A következő lenne a kérdésem: adott egy cég (azt hiszem, bt), amelyiknek már évek óta nincs tevékenysége, egyedül azért tartják fenn, mert egy alkalmazott van, és neki csak így tudják adni a fizetését.
A tulajdonosok külföldiek (barátaink), akik itthon élnek, de van külföldi vagyonuk és jövedelmük.
Tudomásom szerint a könyvelő viszi a céget, és minden évben veszteséggel zárnak. Feltételezem, hogy az összes fizetnivalót (az alkalmazott fizetését, járulékait, valamint minden közterhet) tagi kölcsönként rakják be (nem tudom, i más módon lehet).
Többször beszélgettem velük erről, hogy ez veszélyes, de bíznak a könyvelőben, meg nem tudnak más módszert, amivel az alkalmazott (a házvezetőnőjük) normális TB és nyugdíjjogosultságot szerzhetne.
A kérdésem igazából az, hogy amit csinálnak, az ténylegesen mennyire problémás, ill. hogy tudtok-e valami alternatívát számukra. Megszüntetnék a céget, ha lenne más út a házvezetőnő alkalmazására. Az is kérdés persze, hogy az éveken át történő veszteségkimutatás és tagi kölcsönök (?) mennyire nehezítik meg a cég megszüntetését....
Minden hozzászólást és tanácsot megköszönök.
Tagi kölcsön - apport
cszoli
A cég kaphat úgyis pénzt, hogy a házvezetőnő tevékenységét kiszámlázzák annak, akinél az dolgozik. Ők a számlát kifizetik, és akkor nem kell tagi kölcsönnel fedezni a veszteséget, és még a valós gazdasági tevékenység is megvan, amit kiszámláznak. Mivel az összeg kicsi, valószínűleg a cég alanyi ÁFA-mentes, így még ÁFÁ-t sem kell utána fizetniük.
Tehát feltételezésed valószínűleg nem helyes.
Ezzel egyébként semmi baj sincsen, ha megfelelő szerződésekkel alá van támasztva.
Goodwitch
Tagi kölcsönnel nem igazán lenne ezt érdemes csinálni, macerás lesz a megszüntetés.
Így igaz, de mivel tudjuk, hogy a könyvelők sokkal jobban értenek a joghoz mint a jogászok, mégis igen nagy számban elő szokott fordulni :-)
Goodwitch
Sajnos a házvezetőnő nekik dolgozik (a sor végén mindig egy magánszemély áll, aki nem számlaképes....)
Papíron, szerződésileg, adózásilag, TB-ileg minden rendben van, csakhogy nincs bevétele a cégnek, mivel már nem végez évek óta tevékenységet.
Fizetnék a házvezetőnőt más úton is, de nem nagyon tudok más formát, ami teljes TB és nyugdíjbiztosítottságot eredeztetne, márpedig ehhez ragaszkodnak (jól főz...)
„sokkal jobban értenek a joghoz ”
Ge mivel itt az illeték miatt lesz a fő probléma, ehhez csak érthetnének. :)
„a sor végén mindig egy magánszemély áll, aki nem számlaképes”
A vevőnek nem is kell annak lennie. A boltban is tud venni egy liter tejet ettől még, ez sem más ebből a szempontból.
Tisztelt szakértők!
Az alábbi problémában kérnék segítséget.
Van egy 15éve alapított Bt., ami 3 éve nem működik. 1 beltag +1 kültag van. A járulékokat a beltag tagi kölcsönből finanszírozta, de most már szeretnék végelszámolni a céget. A cégnek tartozása nincs, de a tagi kölcsön mértéke milliós összeg. Ügyvédi javaslatra ezt a követelést apportálnák a cégbe mint nem pénzbeni hozzájárulást. Ezzel a probléma látszólag megoldott, de felmerült egy újabb kérdés.
Volt olyan vélemény, hogy a tőkeemeléssel a vagyonmegosztáskor gond lehet, mert azt szét kell osztani a tagok között, amit aztán le kell adózni a beltagnak. Mások szerint viszont ez nem így van. Az apportal valóban emelkedik a beltag tagi betétje, a cég törzstőkéje, de ez a pénz már nincs meg hiszen a tagi kölcsönből a járulékok lettek kifizetve. Tehát "szétosztani" is bajos lenne.
Kérdezném egyrészt, hogy melyik állítás felel meg a valóságnak, működhet-e a tagi kölcsön apport probléma nélkül?
Ha nem, akkor mi lenne a legjobb megoldás a Bt. megszüntetésére, ami nem jár milliós illetékfizetéssel?
Köszönöm!
Tisztelt Niara!
