Tagi kölcsön - apport

Tisztelt Dr.Attika!

Absolute értem amit ír, inkább az a baj, hogy most teljesen tanácstalan vagyok. A könyvelő egy dolog, de felkerestem adótanácsadót és ügyvédet is. Mindkettő a tagi kölcsön apportot javasolta, mint megoldást. Ennek ellenére -a jelek szerint-, teljesen hibás az ügylet. Gyakorlatilag, ahány embert eddig kérdeztem, annyi válasz volt.
Azt viszont továbbra sem tudom, hogy a problémára akkor mi lehet a konkrét megoldás?
Már azt sem tudom, kihez forduljak...

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Niara!
Ahhoz hogy ezt el tudjam magyarázni Önnek, kellene vagy 2 órás előadás. A betéti társaság intézményét az 1988. évi VI. törvény vezette be a magyar társasági jogba. A törvény megfogalmazója Sárközy professzor a német társasági törvényt fordította le magyar nyelvre és némi változtatásokkal ez került a parlament által elfogadásra. Nos a német társasági jog ismer egy olyan gazdasági társasági formát ahol van egy vállalkozó szellemű "beltag", de nincs elég tőkéje a vállalkozása beindítására , de talál egy csendestársat, aki pénzt invesztál a vállalkozásba, de csak a hazonra kíváncsi és természeteen viseli a veszteség kockázatát is. A német jog ezt a személyt csendestársnak nevezi. Nos Sárközy professzor ezt a csendestársat nevezte át kültagnak, a vállalkozót pedig beltagnak.
Viszont a betéti társaságot a magyar cégjog nem ruházta fel jogi személyiséggel ( lényeges elem a vagyon elkülönülése az alapítók vagyonától)hanem adott neki perképességet különböző esetekre. Tehát a Bt. jogilag nem több, mint magánszemélyek személyi egyesülése akik saját vagyonukból gazdasági eredményt kívánnak elérni. Ezért nem adhat a Bt. tagja un. tagi kölcsönt, mert azt saját magának adná. Már pedig ez fogalmilag kizárt. Könyvelők egyéni vállalkozók esetén is könyvelnek tagi kölcsönt. Ez ne tévessze meg, ez attól még nem jogszerű, ha a könyvelő ezt csinálja.
Adott már saját magának kölcsönt? Nyilván nem, mert ez fogalmilag és jogilag is kizárt? Adhat a betéti társaságnak, melynek vagyona az ön osztatlan közös tulajdona a tulajdonos társával.
Remélem sikerült megértetni a a probléma lényegét.

Tisztelt Dr.Attika!

Ezt most men értem, mert eleddig mindenki tagi kölcsönként értelmezte a beltag által magánvagyonból betett összeget.
A könyvelés rövid lejáratú követelésként (tagi hitelként) tartja számon, tagi kölcsönről beszélt a könyvelő mindíg is. Az ügyvéd szintén, illetve a neten és itt a fórumon is olvastam Bt. esetén tagi kölcsönről és az abból fakadó problémákról. (az utóbbi hozzászólásokban is írta az egyik kollégája, hogy járható út a tagi kölcsön apport Bt.-nél).

De a kérdés tulajdonképpen az, hogy akár tagi kölcsönről beszélünk akár az Ön által említett tőkejuttatásról, az végelszámoláskor, a vagyonfelosztást illetően problémát jelent-e, hiszen éppen amiatt nincs tartozása a cégnek senki felé, mert a kölcsönből minden ki lett fizetve.

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Niara!
Betéti társaság mivel nem jogi személy ( nem különül el a társaság alapítóinak vagyonától a társaság vagyona)tagi kölcsönről nem beszélhetünk. Senki nem adhat saját magának kölcsönt. Ezért az "apportírozás" nem járható út. Itt jogilag tőke juttatás történt (tőke emelés) amit le kellett volna "papírozni", könyvelni. Ha végelszámolni akarnak akkor ezt a tőkeemelést be kell jelenteni a cégbíróságon -nyilván lesznek szankciói a késedelmes bejelentés miatt- és ezen tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően lehet elkezdeni a végelszámolást. A könyvelő hogyan könyvelte ezt a "tőkeinjekciót"?

