Nincs egyetértés az Európai Bizottság tagjai között a reklámok uniós szabályozásának kérdésében. A fő kérdés az, hogy a jogi harmonizáció vagy a kormányok szuverenitása a fontosabb?
David Byrne fogyasztóvédelmi felelős a tagországok jogszabályainak harmonizálását szorgalmazza, Frits Bolkestein belső piaci biztos ugyanakkor nem csorbítaná a kormányok döntési jogát. Byrne a reklámszabályok egységesítése keretében “feketelistát” kíván kidolgozni, amely a félrevezető és etikátlan hirdetési és marketingmódszereket tartalmazná. Ezek alkalmazása valamennyi tagországban tilos lenne. Bolkestein ezzel szemben a nemzeti kormányok hatáskörében hagyná a reklámszabályok kialakítását. Az unióban hirdetési és marketingtevékenységet végző vállalatok viselkedésének megítélésében a politikus a származási ország elvét érvényesítené, tehát a cégek külföldön is anyaországuk jogszabályait lennének kötelesek betartani. Bolkestein ezt az elvet már alkalmazta az ő felügyelete alatt tavaly júniusban kiadott elektronikus kereskedelmi direktívában. A tagországok reklám- és marketingtörvényei jelenleg komoly eltéréseket mutatnak. A legszigorúbbak egyikének számító Németország például korlátozza a vállalatok promóciós tevékenységét és a leértékelések megengedett mértékét. A félrevezető és etikátlan magatartás meghatározásában is lényegi eltérések tapasztalhatók az unión belül. Az EU javaslattevő testülete szeptemberre ígérte a témáról szóló állásfoglalás közzétételét. Miután azonban a meghatározó bizottsági tagok nézetei homlokegyenest ellenkeznek, a dokumentum várhatóan több forgatókönyvet vázol majd a tervezett reformra vonatkozóan. A bizottságon belüli egyetértés látszatát mindössze azzal próbálják megőrizni, hogy közös anyagot ígérnek, nem pedig két párhuzamos változatot.
