Folyamatban az elektronikus média ellenőrzése
Az elektronikus média első számú vezetőinek átvilágítása után megkezdődött a rádiós és televíziós szerkesztők múltjának ellenőrzése. Az átvilágító bírák várhatóan ősszel látnak hozzá az írott sajtó ellenőrzéséhez.
Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző, úgynevezett átvilágítóbírók a parlament döntése nyomán nemcsak a politikusok, a közjogi méltóságok és az államigazgatási apparátusban kereshetik a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynökeit, a titkos belügyi jelentéseket kézhez kapó állami vezetőket, a karhatalom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait, hanem a médiában is. Azokat az újságírókat – főszerkesztőtől főmunkatársig bezárólag – ellenőrzik, akik a törvény előírása szerint “a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak”. Az átvilágítás kiterjed az országos, a megyei és a helyi médiára is, így a számítások szerint 11-12 ezer újságíró múltját ellenőrzik.
A Népszabadság úgy tudja, hogy az elektronikus média első számú vezetőinek – mintegy ötszáz személynek – az ellenőrzése a végéhez közeledik. Már megkezdték a rádiós és televíziós szerkesztők átvilágítását is, ami összesen 1800-1900 újságírót érint. Az írott sajtóban dolgozó mintegy tízezer vezető beosztásban lévő újságíró átvilágítása ősszel várható. A bírói testület már megküldte a napi-, heti- és havilapok, időszakos kiadványok vezetőinek azt a megkeresést, mely szerint a cég első számú vezetőjének meg kell jelölnie azokat az újságírókat, akikre kiterjed az átvilágítás hatálya.
Az ellenőrzés során a bírók az állambiztonsági iratokat kezelő Történeti Hivatalhoz és a titkosszolgálatokhoz fordulnak, hogy rendelkeznek-e olyan adatokkal, dokumentumokkal, amelyek bizonyítják, hogy az érintett személy a törvény hatálya alá esik. Ha erre találnak adatokat, akkor bizonyítási eljárás kezdődik. Amennyiben beigazolódik, hogy az újságíró a törvény hatálya alá esik, akkor a posztjáról történő lemondásra szólítják fel. Ha ennek nem tesz eleget, az átvilágítók a Magyar Közlönyön és a Magyar Távirati Irodán keresztül nyilvánosságra hozzák, hogy miért marasztalták el.
A módosított ügynöktörvény lehetőséget ad arra is, hogy meghatározott személyi kör – nem vezető beosztásban lévő újságírók, ügyvédek, közjegyzők és egyházi vezetők – önkéntesen kérhessék átvilágításukat. Információink szerint e többezres körből mindeddig mintegy negyvenen éltek ezzel a lehetőséggel, többségükben egyházi vezetők.
