Az Aurul nem utalta át a követelt 28,6 milliárd forintos kártérítést a magyar államkincstár számlájára és arról sincs hír, hogy a nagybányai cég biztonsági intézkedéseket kívánna tenni a környezet védelméért. Mint Montskó Éva, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta: semmiféle hivatalos választ nem érkezett Nagybányáról. Csupán sajtónyilatkozatokban szerepelt az, hogy az aranykinyeréssel foglalkozó bányavállalat szédítőnek tartja a magyar állam kártérítési igényét. Ez – a szóvivő szerint – arra utal, hogy a cég nem vitatja a felelősségét.
Montskó Éva elmondta, hogy a megbízott ügyvédi iroda az utolsó simításokat végzi a keresetlevél szövegén: az egyeztetések zajlanak. A kártérítési per keresetlevelét várhatóan még ebben a hónapban benyújtják a Fővárosi Bírósághoz. Azóta, hogy az Aurult március közepén felszólították a szakértők által kimutatott 28,6 milliárd forintos kár peren kívüli megfizetésére az állam igénye nem változott. A kártérítés mellett továbbra is szükségesnek tartják a cég eltiltását a veszélyeztető magatartástól, illetve amennyiben a vállalat nem végezné el a biztonságos működéshez szükséges beruházásokat, a magyar állam kéri a cég tevékenységének felfüggesztését.
Montskó Éva a Magyar Hírlap kérdésére közölte: január 8-án megszakadtak a tárgyalások az Aurul ausztrál résztulajdonosával, a csődeljárás alatt álló Esmeralda vállalattal. E társaság elismerte volna felelősségét a történtekért, de sem fizetni nem kart, sem garanciát nem vállalt a nagybányai cég szabályos működéséért. Ugyanakkor a felelősség elismerésének feltételéül szabta volna azt, hogy a magyar állam ne indítson pert az Aurul ellen.