Heves vitákat váltott ki az EU-tagországok körében az a belga javaslat, amely szerint központi hatóságot kellene létrehozni az internetes kereskedelem tervezett megadóztatásának lebonyolítására. Elsősorban Nagy-Britannia és Írország szemében “vörös posztó” az uniós adóhivatal ötlete, de Németország is inkább a nemzeti szervek közötti információcserét támogatja.
Az interneten keresztül árukat és szolgáltatásokat kínáló vállalkozások forgalmának megadóztatásáról az EU svéd elnöksége kompromisszumos javaslatot szeretne letenni a március végi stockholmi csúcsértekezlet asztalára. A szakminiszterek múlt heti tanácskozásán azonban komoly nézetkülönbségek mutatkoztak egyes részletek tekintetében
- írja a Financial Times Deutschland.
Belgium szerint új központi szervet kellene létrehozni, amely részben átvenné a tagállamok hatóságaitól a szóban forgó adónem kezelését. Nemcsak az lenne a feladata, hogy regisztrálja a bevételeket, hanem az is, hogy
- egyfajta “klíringházként” — elossza a tagállamok között a harmadik országokban bejegyzett vállalkozásoktól beszedett adót. A folyamatok központosítása azért különösen fontos, mert csak így van esély a visszaélések elleni hatékony fellépésre. Az internetes kereskedelmet így is nehezen tudják ellenőrizni a pénzügyi hatóságok, különösen akkor, ha az unión kívüli cégről van szó — hangzik az érvelés.
London és Dublin ugyanakkor úgy véli: semmi szükség az új szervezet létrehozására, az azzal járó költségek vállalására, hiszen a nemzeti adóhatóságok képesek lesznek ellátni az internetadó bevezetésével járó pluszfeladatokat. A szóban forgó adónem az első években különben sem hozna jelentős bevételt
- hangoztatják. Berlin szintén ellenzi a széles jogkörrel felruházott uniós adóhatóság felállítását. Német vélemény szerint ehelyett egy elektronikus cím is megtenné, amelyen gyűjteni és az illetékes nemzeti szervekhez továbbítani lehetne az információkat.
A Németországban megjelenő üzleti lap szerint egyelőre nincs kilátásban az egyezség. Márpedig a pénzügyminiszterek által tavaly novemberben kialakított menetrend június végéig irányozza elő az internetes adóra vonatkozó konkrét előterjesztés megalkotását. A svéd kormány pedig nem szeretne kifutni az időből, ezért igyekszik a stockholmi csúcsra legalább munkaanyag szintű tervezetet kidolgozni.
Bizakodásra adhat okot mindenesetre, hogy a dokumentum egyes más pontjai kapcsán már egyezség mutatkozik a tizenötök között. Ilyen például, hogy a harmadik országból származó vállalkozásoknak elég lenne egyetlen EU-tagországban bejegyeztetni magukat ahhoz, hogy mindegyikben kínálhassák szolgáltatásaikat.
