Magyarország a szövetség egységének leghatározottabb kinyilvánítása szempontjából fontosnak tartotta és támogatta a NATO nagyköveti tanácsának szerda este meghozott döntését – közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére.
A NATO állandó tanácsa úgy döntött, hogy ha bebizonyosodik, hogy a keddi támadássorozat külföldről érte az Egyesült Államokat, azt a Washingtoni Szerződés 5.cikkelye értelmében valamennyiük elleni támadásnak tekintik. A szóvivő rámutatott arra, hogy a tagországok demokratikus értékeire és vívmányaira a szövetség stratégiai koncepciója szerint az “új kihívások” között egyértelműen a nemzetközi terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt és a legsúlyosabb fenyegetést.
- Az amerikai célpontok elleni alattomos és barbár támadás egyértelműen ráírányította a figyelmet arra, hogy ez a fenyegetettség valóssá vált, soha nem öltött ilyen méreteket és nem jelentett ilyen kockázatot nemcsak az Egyesült Államok, hanem a szövetség bármely tagországa számára – vélekedett Horváth Gábor. Hangsúlyozta: a NATO-tanács döntése azt jelzi, hogy az Egyesült Államok elleni terrorcselekmények nyomán a szövetség levonta egységben és egyetértve a szükséges biztonságpolitikai tanulságokat és előre tekintve vázolja fel a jövő feladatait. – Magyarország szempontjából ez a döntés abból a remélhetőleg mindörökké csak elméleti lehetőségből fakadóan is meghatározó jelentőségű, hogy ha hazánkat érné egy ilyen gyáva terorrtámadás, a többi 18 tagállam, köztük az Egyesült Államok, egyértelműen és határozottan Magyarország segítségére sietne – tett hozzá a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy meddig terjedne ki a magyar segítségnyújtás, Horváth Gábor megerősítette: a NATO tanács nyilatkozata szerint a segítségnyújtás nem jelent automatikusan és feltétlenül katonai akciót vagy abban való részvételt.
Rámutatott arra, hogy a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye értelmében minden szövetséges nemzeti keretben dönt arról, milyen módon és mértékben látja szükségesnek a külső támadást szenvedett tagország megsegítését.
