Tagi kölcsön - apport

Sziasztok!

Adott nagy összegű tagi kölcsön. Ezt akarja beapportálni a cégébe a kölcsön jogosultja. Nyilván ilyenkor nő a tagi betét összege, de egyúttal elenyészik a cég követelése is, mivel megszűnik a kölcsöncsszerződés, tehát követelést veszít. Ennek ellenére bejegyezhető-e a cég jegyzett tőkéjének növekedése? Mi a véleményetek erről a megoldásról?

Gt. 118. §-szal ellentétes.

Bocsánat: milyen követelést veszít el a társaság? Hiszen annak ő a kötelezettje. Ha valaki kötelezettségtől szabadul, annak a vagyona nő.

ObudaFan, a beszámítás tilalmára gondolsz? Meg lehet azt csinálni úgy is, hogy ne minősüljön beszámításnak.

Miért lenne ez beszámítás? teljesen elfogadott a tagi kölcsön apport, több társaságnál is láttam már ilyet, csont nélkül átment a cégbíróságon.

Hásszen eszondom én is!

Akkor nem értek egyet a cégbírósággal ebben. Miért ne lenne ez beszámítás?

Kedves ObudaFan,

a pénzbeli hozzájárulás befizetése alól nem lehet menetesíteni, és a pénzbeli hozzájárulás esetén nincs helye beszámításnak.
a cégbíróság - kivételesen (nem is értem:) ) - csupán pragmatikus megközelítést alkalmaz akkor, amikor nem kezd el kötözködni a tagi hitel apportja esetén...
végülis mi értelme lenne befizettetni a tőkeemelést a taggal, ha a következő lépésként hiteltörlesztésként visszaveszi?

És akkor máris nincs semmi értelme a beszámítás tilalmának.

Kedves ObudaFan,

ez így van...
miért kéne tíltani???

Erről lehetne vitatkozni. :) De az meg tény, hogy a jogszabály tiltja. :)

A Gt. 154.§ (1) bek. alkalmazásával lehet a t9rzstőkén felüli vagyon terhére. ( Már amennyiben Kft-róé van szó.)
A menet:

• az elengedett tagi kölcsönt rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd az eredménybe és ezt követően eredménytartalékba kell elhelyezni. A hivatkozott jsz. alapján pedig a tagok részére eredménytartalékból tőkerészt képezhetnek a társaság tagjai részére. A cégbirinek a könyvelést kell bemutatni meg a vonatkozó taggyúlési határozatot.

Kedves ObudaFan,

nem vagyok a pozitivista jogszemlélet híve...a jogszabály nem cél (pláne nem öncél), hanem kiindulópont...
minden magatartási normának kell(ene), hogy legyen célja/értelme (különösen igaz ez a gazdaság szabályozására)...ennek a beszámítást tiltó szabálynál pedig - a gyakorlat is igazolja - nem látni a célt...

Itt eleve nem lehet szó beszámításról. A kölcsönt adó tag a kölcsönszerzőést módosítja ajándékozási szerződéssé. Ajándékozás ugye ingyenes. A társaság vagyona nőtt, a tagé csökkent. Az általam leírt módon elintézhető a tőke emelés. Egyébként is általában a megajándékozotthoz sem mehetek oda, hogy az ajándékozás fejében akármit is követelek.

Hogy a csudába lenne az aportálás - amiért cserébe üzletrészt kapsz - ajándékozás?! DrAttika, lehelj rám!

Nos Béla, menj vissza az elejére! Az alap probléma az, hogy a tagi kölcsönt nyújtó tag nem akarja, hogy a társaság a kölcsönt visszafizesse, hanem annak összegén tőkeemelést akar. A módja az amit leírtam. A kölcsön visszafizetéséről lemondás az egyben ajándékozás. Ezt az ajándékot kell rendkívüli bevételként elkönyvelni, majd tőketartalékba helyezni és onnan a Gt.154.§(1) bek. alapján törzstőkét emelni.

Itt a Gt.118.§ szóba sem jöhet.

Kedves Dr.Attika,

"Ajándékozás ugye ingyenes. A társaság vagyona nőtt, a tagé csökkent."

a tag vagyona nem csökkent, mivel pénzért cserébe üzletrészt kap. quid pro qou - az ajándékozás kizárt...persze, ha azt mondod, hogy cserébe a cég üzletrészt ajándékoz, az más:)))

a társaság tőkéje nem nőtt: az idegen tőke saját tőkévé alakult.

arról nem is beszélve, hogy az ajándékozásnak milyen adó (mert hát ugye bevétel...) és illeték (mert hát ajándék...) vonzatai lennének...kétlem, hogy egy kicsit is felkészültebb vállalkozás apport helyett belemenne ebbe...

Kedves Hacsa1111!
Az ügylet sem a cégnél, sem a tagnál nem keletkeztet adókötelezettséget. Ki van ez dolgozva rendesen.

Attila részben igazad van.

Ajándékozásról abban az esetben beszélünk a konkrét esetben, ha a tagi kölcsönt elengednék. 2009. július 7-től, abban az esetben ha társaság a tag, akkor a tagi kölcsön elengedés, illetve ellenérték nélküli pénzeszközátadás csakugyan illetékmenetes, viszont ha magánszemély tagja van a társaságnak akkor kőkeményen meg kell fizetni az ajándékozási illetéket. Ezért "olcsóbb" megoldás a tagi kölcsön apport.

Rexor nem kell adót fizetni. Ez egy bejáratott, az LB és az APEH által is jóváhagyott konstrukció. De azt tuni kéne, hogy magánszemély a tag vagy társaság. Meg azt, hogy milyen társasági forma, mert bt., Kkt. esetén nem alkalmazható.

BH2008. 68

" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette."

BH2008. 68

" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette."

BH2008. 68
" Nem vitásan tévedett a másodfokú bíróság, amikor érvelésében azt fejtette ki, hogy az apportállás nem visszterhes jogügylet. Az apport szolgáltatásakor ugyanis, ahogy azt a felperes is helyesen állította, ellenszolgáltatást (tagsági jogokat, üzletrészt, részvényt) kap az apportőr. A perbeli esetben a kapott ellenszolgáltatást, az apporttárgyak értékének megfelelő üzletrész jelentette. "

ObudaFan! Itt nem ez a lényeg. A kérdező- bár használta az apportálás szót- arra kiváncsi, hogy a korábban tagi kölcsönként nyújtott pénzeszközt, hogyan lehet törzstőkévé átalakítani. Úgy lehet, ahogy leírtam.

Kedves Dr.Attika,

mi bajod az apporttal?