Sürgősen, még az idén meg kell alkotni a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról szóló jogszabályt – derül ki az ombudsmani hivatal beszámolójából. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a Párizsi Békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet az elvett vagyonért.
A kárpótlásra lehetőséget adó jogszabályra az 1946-os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. Ugyanis a Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták. Az Alkotmánybíróság négy évvel ezelőtt figyelmeztette az Országgyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre.
A külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását. Az ügyben mégsem történt semmi. Ezután Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az újabb ombudsmani sürgetésre azt válaszolta, hogy “még nem sikerült a jogszabály hatályát a várakozásoknak és a korábbiakban kialakult kárpótlási elveknek megfelelően meghatározni”.
További részletek a Népszava cikkében
