Tagi kölcsön - apport

Jaj, a kor az soha nem érv semmi mellett, ha nem lennék ennyire hiú, most leírnám hány éves vagyok. :-))
Nincsen ezzel semmi baj Attila, örülök, hogy neked hasznosak. A kritikám alapvetően nem is erre vonatkozott, ha figyeltél.

Csatlakoznék Attika kollégához. Nem nagyon értem, hogy mi a bajod Legislatorral, elég szőrszálhasogató módon olvasod a hozzászólásait, kiemelve azt ami nem tetszik neked. Legislatortól én eddig csak intelligens hozzászólást olvastam. Az idegen szavak használata pedig egyáltalán nem baj, mert tanulni lehet belőle.

Egyébként veled ellentétben, én még soha nem használtam a "fiatal barátom" kicsit leértékelő megszólítást, ha valakivel nem értettem egyet, és még arra sem hivatkoztam, hogy én bezzeg hány éve írogatok itt. Tök mindegy, ki hány éve írogat ide. Van aki megjelenik itt, három hozzászólása alapján meg lehet ítélni, hogy érdemes e elolvasni amit ír, vagy sem.

Rexor, éppen azt a kérdést tetted fel, amire a hozzászólásomban választ adtam.

guba hozzászólásához semmi hozzáfűzni valóm nincs...
max. annyi, hogy köszönöm, hogy igazolva lettem:)))

ja, meg annyit, hogy az abwertend, bár idegen kifejezés, azért én már hallottam használni kishazánkban nem egy embertől...igaz ők a "fájront" kifejezést is használták:)))

tehát annyira külföldi kifejezés, mint a subler vagy a colstok, és akkor még mondhatnám a sezlonyt, a sparheltet, a prakkert stb. stb. stb...

Kedves Dr.Attika,

nem kötekedésből, de szerinted miért nem egyszerűbb szimplán apportálni az ajándékozással való szöszmötölés helyett?

Kedves Kacsa!
Ha ez a tagi kölcsön valóságban is meg van a cég pénzeszközeiben, akkor azt egy pénztár kiadásival ki lehet írni és egy bevételivel be lehet írni, majd el lehet indítani a törzstőke emelési bejegyzési eljárást a cégbíróságon. Ezen eljárásban az ügyvezető igazolhatja a befizetést. Kell hozni egy taggyúlési határozatot peresze előtte.

Az esetek többségében- így vélhetően ebben az esetben is- nincs meg a tagi kölcsön a pénzeszközök között. Ekkor jön ez a megoldás , amit írtam.
Mind két esetben kell taggyúlési határozat és cégbírósági eljárás, tehát ebból a szempontból mindegy. Viszont egyszerűbb könyvelni és könyvelési kivonatot mellékelni a cégbíróság felé, főleg ha sem a pénztárban, sem a bankszámlán nincs ennyi pénz.

Előkerült a "goodman".Feltett egy hülye kérdést egy másik topicban. Tehát itt van a fórumon, lehetősége lett volna megköszönnie, hogy foglalkoztunk a problémájával. Nem tette. Miért nem? Nem volt gyerekszobája, vagyha volt is az a konyhában?

Sziasztok. Köszönöm a válaszaitokat, a sok értékes hozzászólást. Dr. Attika, azért nem köszöntem meg, mert még időm sem volt eleve elolvasni a válaszokat, van egy problémám, gondoltam azt felteszem, és átjövök ide. Mégegyszer köszönöm a hozzászólásokat, és most elkezdem elolvasni őket.

Kedves Listatagok!

Az alábbival pontosítanám az általam felvetett témát. Esetemben betéti társaságról van szó, a társaság beltagja kívánja az általa a Bt-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt a társaságba beapportálni, azaz saját vagyoni hozzájárulását ezzel az összeggel megemelni. Van-e erre lehetőség Bt esetében, ha igen mi ennek a konkrét módja, milyen okiratokat kell hozzá szerkeszteni? Dr.Attikától kérdezem, hogy honnan veszi azt, hogy a cégbirinek a könyvelési anyagot is be kell mutatni? Megjegyzem, hogy a társasági szerződés szerződésminta alkalmazásával készült.
Köszönettel: goodman

Nincs különbség e tekintetben a bt. és a kft. között.

Köszönöm!

Van különbség Béla.A Gt. Bt-re vonatkozó rendelkezései nem engedik meg ezt a tőkeemelési formát csak a Rt. illetve Kft. esetében. Illetve a szövetkezeti törvény a szövetkezet esetében.

