Az új értékpapírtörvény hatálya a kibocsátók és a forgalmazók mellett a részvényesekre is kiterjed és a felvásárlási szabályok megsértőit akár 100 millió forint bírság is sújthatja – hangsúlyozta tegnap egy háttérbeszélgetés keretében Tóth Nándor, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főosztályvezetője.
A múlt héten hatályba lépett értékpapírtörvény a vállalatfelvásárlás helyett már a befolyásszerzést szabályozza. Így a részvényvásárlás mellett befolyásszerzésnek számít a vételi jog megszerzése, a közgyűlési határozat alapján módosuló tulajdoni arány, az öröklés vagy jogutódlás szerinti tulajdonszerzés is. A részvényesnek a megtörtént befolyásszerzés mellett a részvényvásárlási jogot és határidős szerződéseket is be kell jelentenie a pénzügyi felügyeletnek.
A részvényeseknek 5 százalékonként kell tulajdonukat bejelenteniük és 33 százaléknál nagyobb befolyás megszerzésekor vételi ajánlatot kell tenni a többi részvényre. A részvényesekre vonatkozó befolyásszerzési előírások megsértését a felügyelet akár 100 millió forint bírsággal is sújthatja. A pénzügyi hatóság viszont önmagában nem büntetheti a részvényesek együtt szavazását.
Ha azonban a felügyelet bizonyítani tudja, hogy a magukat egymástól függetlennek feltüntető tulajdonosok egyeztetett stratégia alapján szavaznak a közgyűléseken, akkor felfüggesztheti az érintettek részvényes jogait és akár 100 millió forint bírságot is kivethet rájuk.
A felügyelet főosztályvezetője beszélt a társaságok zártkörűvé nyilvánításának szabályairól is. Egy nyilvános részvénytársaság akkor alakulhat zártkörűvé, ha erről a cég közgyűlése határoz, valamint az egy százalék alatti részvényesek 75 százaléka is hozzájárul ehhez. A cég ezt követően a zártkörűvé nyilvánítást köteles meghirdetni és a meghirdetést követő 30. vagy 45. nap után válhat zártkörűvé. A felügyelet lehetőségei szerint alaposan ellenőrzi, hogy a közgyűlési döntés és a kisrészvényesi hozzájárulás a szabályoknak megfelelően történt-e.