Tisztelt szakértők!

Az alábbi problémában kérnék segítséget.
Van egy 15éve alapított Bt., ami 3 éve nem működik. 1 beltag +1 kültag van. A járulékokat a beltag tagi kölcsönből finanszírozta, de most már szeretnék végelszámolni a céget. A cégnek tartozása nincs, de a tagi kölcsön mértéke milliós összeg. Ügyvédi javaslatra ezt a követelést apportálnák a cégbe mint nem pénzbeni hozzájárulást. Ezzel a probléma látszólag megoldott, de felmerült egy újabb kérdés.
Volt olyan vélemény, hogy a tőkeemeléssel a vagyonmegosztáskor gond lehet, mert azt szét kell osztani a tagok között, amit aztán le kell adózni a beltagnak. Mások szerint viszont ez nem így van. Az apportal valóban emelkedik a beltag tagi betétje, a cég törzstőkéje, de ez a pénz már nincs meg hiszen a tagi kölcsönből a járulékok lettek kifizetve. Tehát "szétosztani" is bajos lenne.
Kérdezném egyrészt, hogy melyik állítás felel meg a valóságnak, működhet-e a tagi kölcsön apport probléma nélkül?
Ha nem, akkor mi lenne a legjobb megoldás a Bt. megszüntetésére, ami nem jár milliós illetékfizetéssel?

Köszönöm!

„a sor végén mindig egy magánszemély áll, aki nem számlaképes”

A vevőnek nem is kell annak lennie. A boltban is tud venni egy liter tejet ettől még, ez sem más ebből a szempontból.

„sokkal jobban értenek a joghoz ”

Ge mivel itt az illeték miatt lesz a fő probléma, ehhez csak érthetnének. :)

Sajnos a házvezetőnő nekik dolgozik (a sor végén mindig egy magánszemély áll, aki nem számlaképes....)
Papíron, szerződésileg, adózásilag, TB-ileg minden rendben van, csakhogy nincs bevétele a cégnek, mivel már nem végez évek óta tevékenységet.
Fizetnék a házvezetőnőt más úton is, de nem nagyon tudok más formát, ami teljes TB és nyugdíjbiztosítottságot eredeztetne, márpedig ehhez ragaszkodnak (jól főz...)

Így igaz, de mivel tudjuk, hogy a könyvelők sokkal jobban értenek a joghoz mint a jogászok, mégis igen nagy számban elő szokott fordulni :-)

Tagi kölcsönnel nem igazán lenne ezt érdemes csinálni, macerás lesz a megszüntetés.

cszoli

A cég kaphat úgyis pénzt, hogy a házvezetőnő tevékenységét kiszámlázzák annak, akinél az dolgozik. Ők a számlát kifizetik, és akkor nem kell tagi kölcsönnel fedezni a veszteséget, és még a valós gazdasági tevékenység is megvan, amit kiszámláznak. Mivel az összeg kicsi, valószínűleg a cég alanyi ÁFA-mentes, így még ÁFÁ-t sem kell utána fizetniük.

Tehát feltételezésed valószínűleg nem helyes.

Ezzel egyébként semmi baj sincsen, ha megfelelő szerződésekkel alá van támasztva.

