A javaslat legvitatottabb pontjai a munkaidő szervezésére, a munkaidő-keretre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezések voltak. Emiatt a szakszervezetekkel egyetemben az ellenzék több ízben is hangsúlyozta, ebben a formájában elfogadhatatlan számára a törvénymódosítás, amelyet főként az uniós jogharmonizáció miatt tartott fontosnak a kormányzat.
A Munka törvénykönyve módosítását az Országgyűlés 175 igen, 133 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselői – Csapody Miklós (MDF) kivételével, aki tartózkodott – igennel, míg az MSZP-, az SZDSZ- és MIÉP-frakció tagjai – a tartózkodó Szűrös Mátyás (MSZP) kivételével – nemmel szavaztak. A független képviselők közül Hortobágyi Krisztina, Kupa Mihály és Szabó Lukács utasította el a javaslatot.
A változtatások júliustól lépnek hatályba.
Ennek értelmében a heti 48 órában és napi 12 órában maximálják az elrendelhető munkavégzést – bár egyes helyeken, így ahol a kollektív szerződés másként fogalmaz – ettől el lehet térni. Az eddigi 48 óráról negyvenre csökken a heti pihenésre fordítható idő, de a vasárnapnak ebbe kötelezően bele kell tartoznia.
A törvény egyik vitatott pontja volt az a kitétel is, amely szerint az új szabályozás szerint a munkaadó – a megrendelő igényeire hivatkozva – idénymunkát rendelhet el, amely a pihenőnapok összevonása mellett hosszabb munkaidőt engedne meg.
