Az ár súlyát legalább 65 százalékra kell növelni a jelenlegi 30-40 százalék helyett az eljárások elbírálásánál
- javasolja Perlaki Jenő fideszes képviselő a közbeszerzési törvény küszöbönálló módosítása kapcsán. Javaslattervezetét az Országgyűlés közbeszerzési bizottsága március 2-i ülésén — a szakértők által készített csomaggal együtt — tárgyalja meg.
A Közbeszerzési Értesítő (KÉ) évről évre tegye közzé a leggyakoribb és legnagyobb kiadást képviselő beszerzések összehasonlító árait mint irányárakat
- javasolja egyebek között Perlaki Jenő. Az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának tagja szerint ezt különösen a következőkre tartja fontosnak: mellékút, főút, járda építése, lakás, szociális otthon, kórház (gépészet nélkül), épületek, utak, mellékutak, főutak, járdák felújításánál és csatornák építésénél.
Az ajánlatkérőnek
- a képviselő szerint — a KÉ-ben közzétett irányár mellett az általa meghatározott árat is közzé kellene tennie az ajánlati felhívásban. Amennyiben pedig ebben a kiíró által meghatározott irányár meghaladja a KÉ-ben az adott beszerzéstípusra érvényest, akkor az ajánlatkérő köteles részletesen indokolni, hogy miért hajlandó magasabb árat elfogadni.
Az irányárat 10 százalékkal meghaladó ajánlatot figyelmen kívül kell hagyni az értékelésnél
- javasolja Perlaki Jenő. A kiírónak joga legyen eredménytelennek nyilvánítani az eljárást, ha valamennyi ajánlati ár meghaladja az irányár 110 százalékát. Elképzelései szerint az érvényes ajánlatot tett alkalmas pályázók betekinthetnének a győztes ajánlatba és a szerződésbe. Az ajánlatok tartalma, amely az elbírálás alapját képezi, nem tartozik az üzleti titok körébe, annak titkos kezeléséhez nem fűződhet méltányolható érdek — véli a képviselő.
Javasolja továbbá a jogorvoslati határidő nyolc napról 15-re való növelését, valamint hogy a jogorvoslati eljárás ideje alatt a 100 millió forint feletti értékű beszerzésre vonatkozó szerződést tilos legyen megkötni.
A képviselő módosítási tervezetében szerepel, hogy az elutasított jogorvoslati kérelem kérelmezőjét terheljék az eljárás költségei. Amennyiben a közbeszerzési döntőbizottság megállapítja, hogy az elbírálás eredményét nem változtatja meg az eljárás eredménye, akkor engedélyezhetné a szerződés megkötését.
A jogorvoslati eljárás költségét a beszerzés értékének 6 százalékában javasolja. Az opcionális ajánlatrészeket
- a képviselő szerint — tilos lenne az elbírálásnál figyelembe venni.
A hazai pályázók speciális előnyeit Perlaki Jenő törölni javasolja. Szerinte csak áttételes előnyök lehetségesek. Az egyes részszempontokra adható pontszámokat úgy kellene hozzárendelni az egyes ajánlatok részszempontoknak való megfelelésére
- véli a képviselő –, hogy minden esetben az adható maximális pontszámot a legjobban megfelelő kapja, és a többi ajánlat a megfelelőség arányában kap pontszámokat.
A minősített ajánlattevők előminősítését
- javaslata értelmében — nem kell elvégezni. Amennyiben csak minősített pályázók nyújtottak be ajánlatot, akkor az eljárás az ajánlat felhívásával folytatódik.
Perlaki Jenő felhívja a figyelmet arra is, hogy a szövegszerű, alakilag pontos és helyes törvénymódosítási javaslatot az EU-ajánlások alapján kell összeállítani. A képviselő javaslatcsomagját az Országgyűlés közbeszerzési bizottsága az általa készülő szakértői módosítócsomaggal együtt tárgyalja meg jövő heti ülésén. Reményeik szerint az így kialakuló javaslataikat figyelembe veszik a törvény tervek szerint májusban a kormánynak benyújtásra kerülő tervezetének kialakításánál is.
Feketelista? A közbeszerzési törvény idei kisebb módosításának célja elsősorban a korrupciós jelenségek visszaszorítása
- mondta Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője egy múlt heti szakmai konferencián. A májusra elkészülő módosítócsomag szerint a pályázatok elbírálásánál nő az ár, a garanciák és a referenciák súlya. A szerződések ajánlattételtől eltérő teljesítését a módosítás szigorú bírsággal, közbeszerzésből való kizárással, illetve “feketelistán” történő megjelentetéssel is szankcionálhatja. Fő szabályként nyilvános lesz a nyertes pályázat, ám az üzleti titkot érintő adatokat mellékletbe csatolhatja az ajánlattevő, amibe nem lehetne betekinteni. Az elképzelések szerint az állami támogatással megvalósuló beruházások ellenőrizhetőségét is megteremti a törvény. A közbeszerzési törvény hatályát is újraszabályozza majd a módosítás, ami a kikerülés lehetőségét a minimálisra csökkentené. (MTI)
