Magyarország szomszédai zokon vették az ott élő magyaroknak kilátásba helyezett különféle jóléti juttatásokat – írta szerdai szerkesztőségi cikkében a Financial Times. A tekintélyes londoni napilap szerint “nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival”.
A Financial Times beszámolója szerint Romániával és Szlovákiával feszültté váltak Magyarország kapcsolatai, a viszony hőfoka évek óta nem volt olyan alacsony, mint most. A lap idézi az Európai Bizottság egyik illetékesét, aki szerint “olyan panaszok érkeztek hozzánk (Romániából és Szlovákiából), amelyeket nem tudunk figyelmen kívül hagyni. Arra ösztökéljük a magyar kormányt, hogy valóban üljön tárgyalóasztalhoz és konzultáljon (a szomszédos országok) hatóságaival. Õk azt állítják, hogy megtették ezt. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz”.
A Financial Times szerint Orbán Viktor kormányfő veszélyes játékba kezdett a státustörvénnyel, amelyet a külvilág előtt a kisebbségben élő közösségek felkarolásaként, Magyarországon viszont nemzeti diadalként mutatnak be. A lap azt tanácsolja az EU-nak, hogy “kísérje élénk figyelemmel Orbán kijelentéseit, mialatt a jövő évi választások közeledtével fokozatosan emelkedik a politikai hőmérséklet” Magyarországon. Az ország az EU-csatlakozásra készülő államok élvonalában halad – állapítja meg. “Brüsszel azonban nem hagyhatja, hogy ezek a vívmányok eltakarják a szeme elől Orbánnak a nacionalista politizálásra való hajlamát. Nem lesz jó EU-tagország azokból, amelyeknek feszült a viszonya a szomszédaival.”
Az írás helyénvalónak tartja, hogy Magyarország törődik a határain túl élő magyarokkal. Azt is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem emelt kifogást a törvény rendelkezéseivel szemben, amelyek értékelése szerint Magyarország majdani schengeni kötelezettségeinek sem mondanak ellent. A lap szerint azonban a törvénynek van egy másik, kevésbé vonzó jelentősége is, amennyiben Magyarországon sokan úgy vélik, hogy az első világháború után igazságtalanul csatolták el az országtól a magyar kisebbségek által lakott területeket.
Európában nem a Financial Timesban közölt értelmezés a meghatározó a törvénnyel kapcsolatban – reagált a brit újság cikkére Horváth Gábor. A külügyi szóvivő idézte a Helsingin Sanomat című finn lap vasárnapi méltató vezércikkét, amelyben ez állt: “A kisebbségekkel való törődés fontos része Európa jövőjének”. A kisebbségek támogatását ma Európában senki nem tekinti “veszélyes játéknak” vagy “nacionalista politikának”, ezért teljességgel megalapozatlanok és érthetetlenek a Financial Times cikkének ezen megállapításai – húzta alá. Ugyancsak alaptalan feszült szomszédkapcsolatokról beszélni. Bár román részről elhangzottak heves megnyilvánulások, a számos külügyminiszteri eszmecsere, a folyamatos konzultációk és a magyar-román miniszterelnöki találkozó nyomán párbeszéd zajlik a felek között. Az Európai Bizottság névtelenség mögé rejtőző forrása nyilván nem ismerte a már megvalósult konzultációk részletes listáját – szögezte le Horváth Gábor.
