Tagi kölcsön - apport

Igen, ezt ki is hagytam a kritikából. :)

Természetesen sikkasztást is elkövethet a beltag a bt. vagyonára - amit jónéhány elítélt is meg tudna erősíteni.

A könyvelő pedig nem nagyon tud mit tenni, ugyanis negatív pénztár nem lehetséges. Annál még az is inkább rendben van, ha nincs külön lebizonylatolva a tagi kölcsön.

Formálisan nem jogi személy. Gyakorlatilag pedig a Gt. 2. § (3) értelmében a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
Innentől fogva semmi akadálya a kölcsönnek. Megjegyzem, az új szabályozás szerint még annak sincs akadálya, hogy a társasági szerződés lehetővé tegye, hogy az egyetlen beltag a cég munkavállalója legyen. Pedig ez jóval nagyobb ellentmondás lenne, ha nem ismernénk el a bt. elkülönült jogalanyiságát.

Én vitatkozom ObudaFan kollégám álláspontjával.
Sem a Bt. a tagnak, sem a tag a Bt-nek nem adhat kölcsönt jogszerűen. Ugyanis a Bt. nem jogiszemély, tehát az alapítók vagyonától nem különül el a Bt. vagyona. Ez a kölcsön ügylet analóg azzal, hogy ha valaki saját magának ad kölcsönt.
Viszont pozitívum az, hogy a házi pénztár "megdézsmálása" nem sikkasztás, mert nem idegen dologról van szó.
A könyvelő viszont semmiképpen nem jogosult ilyen ügylet lekönyvelésére bizonylat nélkül. Kellene keresni egy olyan könyvelőt a hozzáértő.

Tehát nem a bt adott kölcsön a tagnak, hanem fordítva. Az végképp lehetséges. Ha hiány van, és azt a tagok fedezik, akkor ez nem álca, hanem tényleges tagi hitel.

Az igazsághoz tartozik a kölcsön csak álca volt, mert a házi pénztárban nem volt sem pénz sem számla, vagyis a pénz el lett költve, viszont a könyvelő nem nevezi meg ki részére van adva a kölcsön, nincs róla bizonylat.
Így lett legalizálva a hiány, miután házasok voltunk és közben elváltunk a baj akkor keletkezet, mert én nem ismerem el a kölcsönt amit nem kaptam meg és nincs róla dokumentum.
05.22.-én írtam röviden a történtekről.
Üdv Bence.

A bt éppen adhat kölcsönt a saját tagjainak, de ha nem tudják a tagok visszafizetni, és emiatt fizetésképtelen lesz a bt, akkor a beltagnak nem feltétlenül csak a teljes személyes vagyoni felelőssége miatt lehet problémája.

Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy Bt-ben csak egy beltag és egy kültag van, lehetséges-e számukra kölcsönt igénybe venni illetve lekönyvelni számukra a Bt-ből.
Számomra ez úgy értendő, mintha saját magamnak adnék kölcsönt.
Lehetséges ez a megoldás?
Üdv mindenkinek Bence

Köszönöm szépen a segítséget !

Veszteni nem igen lehet rajta, ha megpróbálod.

Mi a véleménye, lehetséges, hogy figyelembe veszik a feljelentést és kapok időt , hogy rendezzem a soraimat.
Mire számíthatok?

Az adóhatósággal.

Kivel kellene tárgyalni?
Aki lopott? Az ügyvéd előtt már nem ismerte el.
Vagy az Apeh-l?

Azzal semmit nem úszol meg. Tárgyalni kellene.

Egy élelmiszer bolt alkalmazottja lopott.
Számlákkal tudom bizonyítani, hogy hiány van.
Mivel a pénz vagy az árú eltűnt így nem voltam képes az Apeh fele a befizetéseket teljesíteni. Sajnos a per még el sem kezdődött. Viszont már nagyon elegem van ezért gondoltam az eladásra.

A beltag mögöttes felelőssége megmarad.
Nem világos, milyen követelést akarsz a bt. javára munkaügyi bíróságon behajtani; de a követelés beletartozik a vagyonba, és ha a vagyon fedezi a tartozásokat, akkor nem éled fel a mögöttes felelősség.

