A munkavállalóknak hátrányos és három ponton az alkotmánnyal is ellentétes a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítása, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz – hangsúlyozta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Alkotmánybírósági beadványukban kifogásolják, hogy a versenyszférában a helyettesítéssel együtt járó többletmunkáért július 1-től nem kell helyettesítési díjat fizetni. Ez ellentétes azzal az alapelvvel, hogy a dolgozóknak joguk van a végzett munka minőségével és mennyiségével arányos jövedelemre.
A másik kifogásolt változás szerint a munkáltatók a törvénymódosítás hatályba lépését követően akkor is saját elhatározásuk szerint állapíthatják meg a munkarendet, ha létezik a cégnél kollektív szerződés. Ezt akkor tehetik meg, ha a kollektív szerződésben nincs rendelkezés a munkaidő-beosztásra. A szakszervezetek szerint a módosítás a munkarendre vonatkozó fontos elemmel szegényítené a kollektív szerződéseket, miközben alapvető elvárás a kollektív alkuk intézményének erősítése.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott harmadik kifogásuk, hogy két munkaadó megállapodása alapján a másik munkáltatóhoz kirendelt dolgozó munkaszerződésének módosítása vagy új munkaszerződés megkötése nélkül egyszer csak egy új kollektív szerződés hatálya alá kerülhetne. Ez elfogadhatatlan az Autonóm Szakszervezeteknek.
Borsik János hangsúlyozta: reményeik szerint az Alkotmánybíróság figyelembe veszi, hogy a módosítások több millió dolgozó helyzetét befolyásolják kedvezőtlenül, s ezért soron kívül foglalkozik a beadvánnyal.
A Munka törvénykönyvéhez kapcsolódva már korábban, 1999-ben, illetve 2000-ben is az Alkotmánybírósághoz fordultak, de ezekre a panaszokra még nem kaptak választ.
A sajtótájékoztatón az Autonóm Szakszervezetek elnöke elmondta: május 1-jén a hat országos szakszervezeti konföderáció közös kiáltványt tesz közzé. Ebben is tiltakoznak a Munka törvénykönyve a munkavállalók kiszolgáltatottságát nagyban növelő legutóbbi módosítása ellen. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az Országgyűlés 386 képviselője közül csak 175 fogadta el ezt a szakszervezetek által erőteljesen kifogásolt törvénymódosítást. De még a szavazásban részt vevőket számítva is alig kapta meg a többséget a módosítás. A 175 igen szavazat mellett 133-an utasították el a változtatást, s ketten tartózkodtak.
