Tagi kölcsön - apport

Van különbség Béla.A Gt. Bt-re vonatkozó rendelkezései nem engedik meg ezt a tőkeemelési formát csak a Rt. illetve Kft. esetében. Illetve a szövetkezeti törvény a szövetkezet esetében.

Köszönöm!

Nincs különbség e tekintetben a bt. és a kft. között.

Kedves Listatagok!

Az alábbival pontosítanám az általam felvetett témát. Esetemben betéti társaságról van szó, a társaság beltagja kívánja az általa a Bt-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt a társaságba beapportálni, azaz saját vagyoni hozzájárulását ezzel az összeggel megemelni. Van-e erre lehetőség Bt esetében, ha igen mi ennek a konkrét módja, milyen okiratokat kell hozzá szerkeszteni? Dr.Attikától kérdezem, hogy honnan veszi azt, hogy a cégbirinek a könyvelési anyagot is be kell mutatni? Megjegyzem, hogy a társasági szerződés szerződésminta alkalmazásával készült.
Köszönettel: goodman

Sziasztok. Köszönöm a válaszaitokat, a sok értékes hozzászólást. Dr. Attika, azért nem köszöntem meg, mert még időm sem volt eleve elolvasni a válaszokat, van egy problémám, gondoltam azt felteszem, és átjövök ide. Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat, és most elkezdem elolvasni őket.

Előkerült a "goodman".Feltett egy hülye kérdést egy másik topicban. Tehát itt van a fórumon, lehetősége lett volna megköszönnie, hogy foglalkoztunk a problémájával. Nem tette. Miért nem? Nem volt gyerekszobája, vagyha volt is az a konyhában?

Kedves Kacsa!
Ha ez a tagi kölcsön valóságban is meg van a cég pénzeszközeiben, akkor azt egy pénztár kiadásival ki lehet írni és egy bevételivel be lehet írni, majd el lehet indítani a törzstőke emelési bejegyzési eljárást a cégbíróságon. Ezen eljárásban az ügyvezető igazolhatja a befizetést. Kell hozni egy taggyúlési határozatot peresze előtte.

Az esetek többségében- így vélhetően ebben az esetben is- nincs meg a tagi kölcsön a pénzeszközök között. Ekkor jön ez a megoldás , amit írtam.
Mind két esetben kell taggyúlési határozat és cégbírósági eljárás, tehát ebból a szempontból mindegy. Viszont egyszerűbb könyvelni és könyvelési kivonatot mellékelni a cégbíróság felé, főleg ha sem a pénztárban, sem a bankszámlán nincs ennyi pénz.

guba hozzászólásához semmi hozzáfűzni valóm nincs...
max. annyi, hogy köszönöm, hogy igazolva lettem:)))

ja, meg annyit, hogy az abwertend, bár idegen kifejezés, azért én már hallottam használni kishazánkban nem egy embertől...igaz ők a "fájront" kifejezést is használták:)))

tehát annyira külföldi kifejezés, mint a subler vagy a colstok, és akkor még mondhatnám a sezlonyt, a sparheltet, a prakkert stb. stb. stb...

Kedves Dr.Attika,

nem kötekedésből, de szerinted miért nem egyszerűbb szimplán apportálni az ajándékozással való szöszmötölés helyett?

Rexor, éppen azt a kérdést tetted fel, amire a hozzászólásomban választ adtam.

Egyébként veled ellentétben, én még soha nem használtam a "fiatal barátom" kicsit leértékelő megszólítást, ha valakivel nem értettem egyet, és még arra sem hivatkoztam, hogy én bezzeg hány éve írogatok itt. Tök mindegy, ki hány éve írogat ide. Van aki megjelenik itt, három hozzászólása alapján meg lehet ítélni, hogy érdemes e elolvasni amit ír, vagy sem.

Csatlakoznék Attika kollégához. Nem nagyon értem, hogy mi a bajod Legislatorral, elég szőrszálhasogató módon olvasod a hozzászólásait, kiemelve azt ami nem tetszik neked. Legislatortól én eddig csak intelligens hozzászólást olvastam. Az idegen szavak használata pedig egyáltalán nem baj, mert tanulni lehet belőle.

Jaj, a kor az soha nem érv semmi mellett, ha nem lennék ennyire hiú, most leírnám hány éves vagyok. :-))
Nincsen ezzel semmi baj Attila, örülök, hogy neked hasznosak. A kritikám alapvetően nem is erre vonatkozott, ha figyeltél.

Szerintem "tömje csak tele" hozzászólásaival a fórumot Legislator. Hasznosak és tanulságosak. Azt meg ne feledd guba, hogy ő már akkor is ezen a fórumon osztotta meg jogi érveit- cca 8 év- amikor még talán Te csak pisipogácsát készítettél a homokozóban.