Betéti társaság mivel nem jogi személy ( nem különül el a társaság alapítóinak vagyonától a társaság vagyona)tagi kölcsönről nem beszélhetünk. Senki nem adhat saját magának kölcsönt. Ezért az "apportírozás" nem járható út. Itt jogilag tőke juttatás történt (tőke emelés) amit le kellett volna "papírozni", könyvelni. Ha végelszámolni akarnak akkor ezt a tőkeemelést be kell jelenteni a cégbíróságon -nyilván lesznek szankciói a késedelmes bejelentés miatt- és ezen tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően lehet elkezdeni a végelszámolást. A könyvelő hogyan könyvelte ezt a "tőkeinjekciót"?
Tisztelt Dr.Attika!
Ezt most men értem, mert eleddig mindenki tagi kölcsönként értelmezte a beltag által magánvagyonból betett összeget.
A könyvelés rövid lejáratú követelésként (tagi hitelként) tartja számon, tagi kölcsönről beszélt a könyvelő mindíg is. Az ügyvéd szintén, illetve a neten és itt a fórumon is olvastam Bt. esetén tagi kölcsönről és az abból fakadó problémákról. (az utóbbi hozzászólásokban is írta az egyik kollégája, hogy járható út a tagi kölcsön apport Bt.-nél).
De a kérdés tulajdonképpen az, hogy akár tagi kölcsönről beszélünk akár az Ön által említett tőkejuttatásról, az végelszámoláskor, a vagyonfelosztást illetően problémát jelent-e, hiszen éppen amiatt nincs tartozása a cégnek senki felé, mert a kölcsönből minden ki lett fizetve.
Köszönöm válaszát!
Tisztelt Niara!
Ahhoz hogy ezt el tudjam magyarázni Önnek, kellene vagy 2 órás előadás. A betéti társaság intézményét az 1988. évi VI. törvény vezette be a magyar társasági jogba. A törvény megfogalmazója Sárközy professzor a német társasági törvényt fordította le magyar nyelvre és némi változtatásokkal ez került a parlament által elfogadásra. Nos a német társasági jog ismer egy olyan gazdasági társasági formát ahol van egy vállalkozó szellemű "beltag", de nincs elég tőkéje a vállalkozása beindítására , de talál egy csendestársat, aki pénzt invesztál a vállalkozásba, de csak a hazonra kíváncsi és természeteen viseli a veszteség kockázatát is. A német jog ezt a személyt csendestársnak nevezi. Nos Sárközy professzor ezt a csendestársat nevezte át kültagnak, a vállalkozót pedig beltagnak.
Viszont a betéti társaságot a magyar cégjog nem ruházta fel jogi személyiséggel ( lényeges elem a vagyon elkülönülése az alapítók vagyonától)hanem adott neki perképességet különböző esetekre. Tehát a Bt. jogilag nem több, mint magánszemélyek személyi egyesülése akik saját vagyonukból gazdasági eredményt kívánnak elérni. Ezért nem adhat a Bt. tagja un. tagi kölcsönt, mert azt saját magának adná. Már pedig ez fogalmilag kizárt. Könyvelők egyéni vállalkozók esetén is könyvelnek tagi kölcsönt. Ez ne tévessze meg, ez attól még nem jogszerű, ha a könyvelő ezt csinálja.
Adott már saját magának kölcsönt? Nyilván nem, mert ez fogalmilag és jogilag is kizárt? Adhat a betéti társaságnak, melynek vagyona az ön osztatlan közös tulajdona a tulajdonos társával.
Remélem sikerült megértetni a a probléma lényegét.
Tisztelt Dr.Attika!
Absolute értem amit ír, inkább az a baj, hogy most teljesen tanácstalan vagyok. A könyvelő egy dolog, de felkerestem adótanácsadót és ügyvédet is. Mindkettő a tagi kölcsön apportot javasolta, mint megoldást. Ennek ellenére -a jelek szerint-, teljesen hibás az ügylet. Gyakorlatilag, ahány embert eddig kérdeztem, annyi válasz volt.
Azt viszont továbbra sem tudom, hogy a problémára akkor mi lehet a konkrét megoldás?
Már azt sem tudom, kihez forduljak...
Köszönöm válaszát!
A Gt. 2. § (3) értelmében a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
Ebből adódóan viszont a tagi kölcsön sem lehetetlen egy bt-ben sem.
Az pedig megoldható, hogy ne kelljen illetéket fizetni, ezt a végelszámolást intéző kolléga nyilván tudja is.
A csendestárs pedig egyébként megint teljesen más fogalom, mint a kültag. A csendestárs attól csendes, hogy nem jelenik meg a közhiteles nyilvántartásban. És - ellentétben a német joggal - a magyar jog szerint ilyen viszont nem létezik jogszerűen, ahogy azt BH is kimondja.
Tisztelt ObudaFan!
No akkor Ön most azt mondja, amit az adótanácsadó és az ügyvédem! :-)
Kezdem elveszteni a fonalat.
Ha megengedi, bemásolnám a kérdésem lényegi részét. Megköszönném, ha véleményezné az Ön szemszögéből.
