Tagi kölcsön - apport

Guba: bár nem nagyon értem, hogy a felvetésednek mi köze van a követelésapporthoz, de egy egyszerű példával szemléltetve:

Vegyük azt, hogy a saját tőke így néz ki:

jegyzett tőke: 500
eredménytartalék: -200
mérleg szerinti eredmény: 200
Lekötötött tartalék:300

Saját tőke összege tehát: 800

Lekötött tartalékból 300-al megnövelem a jegyzett tőkét, így a jegyzett tőke 800 lesz (a saját tőke ugyanannyi), tehát megfeleltünk a törvénynek.

A tőke emelésekor a saját tőke az emelt tőke lesz.

Tehát konkrétan: milyen esetben fordulhat elő, hogy a tőkeemelés következtében a törzstőke meghaladja a saját tőke értékét?

Ha te viszont már tudod értelmezni a Gt-t, meg a számviteli törvényt is vele együtt, akkor nem válaszolnál a kérdésemre is, ha tudsz?

Kedves Guba,

Javaslom, hogy a Gt. mellett kicsit a számviteli törvénybe is mélyedj el, mert önmagában néha nehéz értelmezni a Gt-t.

A tagi kölcsönt kötelezettségként kell lekönyvelni, a "törzstőkén felüli vagyon" az, ha pl. az eredménytartalakékban vagy a lekötött tartalékban van olyan összeg, amit át lehet vezetni jegyzett tőkébe és tőketartalékba.

A törzstőkén felüli vagyon terhére történő (Gt.154.§ (1)) tőkeemelésre gondoltam, elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam. Ez nem apport a véleményem szerint, az ugyanis nem pénzbeli hozzájárulás kellene, hogy legyen. Ez szintén nem tartozhat az elismert követelés, mint vagyoni értékű jog kategóriájába, az ugyanis véleményem szerint csak harmadik személyekkel szemben fennálló követelés lehetne, ellenkező esetben beleütközne a Gt. 118.§-ban foglalt beszámítási tilalomba. Ha jól értettem Attika doktor elgondolását, akkor ő pontosan ezt a szakaszt próbálta ha úgy tetszik megkerülni azáltal, hogy a kölcsön elengedésével a törzstőkén felüli vagyon megnő, ezzel lehetővé válik a törzstőke megemelése.
Ezért nem értem, hogy miért „apport”-ról beszél mindenki következetesen. Persze lehet, hogy én értek félre valamit.

„Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is”

Még egy kérdés: ha a törzstőke emelésével szükségszerűen nő a saját tőke is – ami valóban logikus – akkor hogyan fordulhat elő az alábbi tényállásbeli szituáció?

158. § (1) A taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság törzstőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét.

Guba, azt hiszem itt némi kavar van:

A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a "saját tőke terhére" való emelés

csak hogy érthetőbb legyen a dolog:

1. Kölcsön elengedést mint rendkívüli bevételt kell könyvelni, ami a mérleg szerinti eredmény (majd az eredménytartalék) rész lesz, így növelve a saját tőkét
2. Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is
3. A kölcsön apport nem pénzbeli hozzájárulás (A Gt szerint: A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet.)

Guba, azt hiszem itt némi kavar van:

A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a "saját tőke terhére" való emelés

csak hogy érthetőbb legyen a dolog:

1. Kölcsön elengedést mint rendkívüli bevételt kell könyvelni, ami a mérleg szerinti eredmény (majd az eredménytartalék) rész lesz, így növelve a saját tőkét
2. Kölcsön apportot tőketartalékként és jegyzett tőkeként kell könyvelni, így növekszik a saját tőke is
3. A kölcsön apport nem pénzbeli hozzájárulás (A Gt szerint: A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet.)

Kedves guba,

ha szerinte nincs baj az apporttal, akkor miért akarná kikerülni a Gt. 118-at?

nem pénzbeli hozzájárulás. a követelés nem pénz.

Kedves Dr.Attika,

just for the record:
ObudaFan pont ellene szólt...

én is az apportot preferálom. a kérdésem arra vonatkozott, hogy te miért nem?

