Norvég, belga, kenyai és brazil diplomaták nagy erőfeszítéseket tesznek hétfőn, hogy a dél-afrikai Durbanben negyedik napja zajló rasszizmus ellenes ENSZ-értekezlet ne fulladjon bele a kölcsönös vádaskodások mocsarába.
A feszültségek két fő oka továbbra is a közel-keleti helyzet megítélése, illetve a volt gyarmati országoknak az a követelése, hogy az egykori gyarmatosítók utódai fizessenek nekik kártérítést a rabszolgaság intézményéért. Izrael és az Egyesült Államok egy olyan határozat ellen küzd, amely rasszistaként bélyegezné meg a cionizmus ideológiáját és Izrael államot. Felkérték Norvégiát, hogy közvetítsen az ügyben köztük és az elítélést leginkább szorgalmazó arab, illetve muzulmán államok között. A határozat szövegének tervezete jelenlegi formájában úgy utal Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikájára, mint “új apartheidre, emberiség elleni bűncselekményre”. A Reuters értesülése szerint a norvég kompromisszumos javaslat is megemlítené a palesztin kérdést, de nem tartalmazná az Izraelt élesen elítélő megfogalmazást.
