Az Internet Szolgáltatók Tanácsa az alábbi észrevételeket tette közzé honlapján:
“Az Internet Szolgáltatók Tanácsának észrevételei a Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter és az Igazságügy Miniszter közös előterjesztésében az elektronikus kereskedelemről, valamint egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvény tervezetének (a továbbiakban: Tervezet) a 18.§ b.) pontjában foglalt, a domain nevek magyarországi vonatkozású előírásainak rendeleti szabályozására vonatkozó felhatalmazással kapcsolatban
A Tervezet a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére ad felhatalmazást az információs társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes nevesített kérdéskörök, így a domain nevekkel kapcsolatos rendeleti szabályok kibocsátására. Ez a felhatalmazás nem megfelelő meggondolások alapján kerülhetett be a tervezetbe, mivel ellentétes a hatályos magyar jog egyes rendelkezéseivel, illetve nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak sem.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében az Országgyűlés által megalkotott törvényben kell szabályozni a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait. A domain név a jogtudomány e területen járatos képviselőinek egybehangzó álláspontja szerint vagyoni értékű jog. Az Internet elterjedtsége folytán az állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek széles körét érinti a domain név kérdésköre. Így ennek a témának a miniszteri rendeleti szintű szabályozása ellentétes az említett törvény rendelkezéseivel.
Az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon címmel, 2000. június 8.-án az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2000/31/EK irányelv 16 cikkelye értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell magatartási kódexek elfogadását, amelyek az információs szolgáltatásokat nyújtók és az azt igénybevevők önkéntes elfogadásán alapulnak. Az európai szabályozás tehát mindenütt a jogi keretszabályozás mellett az önszabályozást preferálja. A Magyar Köztársaság és az Európai Unió közötti társulási megállapodás értelmében a hazánkra háruló jogharmonizációs kötelezettség pedig nem teszi lehetővé, hogy ellentétes szabályozást kezdeményezzünk. Megjegyzést érdemel az is, hogy az említett irányelv sehol nem tartalmaz olyan felhatalmazást a tagállamokra, amelynek értelmében azok a domain nevekre vonatkozóan akár törvényi szintű szabályozást bocsáthatnának ki.
Az Európai Unió e tekintetben a nemzetközi gyakorlatot követi. A domain nevek területén mindenütt a világon az önszabályozás elfogadott rendszere működik. Adódik ez abból is, hogy értelemszerűen a domain regisztráció csak egy bizonyos hierarchiában működhet, hiszen a technikai lehetőségek ezt indokolják. Ezért az országkódok alá történő regisztrációért felelős szervezet jól felfogott érdeke, hogy megfelelő szabályok szerint történjék a regisztráció. Így a domain regisztráció kérdésköre nem hasonlítható össze a tartalomszabályozás problematikájával, ahol az egymás mellé rendelt piaci szereplők magatartását valóban célszerű keret szabályokkal meghatározni.
Az Internet Szolgáltatók Tanácsa több éves tapasztalatokra, az internet közösség, a nemzetközi szervezetek (ICANN, WIPO) ajánlásaira, továbbá hazai szervezetek (MSZH, GVH, adatvédelmi biztos), a jogi Tanácsadó Testület véleményére alapozott domain szabályozása és regisztrációs rendszere mindenben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és az elvárásoknak, ugyanakkor a Tanács nyitott ennek további finomítására, fejlesztésére konszenzusos alapokon.
Budapest, 2001. augusztus 29.”
