Tagi kölcsön - apport

Nem. Nem az ingatlan tulajdonjogát ruházzák át ugyanis, hanem az üzletrészét.

Sziasztok!
A Földhivatalhoz benyújtandó ingatlanapporttal kapcsolatos megállapodáshoz (tulajdoni hányad az apport) elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot az adott ingatlan többi tulajdonosától nem kell csatolni, "mert a közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni hányadának a gazdasági társaság jegyzett tőkéjébe való apportálása nem minősül adásvételi szerződésnek. Az Apportáló tag ellenszolgáltatásként nem vételárat, hanem üzletrészt kap, ezért a tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg."
Ha a Társaság - amelybe az apportot bevitték - egyedüli tagja üzletrészét át kívánja ruházni (az üzletrész kizárólag az apportból áll)akkor szerintetek már kell elővásárlásról lemondó nyilatkozat az Ingatlan másik tulajdonosától?
Köszönöm!!

És, ha a törvény az "üzletrész" kifejezést csak a kft. vonatkozásában használja, akkor az azt jelenti szerinted - figyelemmel a 121.§-ra is :-)- hogy akkor a "törzsbetét" és az "üzletrész" analóg kifejezések lennének? Miből következne ez? Mert ugye ezt állítod:

„Nem szinonim – analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja. Ami a kft.-ben az üzletrész, az a bt.-ben a (vagyoni betét)”

A vagyoni betétnek (bt.) megfelel a törzsbetét (kft.)és - ahogy korábban beidéztem neked a törvényt - nem az üzletrész.

Nem cáfoltál. A 121. § a IX. fejezetben, a kft-re vonatkozó speciális szabályok között található. Az üzletrész kifjezés nem a kft-re vonatkoztatva egyetlen egyszer sem szerepel a törvényben.

Kacsa, a betét, (törzsbetét) és az üzletrész közötti fogalmi különbségen.

Kacsa, a betét, (törzsbetét) és az üzletrész közötti fogalmi különbségen.

Kedves Rexor,

akkor már ketten vagyunk.

Kedves guba és kbs,

ember legyen a talpán, aki meg tudja pontosan határozni a vitátok tárgyát:)

„Nem szinonim – analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja.”

Béla, nem tudom elég frappáns-e, ha a törvény szövegével cáfolok? :-)

121. § (1) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

Kicsit visszakanyarodva a témához. A Gt. 13. paragrafusa foglalkozik a vagyoni hozzájárulás témakörével. Ez ugyebár minden társasági formára érvényes (ezek a "generális" szabályok). Ezt követően az egyes társasági formákkal foglalkozó részek részletezik az egyes társaságokra vonatkozó speckó rendelkezéseket. Bt. és Kkt. esetében én nem láttam olyan tiltó szabályt, hogy ne lehessen tőkét emelni.

Tehát most már én is kiváncsi lennék erre a BH-ra :).

Nem szinonim - analóg. ÉS azért használom így, mert a Gt. és (pl.) az Szja. törvény is így használja. Ami a kft.-ben az üzletrész, az a bt.-ben a (vagyoni betét)

34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

„Min vitatkozunk? :)”

Hát, nem a lényegen, abban igazad van. :-))

„A tagi jogokat megtestesítő „értékpapírt“ nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek.”

Szerintem ezen a mondaton. A betéted ugyan a társaságban lévő jogaid és kötelezettségeid alapja, de nem egyenlő azzal. A betét mindig egy meghatározható összeg, ami a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulásod összege. Az üzletrész kifejezés nem ugyanezt jelenti, hanem a társaságban meglévő jogaid és kötelezettségeid összességét, amit ha akarsz pénzben is kifejezhetsz, de ezt már nem is biztos hogy meg tudod, vagy akarod pénzben határozni. Ha szinonimaként használod a kettőt, akkor - jó esetben - az üzletrészed értékét pont annyinak tekinted, amennyi a vagyoni hozzájárulásod a társaságban.

Kedves guba,

még nem kezdtem el keresni...:)

Kedves kbs és guba,

szavakon lovagoltok?

„annyit ér, amennyit kapsz érte, ha el kívánod adni például.”
Min vitatkozunk? :)
Az a valós érték - meg van egy névértéke. Ahogyan a tagi betétnek és a részvénynek is.