A következő lenne a kérdésem: adott egy cég (azt hiszem, bt), amelyiknek már évek óta nincs tevékenysége, egyedül azért tartják fenn, mert egy alkalmazott van, és neki csak így tudják adni a fizetését.
A tulajdonosok külföldiek (barátaink), akik itthon élnek, de van külföldi vagyonuk és jövedelmük.
Tudomásom szerint a könyvelő viszi a céget, és minden évben veszteséggel zárnak. Feltételezem, hogy az összes fizetnivalót (az alkalmazott fizetését, járulékait, valamint minden közterhet) tagi kölcsönként rakják be (nem tudom, i más módon lehet).
Többször beszélgettem velük erről, hogy ez veszélyes, de bíznak a könyvelőben, meg nem tudnak más módszert, amivel az alkalmazott (a házvezetőnőjük) normális TB és nyugdíjjogosultságot szerzhetne.
A kérdésem igazából az, hogy amit csinálnak, az ténylegesen mennyire problémás, ill. hogy tudtok-e valami alternatívát számukra. Megszüntetnék a céget, ha lenne más út a házvezetőnő alkalmazására. Az is kérdés persze, hogy az éveken át történő veszteségkimutatás és tagi kölcsönök (?) mennyire nehezítik meg a cég megszüntetését....
Minden hozzászólást és tanácsot megköszönök.

Működhet.

Köszönöm a választ!
Akkor ezek szerint, működhet a dolog?

Át. Eljárási illeték, közzétételi költségtérítés és ügyvédi munkadíj vonzata van.

Sziasztok,

Végigolvastam a topikot, de hogy őszinte legyek, a felét nem értettem igazán.

Tehát konkrétan a kérdésem: Ha Bt.-ben van egy jelentős tagi kölcsön ami "gátolja" a cég végelszámolását, akkor ez az összeg még a végelszámolás megindítása előtt átkonvertálható-e apportként a beltag saját nevén (mivel ő tette be a tagi kölcsönt)?
Ha igen, ennek milyen egyéb (pl. adó, illeték, vagy más) költségvonzatai, vagy milyen egyéb feltételei vannak?

Köszi! De akkor ebben a konstrukcióban mégis a kölcsön ellenszolgáltatás nélküli elengedéséről van szó? Azt hittem ezzel az ajándékozási illeték kikerülhető :(

Igen, és még valami. Magánszemély általi kölcsönkövetelés elengedésnél ajándékozási illetéket kell fizetnie a társaságnak, amely 21-40%-ig terjed a követelés összegére vetítve...

Így igaz. Fontos tudni, hogy ebben az esetben kicsit emelni kell a jegyzett tőkén is (minimum 10.000 Ft-ot). Tőkeemelés illetéke 40.000 Ft, közzétételi díj 3.000 Ft plusz az ügyvédi költség.

Kedves Rexor!

Nagyon köszönöm! Az illeték alatt a cégmódosítás illetékére gondolsz?

Köszi!

Kedves Kgyori,

Követelés elengedése esetében a társaságnál rendkívüli bevétel keletkezik, amit le kell adózni. A magánszemély esetében alapvetően nincs relevanciája a dolognak. Ehhez nem kell a cégbíróság.

Tagi kölcsön apportnál pedig a tőketartalékba kerül az összeg, ebben az esetben nincsen társasági adó következmény, "csak" illetéket (és ügyvédi munkadíjat) kell fizetni.

Senki? :(

Sziasztok!
Igyekeztem a topikot az elejétől végig olvasni. Érdekes volt.
Vhol írjátok (már nem emlékszem pontosan ki :(), hogy a tagi kölcsön elengedése, majd abból a leírt konstrukció alapján társasági tőkerész szerzése magánszemély tagi kölcsönt nyújtó esetén sem illeték-vagy adóköteles. Ez valóban így van???
Tehát valójában első körben az érdekelne, hogy, ha magánszemély tag elengedi a nyújtott tagi kölcsönt, úgy annak milyen anyagi vonzatai vannak?
Másodsorban érdekelne, hogy a sok pro és kontra érv mellett Kft. esetében van-e valakinek konkrét tapasztalata arra nézve, hogy a tagi kölcsönből tőkerész lett? Átvezette a cégbíróság?

Nagyon köszönöm!!

Akkor jó :), csodálkoztam is dr-os nickkel ezen a kérdésen :)

Köszi!!! (Időközben én is megvilágosodtam :))