Sok helyütt szabálytalanul tárolják és ártalmatlanítják a veszélyes hulladékokat. Két égetőt záratott be emiatt a környezetvédelmi minisztérium, több lerakóhelyet pedig fel kellett számolni. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke úgy véli: ezen a területen is be kellene vezetni a kötelező felelősségbiztosítás rendszerét.
Több mint hatvanezer tonna súlyos szennyezéssel fenyegető savgyantát tárolnak évtizedek óta a Mol Rt. csepeli telepén. A szigetelés nélkül gödrökbe lerakott hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék eltávolítására a napokban kötelezte az olajvállalatot a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség. Hasonló határozat született a budafoki-nagytétényi bányaüregekben lévő több ezer tonna gázmassza ügyében. A talajvizeket veszélyeztető hulladékot a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) szakmai irányításával állami forrásokból, a kármentesítési program keretében fogják eltávolítani. Az évek óta ismert két szennyezésről a szaktárca felülvizsgálati programjának befejezését követően hozott döntést a környezetvédelmi hatóság. Az akciót azért indították, hogy átfogó képet kapjanak arról, hol vannak veszélyeshulladék-problémák – tudta meg a Magyar Hírlap Kemény Attilától, a környezetvédelmi minisztérium (Kövim) helyettes államtitkárától. A vizsgálat ismételten igazolta, számos illegális vagy nem megfelelő feltételek között működő veszélyeshulladék-telep található az országban, ezertonna-szám szállítanak, tárolnak minden védelem nélkül anyagokat. Ezek egy részét – erre példa a Mol-telep vagy a gázmassza históriája – évtizedekkel ezelőtt helyezték el.
Bár ez a nyugati államokban már régóta bevett gyakorlat, nálunk jelenleg – noha ezt a hulladékgazdálkodási törvény elvben előírta -, semmi nem kötelezi a gazdálkodókat arra, hogy baj esetére céltartalékot képezzenek. Ehhez ugyanis hiányzik a kerettörvényt kiegészítő jogszabály. Egyes cégek rendelkeznek ugyan környezetszennyezéssel járó balesetekre vonatkozó megállapodással, de ezekben sokszor tisztázatlan, hogyan áll helyt baj esetén a biztosító. A Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége (KSZSZ) ezért már régóta kezdeményezte egy szakmai biztosító létrehozását. Megalakításának legnagyobb akadálya, hogy hiányzik a kötelező biztosítékadásról, céltartalékképzésről szóló, már említett jogszabály – mondta Székely Anna, a KSZSZ elnöke. Egyes, engedéllyel dolgozó ártalmatlanítóüzemek sem működnek az előírásoknak megfelelően – derült ki az elmúlt hónapok hatósági ellenőrzései során.
Az országban működő 52 veszélyeshulladék-égetőből 47 felel meg az érvényben lévő hazai jogszabályoknak – állítja a környezetvédelmi felügyelőségek közelmúltban készült felmérése. Az öt alkalmatlan üzem közül kettőt különféle súlyos szabálytalanságok (főként kibocsátásihatárérték-túllépések) miatt kényszerültek bezáratni – közölte Kemény Attila. Mivel az európai uniós előírások a hazainál jóval szigorúbbak, a csatlakozás után jó néhány további égetőre is a bezárás vagy átalakítás vár – tette hozzá Kemény.
Visszaélések sorát követik el veszélyes hulladékokkal. Ez a környezetvédelem legrendezetlenebb területe – fogalmazott az újságírók érdeklődésére Illés Zoltán. A parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke úgy véli: kötelező felelősségbiztosítás bevezetése jelentene megoldást. Ezzel el lehetne kerülni azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a szabálytalanságon ért vállalkozások csődöt jelentve mentesüljenek az általuk okozott károk felszámolása alól, az államra hárítva ezzel a költséges tennivalókat.
Kemény Attila azt nyilatkozta: a helyzet értékelése után intézkedési tervet dolgoz ki a Kövim. Meg kívánják szigorítani az engedélyek kiadását, és nagyobb fegyelmet követelnek a nyilvántartásokban.
