határozott idejű bérleti szerződés felmondása

3 hónap lakbér jár neki, a kaucióból tudja fedezni.

Az a 3. pont valami zseniális!

De a 30 napos rendes felmondási idő nem számít? Időben jeleztem neki, sokkal hamarabb, mint 30 nap.
És az óvadékot a bérbeadó nem csak a bérlő esetleges bérleti díj, valamint közüzemi díj tartozásaira, illetve a bérleményben esetlegesen okozott károk megfizetésére használhatja fel?

Úgy tűnik, jogosan. Neked nyomós ok, de a bérleti szerződés felmondásának oka nem lehet.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget, véleményt kérni (előre is bocsánat, de nem tudtam rövidebben, úgy érzem, hogy legalább ennyit le kellett, hogy írjak annak érdekében, hogy tisztán lehessen látni a helyzetet):

2015. július 20-án – lakhatási támogatás igénybevétele mellett – határozott idejű (1 évre szóló) bérleti szerződést kötöttem. A szerződéskötés aláírásával egyidejűleg 100 000,- Ft óvadékot fizettem készpénzben a bérbeadónak, valamint néhány héttel később a fennmaradó 70 000,- Ft-ot (erről említés a szerződésben nincs, külön feljegyzés készült, illetve a bankszámla-kivonatom tartalmazza a kaució II. részletének átutalását).
A havi lakbért (100 000,- Ft) rendszeresen és mindig időre utaltam a bérbeadó számlájára, illetve kaptam utólagos elszámolással vissza az összeget. Nem is volt probléma semmivel, csak a támogatás megpályázásakor az illetékes ügyintéző 12 hónapig tartó támogatásról tájékoztatott, ezért meg is kötöttem a bérleti szerződést, majd miután ezt leadtam, derült ki, hogy a támogatás tartama tulajdonképpen nem 12, csak 9 hónap. Ezt csak azért írtam le, hogy érthető legyen a történet, melynek a lényege:
A 9 hónap leteltének közeledtével (márciusban) tájékoztattam a bérbeadómat a fentiekről, tehát hogy nem tudok a szerződésben foglalt július 20-ai időpontig maradni, tekintve, hogy a 100 000,- Ft-ot önerőből kifizetni nem áll módomban. Zárójelben megjegyzem, ezután ezerrel próbáltam a helyemre egy megfelelő albérlőt találni, akivel „befoltoztam” volna a két és fél hónapot, amit a korábbi kiköltözésemmel okoztam. Ez sajnos nem jött össze. Július 22. helyett tehát május 9-én elhagytam a lakást, az óraállásokat rögzítettük, a szerződést felbontottuk.

Most a bérleti szerződésből idézek, utána pedig felteszem a kérdésemet.

„3. Felek kijelentik, hogy jelen bérleti szerződést 2015 július 20. napjától 2016. július 20. napjáig egy év határozott időre kötik, rendes felmondás esetén 30 (harminc) napos felmondással.”

„5. A Bérlő az 1. pontban megjelölt lakásbérleti díjaként havi 100.000 Ft
/ hó, azaz egyszázezer ft. / hó bérleti díjat köteles megfizetni. Jelen bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetésre került 0 havi bérleti díj, továbbá 100.000, azaz egyszázezer ft. összegű óvadék.”

„5.1 Bérbeadó az óvadékot a Bérlő esetleges bérleti díj, valamint közüzemi díj tartozásaira, illetve a bérleményben esetlegesen okozott károk megfizetésére használhatja fel. Ez esetben az óvadék felhasznált részét, a Bérbeadó által e-mail
üzenetben a Bérlő részére elküldött felszólítás elküldésétől számított 8 (nyolc) napon belül, Bérlő az eredeti összegre helyreállítani köteles, amelynek elmulasztása esetén Bérbeadó azonnali felmondással élhet.
Az óvadék, a jelen bérleti szerződésből fakadó fizetési kötelezettségek maradéktalan
megfizetését, elszámolását követően, a határozott idő lejártakor kerül egy összegben
visszafizetésre Bérlő részére.”

