Németország az idén tovább csúszott lefelé a Transparency International (TI) intézet korrupciós listáján, amit a szerdán Berlinben bemutatott 2001. évi jelentés készítői egyértelműen a törvénybe ütköző pártadományoknak és a Kohl-kormány alatti homályos gazdasági döntéseknek tulajdonítanak. A TI idei jegyzékén Magyarország a mezőny első (jobbik) harmadában szerepel, konkrétan a 31. helyen, holtversenyben Trinidaddal és Tunéziával. A volt szocialista országok közül egyedül Észtország előzi meg (28.), vagyis a TI értékelése szerint a korrupciót tekintve csak ott jobb a helyzet a magyarországinál.
A korrupció ellen harcoló TI összesítése szerint Németország (91 vizsgált ország közül) immár a 20. helyen áll, miután tavaly még 18., egy évvel korábban pedig 15. volt. A helyzet folyamatos romlásának okát Hansjörg Elshorst, a TI ügyvezető igazgatója berlini sajtótájékoztatóján a kereszténydemokrata párt (CDU) adománybotrányában, az állami kézben lévő vállalatok tékozló gazdálkodásában és az építőipari megrendelések manipulált odaítélésében jelölte meg. Elshorst szavai szerint a fenti jelenségek pénzben is kifejezhető kárt okoznak Németországnak mint termelési és beruházási helyszínnek, hiszen a befektetőknek inkább megrendül, semmint erősödik a bizalmuk az ország iránt. A korrupció-ellenes erőfeszítésekre mért csapásnak minősítette, hogy a német igazságszolgáltatás túl bátortalanul lép föl a napvilágra került esetekkel (például a Leuna olajfinomító privatizálása vagy Helmut Kohl volt kancellár illegális adományelfogadása) ellen.
A TI idei jegyzékén Magyarország a mezőny első (jobbik) harmadában szerepel, konkrétan a 31. helyen, holtversenyben Trinidaddal és Tunéziával. A volt szocialista országok közül egyedül Észtország előzi meg (28.), vagyis a TI értékelése szerint a korrupciót tekintve csak ott jobb a helyzet a magyarországinál. Az Európai Unióba törekvő kelet-közép-európai államok közül Szlovénia a 34., Litvánia a 38., Lengyelország a 44., Csehország (holtversenyben Bulgáriával és Horvátországgal) a 47., Szlovákia az 51., Lettország az 59. Az uniós tagságra egyelőre esélytelen, illetve nem is pályázó kelet-európai országok közül Moldova a 63., Románia a 69., Ukrajna pedig a 83. helyre került a korrupciós fertőzöttség jegyzékén. (Oroszországot nem minősítette idén a TI.) Az abszolút sereghajtók: Indonézia, Uganda, Nigéria és Banglades.
Korrupció szempontjából a legjobb a helyzet Európában és Észak-Amerikában: az első húsz helyezett közül 14 ebben a két térségben található. Feltűnően jól szerepel Skandinávia: az első tíz közé sorolja a TI Finnországot (abszolút első helyezett), Dániát (2.), Izlandot (4.), Svédországot (6.) és Norvégiát (10.) Ennek feltehetően az (is) az oka, hogy ezekben az országokban jól megfizetik a közalkalmazottakat, miáltal kevésbé fogékonyak a kenőpénzekre, vesztegetési kísérletekre. A korrupció elleni küzdelem végső sikerére még egy ideig várni kell – fogalmazott Elshorst, emlékeztetve arra, hogy Németországban például 1999-ben még leírhatók voltak az adóalapból a “hasznos ráfordításnak” nevezett vesztegetési pénzek. A jogi helyzet időközben megváltozott, ám a pénzügyi és adóhatóságok fellépésén ez egyelőre még nem érződik – mondta a TI igazgatója.
