Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága keddi ülésén általános vitára alkalmasnak találta a szociális törvény módosítását célzó kormányjavaslatot.
A törvényjavaslat a kormányzati indoklás szerint az uniós jogharmonizációs elvárásoknak tesz eleget, javítja a szociálisan rászoruló rétegek biztonságát. Kiszámíthatóbb gondoskodást jelent fogyatékosoknak, időseknek, hajléktalanoknak. A javaslatot az ellenzék nem támogatta. Az MSZP-s képviselők ezt azzal indokolták, hogy egy ilyen jelentős, 10 milliárd forintot meghaladó kihatású törvénymódosítást előzetes hatpárti egyeztetést követően kellene a kormánynak előterjesztenie. Szocialista politikusok jelezték: elfogadhatatlan számukra, hogy a 2003-ra előirányzott változások eleve jelentős kiadási tételekkel köteleznék el a következő kabinetet.
A különféle foglalkoztatási törvények módosítására vonatkozó javaslat már nem váltott ki ilyen elutasítást az ellenzéki képviselők körében. Heten tartózkodtak az általános vitára való alkalmasság szavazásakor, a 11 kormánypárti képviselő pedig igennel voksolt. Ez a javaslat is az uniós jogharmonizáció keretében kívánja módosítani a foglalkoztatási, a bérgarancia, a csőd- és a munkavédelmi törvényt. A foglalkoztatási törvény módosítása a közösségi szabályozással hozná összhangba a külföldiek magyarországi munkavállalására, valamint a munkanélküliségi járadékra vonatkozó előírásokat. A Munkaerőpiaci Alap – a módosítás szerint – részt vállalhatna az uniós támogatással megvalósuló programok finanszírozásában. A bérgarancia-törvény módosításával a felszámolóknak kötelességük lesz a bértartozások kiegyenlítéséhez a bérgarancia alap igénybevétele. Akik ezt a segítséget nem veszik igénybe, azoknál a munkaügyi központ rendbírságot szabhat ki. A jelenlegi szabályokkal ellentétben nem csupán a legalább egy éve fennálló cégek vehetik majd igénybe a bérgarancia-támogatást.
A kedvezményezett körbe azok a dolgozók is bekerülhetnek, akiknek a munkaviszonya már a felszámolás megkezdése előtt megszűnt. A módosítási javaslat az új követelményekhez igazítja a csődtörvényt is. A munkavédelmi törvény módosítása a munkavédelmi bírság 3 millió forintos felső határát 10 millió forintra kívánja megemelni. A munkavédelmi felügyelők azoktól a munkaadóktól is írásbeli tájékoztatást kérhetnek majd a munkabiztonsági követelmények teljesítéséről, ahova nem jutnak el helyszíni ellenőrzést tartani. Ezzel bizonyos mértékig nagyobb létszám nélkül is javítható az ellenőrzés hatékonysága. Mint a kormányzat képviselője az ülésen elmondta: jövőre 80-nal kívánják növelni a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzéseket végzők létszámát. Vita bontakozott ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között az Országos Foglalkoztatási Hivatal megalakításával kapcsolatos beszámolót követően. Az ellenzéki képviselők közül többen kifogásolták, hogy az országos hivatal július elsejei megalakításával egy időben a munkaügyi kutatóintézet dolgozóinak közalkalmazotti státusa köztisztviselői viszonyra változott. Ez szerintük jelentősen akadályozza a kutatói függetlenséget. A kormánypárti képviselők nem osztották ezt a véleményt, szerintük a kutatóknál a szakmai korrektség az elsődleges, s nem az, hogy közalkalmazotti vagy köztisztviselői munkaviszony szerint alkalmazzák-e őket. A kormányzat képviselője szerint az Országos Foglalkoztatási Hivatal keretei között teljes egzisztenciális biztonságban dolgozhat a korábbi kutatóintézet csaknem 20 munkatársa. Ugyanakkor a Gazdasági Minisztériumban most foglalkoznak egy olyan tervvel, hogy egységes kutatóbázist alakítsanak ki. Ennek része lehetne a munkaügyi kutatás.