Kedves Dr.Attika,

ezt kifejtenéd bővebben?

Mit kell ezen bővebben kifejteni? A Gt. illetve a szövetkezetekről szóló tv. ennek a három társasági formának engedi meg az ilyen módon történő tőke emelést. A Kkt-nak Bt-nek nem.

Kedves Dr.Attika,

jogszabályi hivatkozásra gondoltam...ha lennél oly kedves:)

Kedves "Kacsa1111"!
Rt. esetében a 2006. évi IV. tv. 248.§ (1) bekezdés b) pont. , Kft. esetében 154.§ (1) bekezdés.
A szövetkezet esetében keresd meg a szövetkezetekről szóló törvényben. Na most a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mondta ki, hogy Kkt. és Bt. esetében ez nem alkalmazható törvényi felhatalmazás hiányában.

Kedves Dr.Attika,

a Gt. azt sem engedi meg betéti társaság estén, hogy tőkét lehessen emelni...
akkor nem lehet tőkét emelni?

kiváncsi lennék a BH-ra...

"Kacsa1111"!
Azt javaslom, hogy a Kkt. és a Bt. , mint gazdasági forma megértése érdekében keresd meg az 1988. évi VI. tv. - első Gt- magyarázatát. Ebből megérted, hogy ezen gazdasági társasági formáknál nem tőke van, hanem vagyoni hozzájárulás. Azt is meg fogod érteni, hogy a kettő között mi a különbség. A BH-t nem adom meg, ha ügyes vagy megtalálod magad is.

A bt-nek, kkt-nek ugyanúgy van jegyzett tőkéje és saját tőkéje, mint a kft-nek, rt-nek. Fel is lehet emelni, le is lehet szállítani. A tagi jogokat megtestesítő "értékpapírt" nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek. A vagyoni hozzájárulás viszont az az érték, amelyet a tag ezen "értékpapír" megszerzése érdekében szolgáltat.

Kedves Dr.Attika,

szerintem dobd ki azt a kommentárt...:)

„A tagi jogokat megtestesítő „értékpapírt“ nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek. A vagyoni hozzájárulás viszont az az érték, amelyet a tag ezen „értékpapír“ megszerzése érdekében szolgáltat.”

Ezek közül én csak a részvényt nevezném "értékpapírnak" a szó igazi értelmében. A betét és az üzletrész viszont nem szinonimák, sőt jó eséllyel ha az üzletrészt pénzben akarod kifejezni, az nem lesz egyenlő a törzsbetét (vagyoni hozzájárulás)értékével.

„A BH-t nem adom meg, ha ügyes vagy megtalálod magad is.”

Ez a hivatkozás viszont erős, nagyon erős. Kacsa, ha megtaláltad, idézd be! :-))

Nem véletlenül tettem idézőjelbe. De számos jogszabály fogalommeghatározása értékpapírnak tekinti az üzletrészt, tagi betétet is. Pl. az SZJA-törvény.

A betéti társaságban (tagi) betétnek nevezik azt, ami a kft-ben üzletrész. Ha az üzletrészt "pénzben" akarod kifejezni, az pontosan a törzstőkéből az adott üzletrészre eső hányad lesz. Hogy a valós értéke mennyi annak az üzletrésznek, az más kérdés. És ez pont így van a betéttel is.

Nem egészen tiszta ez így. A törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásából adódik össze, ami mindig egy pénzben kifejezett összeg. Az üzletrész a tagot a társaságban megillető jogok és kötelezettségek összessége. Ezt is ki lehet fejezni pénzben: annyit ér, amennyit kapsz érte, ha el kívánod adni például. Simán előfordulhat azonban, hogy egy jól működő társaságban egy üzletrészt ötször vagy akárhányszor többért adjanak el, mint amennyi a vagyoni hozzájárulása a tagnak. Ez persze fordítva is igaz lehet. Félrevezető, hogy az üzletrész "pénzben kifejezett értéke" és "valós értéke". A vagyoni hozzájárulás, tagi betét, vagy törzsbetét "valós értéke" a te szóhasználatodban jelenti az üzletrészt.

„annyit ér, amennyit kapsz érte, ha el kívánod adni például.”
Min vitatkozunk? :)
Az a valós érték - meg van egy névértéke. Ahogyan a tagi betétnek és a részvénynek is.

Ami viszont az én "szóhasználatomat" illeti, tévedsz. Nálam az üzletrész ugyanúgy a tagot megillető jogok összessége, mint nálad. (Ahogyan írtam: a tagi jogokat megtestesítő "értékpapír".)