Ami viszont az én "szóhasználatomat" illeti, tévedsz. Nálam az üzletrész ugyanúgy a tagot megillető jogok összessége, mint nálad. (Ahogyan írtam: a tagi jogokat megtestesítő "értékpapír".)

Nem egészen tiszta ez így. A törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásából adódik össze, ami mindig egy pénzben kifejezett összeg. Az üzletrész a tagot a társaságban megillető jogok és kötelezettségek összessége. Ezt is ki lehet fejezni pénzben: annyit ér, amennyit kapsz érte, ha el kívánod adni például. Simán előfordulhat azonban, hogy egy jól működő társaságban egy üzletrészt ötször vagy akárhányszor többért adjanak el, mint amennyi a vagyoni hozzájárulása a tagnak. Ez persze fordítva is igaz lehet. Félrevezető, hogy az üzletrész "pénzben kifejezett értéke" és "valós értéke". A vagyoni hozzájárulás, tagi betét, vagy törzsbetét "valós értéke" a te szóhasználatodban jelenti az üzletrészt.

A betéti társaságban (tagi) betétnek nevezik azt, ami a kft-ben üzletrész. Ha az üzletrészt "pénzben" akarod kifejezni, az pontosan a törzstőkéből az adott üzletrészre eső hányad lesz. Hogy a valós értéke mennyi annak az üzletrésznek, az más kérdés. És ez pont így van a betéttel is.

Nem véletlenül tettem idézőjelbe. De számos jogszabály fogalommeghatározása értékpapírnak tekinti az üzletrészt, tagi betétet is. Pl. az SZJA-törvény.

„A tagi jogokat megtestesítő „értékpapírt“ nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek. A vagyoni hozzájárulás viszont az az érték, amelyet a tag ezen „értékpapír“ megszerzése érdekében szolgáltat.”

Ezek közül én csak a részvényt nevezném "értékpapírnak" a szó igazi értelmében. A betét és az üzletrész viszont nem szinonimák, sőt jó eséllyel ha az üzletrészt pénzben akarod kifejezni, az nem lesz egyenlő a törzsbetét (vagyoni hozzájárulás)értékével.

„A BH-t nem adom meg, ha ügyes vagy megtalálod magad is.”

Ez a hivatkozás viszont erős, nagyon erős. Kacsa, ha megtaláltad, idézd be! :-))

Kedves Dr.Attika,

szerintem dobd ki azt a kommentárt...:)

A bt-nek, kkt-nek ugyanúgy van jegyzett tőkéje és saját tőkéje, mint a kft-nek, rt-nek. Fel is lehet emelni, le is lehet szállítani. A tagi jogokat megtestesítő "értékpapírt" nevezik különbözőképpen: betétnek, üzletrésznek, részvénynek. A vagyoni hozzájárulás viszont az az érték, amelyet a tag ezen "értékpapír" megszerzése érdekében szolgáltat.

"Kacsa1111"!
Azt javaslom, hogy a Kkt. és a Bt. , mint gazdasági forma megértése érdekében keresd meg az 1988. évi VI. tv. - első Gt- magyarázatát. Ebből megérted, hogy ezen gazdasági társasági formáknál nem tőke van, hanem vagyoni hozzájárulás. Azt is meg fogod érteni, hogy a kettő között mi a különbség. A BH-t nem adom meg, ha ügyes vagy megtalálod magad is.

Kedves Dr.Attika,

a Gt. azt sem engedi meg betéti társaság estén, hogy tőkét lehessen emelni...
akkor nem lehet tőkét emelni?

kiváncsi lennék a BH-ra...

Kedves "Kacsa1111"!
Rt. esetében a 2006. évi IV. tv. 248.§ (1) bekezdés b) pont. , Kft. esetében 154.§ (1) bekezdés.
A szövetkezet esetében keresd meg a szövetkezetekről szóló törvényben. Na most a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mondta ki, hogy Kkt. és Bt. esetében ez nem alkalmazható törvényi felhatalmazás hiányában.

Kedves Dr.Attika,

jogszabályi hivatkozásra gondoltam...ha lennél oly kedves:)

Mit kell ezen bővebben kifejteni? A Gt. illetve a szövetkezetekről szóló tv. ennek a három társasági formának engedi meg az ilyen módon történő tőke emelést. A Kkt-nak Bt-nek nem.

Kedves Dr.Attika,

ezt kifejtenéd bővebben?