# e-mail 2010.01.27. 09:23

„Nem mintha fontos volna, de az „elméleti jogász“, itt gondolom, abwertend kifejezés.”

Egy korábbi kérdésedre válaszolva: Na ettől a szóhasználattól áll fel a szőr a hátamon. Legalább ne tömnéd tele az irreleváns hozzászólásaidat feleslegesen, angol, német és egyéb idegen szavakkal. Egy-két latin kifejezésnek lehet helye a jogi fejtegetésekben, de nem ezeknek. Tudjuk, hogy csak Boborján tud több nyelvül tőled, de tiszteld a magyar nyelvet, légyszíves!

Legislator!
Nem kívántam leértékelni, tehát nem abwerten kifejezés. Elméleti jogász ez esetben a tett halála az okoskodás.

A köszönés lemaradt: 5 4 U.

Nem mintha fontos volna, de az "elméleti jogász", itt gondolom, abwertend kifejezés.

Kedves Dr.Attika,

és ki itt az elméleti jogász?
hol van itt az elmélet???

amiről eddig beszéltünk, az mind "élő jogi kérdés"...

Ez nem az elméleti jogászok elméletei kifejtésének helye. Élő jogi kérdésre élő jogi választ kért valaki. Igaz a valaki "goodman"a kérdése feltevése után eltünt, mint szürkeszamár a ködben. Szerintem itt hagyjuk is abba az okoskodást. Főleg, hogy KBS is "visszavonult".

Kedves Rexor,

csak példaként hoztam fel, hogy kölcsönért cserébe részesedést szerezni nem egy eretnek gondolat...

de írtam is, hogy nem terjedt el idehaza...

ha jól olvasok soraid között („ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik” mármint a számviteliek?) szerinted is a számviteli szabályok lehetetlenítik el...

Kedves Rexor,

csak példaként hoztam fel, hogy kölcsönért cserébe részesedést szerezni nem egy eretnek gondolat...

de írtam is, hogy nem terjedt el idehaza...

ha jól olvasok soraid között („ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik” mármint a számviteliek?) szerinted is a számviteli szabályok lehetetlenítik el...

„Guba: bár nem nagyon értem, hogy a felvetésednek mi köze van a követelésapporthoz, de egy egyszerű példával szemléltetve:”

A kérdésemnek ehhez a korábbi hozzászólásodhoz volt köze:

„A törzstőke (jegyzett tőke+tőketartalék számvitelileg) része a saját tőkének, tehát fogalmilag kizárt a „saját tőke terhére“ való emelés”

Köszönöm a válaszodat, tovább nem boncolgatnám a törzstőke és a saját tőke változását a tőkeemelés viszonylatában.

Kedves Kacsa,

A mezzanine finanszírozást nem nagyon keverném ide, mert ezt a magyar szabályok tényleg nem ismerik (tehát mint a saját tőke és az idegen tőke között levő finanszírozási formát). A magyar szabályok szerint valami vagy saját tőke vagy "idegen" tőke (pl. kölcsön), átmenet nincs.

Kedves Mindenki,

min vitatkozunk?
azon, hogy szoktak-e tagi kölcsön követelést apportálni és cserébe részesedést szerezni abból a cégből, amibe apportáltak???
igen, szoktak!

pl. a mezzanine finanszírozás így müködik! (bár pl. kishazánkban nem nagyon telepedett meg ez a finanszírozási forma...valszeg a számviteli szabályok miatt, mivel - ha jól tévedek - itthon nem lehet saját tőkeként könyvelni az ilyet...)

de ettől eltekintve kishazánbak sem kevésszer fordul elő, hogy apportálás útján részesedéssé konvertálják a tagi kölcsönt.

vagy azon vitatkozunk, hogy Gt.-be ütközik-e?...

Kedves guba,

mire alapítod azt, hogy „csak harmadik személyekkel szemben fennálló követelés lehetne,”
pusztán arra, hogy „ellenkező esetben beleütközne a Gt. 118.§-ban foglalt beszámítási tilalomba”
?
ezáltal felteszed, hogy a Gt. 118 egy gazdaságilag indokolható szabály.
meg tudnád mondani, hogy mégis mi célja lehet ezen tilalom létezésének?

Példa a másikra, amikor a törzstőke meghaladja az emelést követően a saját tőkét:

törzstőke: 500
eredménytartalék:-400
lekötött tartalék: 200

saját tőke: 300 (tehát a törzstőke meghaladja a saját tőkét)

ha a lekötött tartalékot átteszük a törzstőkébe, akkor igy fog kinézni a dolog:

törzstőke: 700
eredménytartalék:-400
saját tőke: 300

tehát a törzstőke meghaladja a saját tőkét.