Kacsa, Attika doktornak nem az apporttal van baja, hanem véleménye szerint ezzel a konstrukcióval lehet kikerülni a Gt. 118.§ ban foglalt tilalmat. Tehát a kölcsönvisszafizetés elengedésével a saját tőke rovására emeli a társaság a törzstőkét. Egyébként "apportról" szerintem eleve sem lehetne szó, mert pénzbeli hozzájárulásról van szó, ha jól értem.

Nekem semmi. Béla és ObudaFan ragaszkodik az apportáláshoz.

Kedves Dr.Attika,

mi bajod az apporttal?

ObudaFan! Itt nem ez a lényeg. A kérdező- bár használta az apportálás szót- arra kiváncsi, hogy a korábban tagi kölcsönként nyújtott pénzeszközt, hogyan lehet törzstőkévé átalakítani. Úgy lehet, ahogy leírtam.

BH2008. 68
" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette. "

BH2008. 68

" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette."

BH2008. 68

" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette."

Rexor nem kell adót fizetni. Ez egy bejáratott, az LB és az APEH által is jóváhagyott konstrukció. De azt tuni kéne, hogy magánszemély a tag vagy társaság. Meg azt, hogy milyen társasági forma, mert bt., Kkt. esetén nem alkalmazható.

Attila részben igazad van.

Ajándékozásról abban az esetben beszélünk a konkrét esetben, ha a tagi kölcsönt elengednék. 2009. július 7-től, abban az esetben ha társaság a tag, akkor a tagi kölcsön elengedés, illetve ellenérték nélküli pénzeszközátadás csakugyan illetékmenetes, viszont ha magánszemély tagja van a társaságnak akkor kőkeményen meg kell fizetni az ajándékozási illetéket. Ezért "olcsóbb" megoldás a tagi kölcsön apport.

Kedves Hacsa1111!
Az ügylet sem a cégnél, sem a tagnál nem keletkeztet adókötelezettséget. Ki van ez dolgozva rendesen.

Kedves Dr.Attika,

"Ajándékozás ugye ingyenes. A társaság vagyona nőtt, a tagé csökkent."

a tag vagyona nem csökkent, mivel pénzért cserébe üzletrészt kap. quid pro qou - az ajándékozás kizárt...persze, ha azt mondod, hogy cserébe a cég üzletrészt ajándékoz, az más:)))

a társaság tőkéje nem nőtt: az idegen tőke saját tőkévé alakult.

arról nem is beszélve, hogy az ajándékozásnak milyen adó (mert hát ugye bevétel...) és illeték (mert hát ajándék...) vonzatai lennének...kétlem, hogy egy kicsit is felkészültebb vállalkozás apport helyett belemenne ebbe...

Nos Béla, menj vissza az elejére! Az alap probléma az, hogy a tagi kölcsönt nyújtó tag nem akarja, hogy a társaság a kölcsönt visszafizesse, hanem annak összegén tőkeemelést akar. A módja az amit leírtam. A kölcsön visszafizetéséről lemondás az egyben ajándékozás. Ezt az ajándékot kell rendkívüli bevételként elkönyvelni, majd tőketartalékba helyezni és onnan a Gt.154.§(1) bek. alapján törzstőkét emelni.

Itt a Gt.118.§ szóba sem jöhet.

Hogy a csudába lenne az aportálás - amiért cserébe üzletrészt kapsz - ajándékozás?! DrAttika, lehelj rám!

Itt eleve nem lehet szó beszámításról. A kölcsönt adó tag a kölcsönszerzőést módosítja ajándékozási szerződéssé. Ajándékozás ugye ingyenes. A társaság vagyona nőtt, a tagé csökkent. Az általam leírt módon elintézhető a tőke emelés. Egyébként is általában a megajándékozotthoz sem mehetek oda, hogy az ajándékozás fejében akármit is követelek.

Kedves ObudaFan,

nem vagyok a pozitivista jogszemlélet híve...a jogszabály nem cél (pláne nem öncél), hanem kiindulópont...
minden magatartási normának kell(ene), hogy legyen célja/értelme (különösen igaz ez a gazdaság szabályozására)...ennek a beszámítást tiltó szabálynál pedig - a gyakorlat is igazolja - nem látni a célt...