Tagi kölcsön - apport

Kedves guba,

még nem kezdtem el keresni...:)

Kedves kbs és guba,

szavakon lovagoltok?

„Min vitatkozunk? :)”

Hát, nem a lényegen, abban igazad van. :-))

„A tagi jogokat megtestesítő „értékpapírt“ nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek.”

Szerintem ezen a mondaton. A betéted ugyan a társaságban lévő jogaid és kötelezettségeid alapja, de nem egyenlő azzal. A betét mindig egy meghatározható összeg, ami a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulásod összege. Az üzletrész kifejezés nem ugyanezt jelenti, hanem a társaságban meglévő jogaid és kötelezettségeid összességét, amit ha akarsz pénzben is kifejezhetsz, de ezt már nem is biztos hogy meg tudod, vagy akarod pénzben határozni. Ha szinonimaként használod a kettőt, akkor - jó esetben - az üzletrészed értékét pont annyinak tekinted, amennyi a vagyoni hozzájárulásod a társaságban.

Nem szinonim - analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja. Ami a kft.-ben az üzletrész, az a bt.-ben a (vagyoni betét)

34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

Kicsit visszakanyarodva a témához. A Gt. 13. paragrafusa foglalkozik a vagyoni hozzájárulás témakörével. Ez ugyebár minden társasági formára érvényes (ezek a "generális" szabályok). Ezt követően az egyes társasági formákkal foglalkozó részek részletezik az egyes társaságokra vonatkozó speckó rendelkezéseket. Bt. és Kkt. esetében én nem láttam olyan tiltó szabályt, hogy ne lehessen tőkét emelni.

Tehát most már én is kiváncsi lennék erre a BH-ra :).

„Nem szinonim – analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja.”

Béla, nem tudom elég frappáns-e, ha a törvény szövegével cáfolok? :-)

121. § (1) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

Kedves Rexor,

akkor már ketten vagyunk.

Kedves guba és kbs,

ember legyen a talpán, aki meg tudja pontosan határozni a vitátok tárgyát:)

Kacsa, a betét, (törzsbetét) és az üzletrész közötti fogalmi különbségen.

Kacsa, a betét, (törzsbetét) és az üzletrész közötti fogalmi különbségen.

Nem cáfoltál. A 121. § a IX. fejezetben, a kft-re vonatkozó speciális szabályok között található. Az üzletrész kifjezés nem a kft-re vonatkoztatva egyetlen egyszer sem szerepel a törvényben.

És, ha a törvény az "üzletrész" kifejezést csak a kft. vonatkozásában használja, akkor az azt jelenti szerinted - figyelemmel a 121.§-ra is :-)- hogy akkor a "törzsbetét" és az "üzletrész" analóg kifejezések lennének? Miből következne ez? Mert ugye ezt állítod:

„Nem szinonim – analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja. Ami a kft.-ben az üzletrész, az a bt.-ben a (vagyoni betét)”

A vagyoni betétnek (bt.) megfelel a törzsbetét (kft.)és - ahogy korábban beidéztem neked a törvényt - nem az üzletrész.

Sziasztok!
A Földhivatalhoz benyújtandó ingatlanapporttal kapcsolatos megállapodáshoz (tulajdoni hányad az apport) elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot az adott ingatlan többi tulajdonosától nem kell csatolni, "mert a közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni hányadának a gazdasági társaság jegyzett tőkéjébe való apportálása nem minősül adásvételi szerződésnek. Az Apportáló tag ellenszolgáltatásként nem vételárat, hanem üzletrészt kap, ezért a tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg."
Ha a Társaság - amelybe az apportot bevitték - egyedüli tagja üzletrészét át kívánja ruházni (az üzletrész kizárólag az apportból áll)akkor szerintetek már kell elővásárlásról lemondó nyilatkozat az Ingatlan másik tulajdonosától?
Köszönöm!!

Nem. Nem az ingatlan tulajdonjogát ruházzák át ugyanis, hanem az üzletrészét.

Köszi!!! (Időközben én is megvilágosodtam :))

Akkor jó :), csodálkoztam is dr-os nickkel ezen a kérdésen :)

Sziasztok!
Igyekeztem a topikot az elejétől végig olvasni. Érdekes volt.
Vhol írjátok (már nem emlékszem pontosan ki :(), hogy a tagi kölcsön elengedése, majd abból a leírt konstrukció alapján társasági tőkerész szerzése magánszemély tagi kölcsönt nyújtó esetén sem illeték-vagy adóköteles. Ez valóban így van???
Tehát valójában első körben az érdekelne, hogy, ha magánszemély tag elengedi a nyújtott tagi kölcsönt, úgy annak milyen anyagi vonzatai vannak?
Másodsorban érdekelne, hogy a sok pro és kontra érv mellett Kft. esetében van-e valakinek konkrét tapasztalata arra nézve, hogy a tagi kölcsönből tőkerész lett? Átvezette a cégbíróság?

Nagyon köszönöm!!

Senki? :(

Kedves Kgyori,

Követelés elengedése esetében a társaságnál rendkívüli bevétel keletkezik, amit le kell adózni. A magánszemély esetében alapvetően nincs relevanciája a dolognak. Ehhez nem kell a cégbíróság.

Tagi kölcsön apportnál pedig a tőketartalékba kerül az összeg, ebben az esetben nincsen társasági adó következmény, "csak" illetéket (és ügyvédi munkadíjat) kell fizetni.

Kedves Rexor!

Nagyon köszönöm! Az illeték alatt a cégmódosítás illetékére gondolsz?

Köszi!

Így igaz. Fontos tudni, hogy ebben az esetben kicsit emelni kell a jegyzett tőkén is (minimum 10.000 Ft-ot). Tőkeemelés illetéke 40.000 Ft, közzétételi díj 3.000 Ft plusz az ügyvédi költség.

Igen, és még valami. Magánszemély általi kölcsönkövetelés elengedésnél ajándékozási illetéket kell fizetnie a társaságnak, amely 21-40%-ig terjed a követelés összegére vetítve...

Köszi! De akkor ebben a konstrukcióban mégis a kölcsön ellenszolgáltatás nélküli elengedéséről van szó? Azt hittem ezzel az ajándékozási illeték kikerülhető :(

Sziasztok,

Végigolvastam a topikot, de hogy őszinte legyek, a felét nem értettem igazán.

Tehát konkrétan a kérdésem: Ha Bt.-ben van egy jelentős tagi kölcsön ami "gátolja" a cég végelszámolását, akkor ez az összeg még a végelszámolás megindítása előtt átkonvertálható-e apportként a beltag saját nevén (mivel ő tette be a tagi kölcsönt)?
Ha igen, ennek milyen egyéb (pl. adó, illeték, vagy más) költségvonzatai, vagy milyen egyéb feltételei vannak?

Át. Eljárási illeték, közzétételi költségtérítés és ügyvédi munkadíj vonzata van.

Köszönöm a választ!
Akkor ezek szerint, működhet a dolog?

Működhet.