Május 8-án a Hírközlési Főfelügyelet szervezésében az EESSI (European Electronic Signature Standardization Initiative) résztvevői – mind tagjai a két legfontosabb európai szabványosítási testület valamelyikének – konferenciát rendeztek Budapesten az elektronikus aláírás európai szabályozásának aktuális kérdéseiről. A konferencián 75 küldött vett részt 13 országból; a küldöttek beszámoltak arról, hogy hol tart a szabályozás a különböző országokban.
A konferencia sajtótájékoztatóján Sallai Gyula, a Hírközlési Főfelügyelet elnök-helyettese összefoglalásul elmondta, hogy a résztvevők szerint a technológia iránti bizalom megteremtése a legfontosabb feladat. A jogfilozófiai felfogás változása egészen új alapokra helyezi az elektronikus aláírás elfogadásáról szóló törvényeket, s ezzel olyan rendszer jön létre, amely egyfelől épít a piaci szereplők szabványaira, másfelől azonban politikai felelősséget is visel. A konferencia révén a kelet-európai országok bekapcsolódhatnak a szabványosítási folyamatba. A munkacsoportok előadói taglalták a biztonsági rendszerekkel, a hitelesítés szolgáltatással és e szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos követelményeket, beszámoltak továbbá a biztonságos aláírást létrehozó eszközök bevizsgálásával kapcsolatos eljárásharmonizációs munkákról. Kérdésre válaszolva Claude Boulle, az EESSI egyik munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy Franciaországban eddig mintegy 100 ezer digitális aláírást adtak ki, és ez az aránylag kis szám azt bizonyítja, hogy fejlődő piacról van szó. Két alkalmazást említett: a kis- és középvállalkozások az adóbevallásban használhatják elektronikus aláírásukat, a kereskedelmi kamara tagjai pedig az egymás közötti kapcsolatban. Mint negatívumot említette, hogy még nincs olyan élő alkalmazás, amelyet a nagyközönség is használhatna. Riccardo Genghini, a szabványosítással foglalkozó CEN elnöke a bizalmas iratok küldésének (azaz a titkosítás szabályainak) szabványosításáról szólva azt mondta, hogy Európában most hozzák összhangba a különböző országok szabályozási módszereit; a helyzetfelmérő bizottságnak szeptember 27-ig kell az EU elé terjesztenie a jelentését. Válaszában azt is érzékeltette, hogy ez ügyben még hosszas viták várhatók.