"A kérdés tulajdonképpen az, végelszámoláskor, a vagyonfelosztást illetően a tőkeemelés problémát jelent-e, hiszen éppen amiatt nincs tartozása a cégnek senki felé, mert a kölcsönből minden ki lett fizetve. Vagyis a beltag nevén megemelt törzstőke összege a valóságban már nem létezik, azt a cég elköltötte járulékokra."
Köszönöm válaszát!
Ha jól csinálják meg a tőkeemelést, akkor nem probléma.
Egyébként teljesen egyértelmű ma már, hogy a bt. a tagjával állhat egy sor olyan jogviszonyban, ami teljesen elkülönült jogalanyiságot feltételez. A bt. egyetlen üzletvezetésre jogosult tagja pl. lehet a bt. munkavállalója, ha a társasági szerződés ezt lehetővé teszi. Márpedig nyilvánvalóan senki nem lehetne a saját maga munkavállalója.
Tisztelt ObudaFan!
Értem, köszönöm!
De azt honnan tudhatom meg, hogy az ügyvédem -vagy bárki más akit megbízok- "jól csinálja" a tőkeemelést?
Én azt hittem, hogy tőkeemelés csak egyféleképpen történhet (a követelést apportáljuk, a cégbíróságon átvezetjük).
Mire kell figyelni, hogy a végelszámoláskor, vagyonfelosztáskor ebből ne keletkezzen adóalap?
Nem lesz belőle adóalap. De van kifejezetten egy eljárás ilyen esetre az emelés és leszállításra egyidejűleg.
De azt nem neked kell ellenőrizned, hogy az ügyvéded jól dolgozik-e. Azért majd ő vállalja a felelősséget.
Tisztelt ObudaFan!
A Bt-ből 2010-ben sikeresen kiléptem, mint kültag a mai napig folyik a vita az elszámolásról.
A történet röviden: A cég nyereséges volt nem volt tartozás, az évek során felhalmozódott az eredmény tartalék, több mint 7 millió Ft ami nem lett kiosztva.
2008 év végén a házi pénztárban több mint 4 millió ft volt könyvelve. A házi pénztárban valójában nem volt sem pénz sem számla tehát üres volt. A volt feleségem bank kártyával felvette a pénzt, de nem igazolta számlákkal a költekezést. A könyvelő úgy oldotta meg, hogy KÖLCSÖNKÉNT írt egy pénztár bizonylatot amin nem szerepelt név, hogy ki részére van a kölcsön csak dátum szerepel. Mivel megbízott akkor bennünk, mert házastársak voltunk, nem gondolta, hogy ebből baj lehet.
Az elszámoláskor a részemre beszámoltak így több mint 2 millió Ft a kölcsön részét, mivel én nem kaptam meg a kölcsön felét így nem ismerem el a kölcsön létét.
Azt akarják a jelenlegi kültaggal, hogy fizessek be 2 millió Ft akkor elszámolnak velem.
2010-ben mikor még tag vagyok a tudtom nélkül csináltak 6,3 millió Ft költséget, hogy a korábbi 7 millió Ft nyereséget le csökkentsék.
Kérdésem: 1, Követelhetik-e a kölcsön befizetését,amit semmi sem igazol hogy megkaptam.
2, Számíthatok-e kifizetésre ami megillet.
3, A beltag felelőssége kimondható-e az elköltött pénz miatt amivel nem tud elszámolni.
Válaszát Tisztelettel Köszönöm.
Üdvözlöm Önöket!
Kérdésem a következő:
Egy Bt-ről van szó, amelynek van Apeh tartozása.
Most indult ellene végrehajtási eljárás,a tartozást nézve igazuk van. A pénzt ami hiányzik próbálom munkaügyi bíróságon behajtani ami lassú.
Van -e lehetőségem törvényesen a Bt-t eladni úgy ,hogy a jövőben ne engem keressenek fel a tartozás miatt.
Az eddigi információm szerint ha az új tulaj nem rendezi a szerződésben vállalt összeget, akkor jönnek hozzám.Ez igaz? A Bt-t az eljárás alatt is el lehet adni?
Van valamilyen módja, hogy ezt elkerüljem?
Válaszukat előre is köszönöm!
A beltag mögöttes felelőssége megmarad.
Nem világos, milyen követelést akarsz a bt. javára munkaügyi bíróságon behajtani; de a követelés beletartozik a vagyonba, és ha a vagyon fedezi a tartozásokat, akkor nem éled fel a mögöttes felelősség.
Egy élelmiszer bolt alkalmazottja lopott.
Számlákkal tudom bizonyítani, hogy hiány van.
Mivel a pénz vagy az árú eltűnt így nem voltam képes az Apeh fele a befizetéseket teljesíteni. Sajnos a per még el sem kezdődött. Viszont már nagyon elegem van ezért gondoltam az eladásra.
Azzal semmit nem úszol meg. Tárgyalni kellene.
Kivel kellene tárgyalni?
Aki lopott? Az ügyvéd előtt már nem ismerte el.
Vagy az Apeh-l?
Az adóhatósággal.