Üdvözlöm Önöket!
Kérdésem a következő:
Egy Bt-ről van szó, amelynek van Apeh tartozása.
Most indult ellene végrehajtási eljárás,a tartozást nézve igazuk van. A pénzt ami hiányzik próbálom munkaügyi bíróságon behajtani ami lassú.
Van -e lehetőségem törvényesen a Bt-t eladni úgy ,hogy a jövőben ne engem keressenek fel a tartozás miatt.
Az eddigi információm szerint ha az új tulaj nem rendezi a szerződésben vállalt összeget, akkor jönnek hozzám.Ez igaz? A Bt-t az eljárás alatt is el lehet adni?
Van valamilyen módja, hogy ezt elkerüljem?
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt ObudaFan!
A Bt-ből 2010-ben sikeresen kiléptem, mint kültag a mai napig folyik a vita az elszámolásról.
A történet röviden: A cég nyereséges volt nem volt tartozás, az évek során felhalmozódott az eredmény tartalék, több mint 7 millió Ft ami nem lett kiosztva.
2008 év végén a házi pénztárban több mint 4 millió ft volt könyvelve. A házi pénztárban valójában nem volt sem pénz sem számla tehát üres volt. A volt feleségem bank kártyával felvette a pénzt, de nem igazolta számlákkal a költekezést. A könyvelő úgy oldotta meg, hogy KÖLCSÖNKÉNT írt egy pénztár bizonylatot amin nem szerepelt név, hogy ki részére van a kölcsön csak dátum szerepel. Mivel megbízott akkor bennünk, mert házastársak voltunk, nem gondolta, hogy ebből baj lehet.
Az elszámoláskor a részemre beszámoltak így több mint 2 millió Ft a kölcsön részét, mivel én nem kaptam meg a kölcsön felét így nem ismerem el a kölcsön létét.
Azt akarják a jelenlegi kültaggal, hogy fizessek be 2 millió Ft akkor elszámolnak velem.
2010-ben mikor még tag vagyok a tudtom nélkül csináltak 6,3 millió Ft költséget, hogy a korábbi 7 millió Ft nyereséget le csökkentsék.
Kérdésem: 1, Követelhetik-e a kölcsön befizetését,amit semmi sem igazol hogy megkaptam.
2, Számíthatok-e kifizetésre ami megillet.
3, A beltag felelőssége kimondható-e az elköltött pénz miatt amivel nem tud elszámolni.
Válaszát Tisztelettel Köszönöm.

Nem lesz belőle adóalap. De van kifejezetten egy eljárás ilyen esetre az emelés és leszállításra egyidejűleg.
De azt nem neked kell ellenőrizned, hogy az ügyvéded jól dolgozik-e. Azért majd ő vállalja a felelősséget.

Tisztelt ObudaFan!

Értem, köszönöm!
De azt honnan tudhatom meg, hogy az ügyvédem -vagy bárki más akit megbízok- "jól csinálja" a tőkeemelést?
Én azt hittem, hogy tőkeemelés csak egyféleképpen történhet (a követelést apportáljuk, a cégbíróságon átvezetjük).
Mire kell figyelni, hogy a végelszámoláskor, vagyonfelosztáskor ebből ne keletkezzen adóalap?

Ha jól csinálják meg a tőkeemelést, akkor nem probléma.

Egyébként teljesen egyértelmű ma már, hogy a bt. a tagjával állhat egy sor olyan jogviszonyban, ami teljesen elkülönült jogalanyiságot feltételez. A bt. egyetlen üzletvezetésre jogosult tagja pl. lehet a bt. munkavállalója, ha a társasági szerződés ezt lehetővé teszi. Márpedig nyilvánvalóan senki nem lehetne a saját maga munkavállalója.

Tisztelt ObudaFan!

No akkor Ön most azt mondja, amit az adótanácsadó és az ügyvédem! :-)
Kezdem elveszteni a fonalat.
Ha megengedi, bemásolnám a kérdésem lényegi részét. Megköszönném, ha véleményezné az Ön szemszögéből.

"A kérdés tulajdonképpen az, végelszámoláskor, a vagyonfelosztást illetően a tőkeemelés problémát jelent-e, hiszen éppen amiatt nincs tartozása a cégnek senki felé, mert a kölcsönből minden ki lett fizetve. Vagyis a beltag nevén megemelt törzstőke összege a valóságban már nem létezik, azt a cég elköltötte járulékokra."

Köszönöm válaszát!

A csendestárs pedig egyébként megint teljesen más fogalom, mint a kültag. A csendestárs attól csendes, hogy nem jelenik meg a közhiteles nyilvántartásban. És - ellentétben a német joggal - a magyar jog szerint ilyen viszont nem létezik jogszerűen, ahogy azt BH is kimondja.

A Gt. 2. § (3) értelmében a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

Ebből adódóan viszont a tagi kölcsön sem lehetetlen egy bt-ben sem.

Az pedig megoldható, hogy ne kelljen illetéket fizetni, ezt a végelszámolást intéző kolléga nyilván tudja is.