„5.4 Felek megállapodása alapján, amennyiben a Bérlő jelen határozott időtartamú bérleti szerződést egy éven belül, egyoldalúan felbontja, úgy a Bérbeadó bánatpénzként a kéthavi óvadékot megtarthatja.”

Kérdésem a következő:
Fentiek alapján, tekintettel arra, hogy a bérleti szerződést – nyomós ok miatt – rendes felmondással felmondtam, és a lakásban semmilyen kárt nem okoztam (sőt!), valamint a bérleti díjat és a rezsit végig rendesen, határidőre fizettem, jogosan nem kaphatom vissza a 170 000,- Ft óvadékomat?

Nincs!

Egyezzetek meg a tulajjal!

Szép napot!
Az lenne a kérdésem, hogy kötöttem egy határozott idejű albérleti szerződést, de a munkám előbb véget ért, így egy hónappal korábban kiköltöznék. Van rá valamilyen törvényes mód, hogy a szerződést előbb felmondjam, lehetőleg a kaució bukása nélkül?
A választ előre is köszönöm!

Sőt vaú!

Az albérleti szerződésekben és főleg azok előkészítésében a delikvensek a kóció kifejezést is használják.
Ösztönösen jól mondják..

Miért ?
Mert az 'au' betű összetétel elviekben 'ó ' hangot jelent .
Néha a népi szóhasználatban az autót ótónak ejtik, és a többi. Az angolszászok a Laurát - Lórának ejtik, Auklandot Óklandnak, Austint Ósztinnak.
csak az derék ostrákok nem tudjáj hogy Ausstria az Ószria, és ők is osztrákok és nem ausztrákok.
és így lett Austriából végül Ostmark.
Na erre nem büszkék az derék ausztrákok.
Szeretnék letagadni, elfelejteni pedig ők voltak a fő nácik. Akárcsak az 'nagy ' szülöttük.

Attól függ, ki írja. Egyébként én annyit állítottam, hogy jogilag az óvadék és a kaució ugyanazt jelenti. Ezen nem változtat az, hogy jogot nem végzettek által írt szerződésekben milyen szóhasználatot lehet tapasztalni.

De nem a hétköznapi szerződések!

„Csak albérleti szerződésekben nem ezt használjuk.”

A Ptk. kifejezetten az óvadékot használja.

Ja hogy így , ez elkerülte e figyelmemet :

„A másik kérdésem: Mivel az óvadék alapból náluk marad "bánatpénzként”"
Márcsak az a kérdés hogy az a kaució 1 , 2 netán 3 havi. Mondjuk a 3 havi ritka jelenség, de előfordulhat.
Vegyük a 2 havit. Az némi kompenzációt jelent az időelőtti távozásra a kiadónak.
Mind a két félnek lehetnek nyomós okai egy szerződés időelőtti felmondására.

Kérhetnek-e többet mint az időarányos díj?

Kérdezi Zarándi Zsolt Bence.

Hát persze, elvileg a határozott idő leteltéig.

Ha pedig egy évre szól az a határozott idő, akkor még sok van hátra.
Elvileg perelni is lehet szerződésszegésért.
Nyilván félévet senki sem fog kifizetni, na de most azon kicsinyeskedni , hogy az 16 333 vagy 18 000 ft.
Nem semmi !

„Most idő előtt felmondjuk a szerződést. ”
Biztos jó oka lehetett ennek a lépésnek.

Természtesen a bérlőnek is lehet megfelelő indoka arra, hogy azért az a fix határozott időt ne kelljen betartani. pl. a lakásban olyan minőségi hibák kerülnek napfényre ami miatt ott lakni nem akar. De ezek általában párhét alatt kiderülnek.
ezért is mondom határozott időre bérleti szerződést kötni nem célszerű ... egyik fél részéről sem. A leendő bérlők persze meggondolatlanul mondják , hogy hosszú távra akarják ... hát ezt nem kell komolyan venni.

Csak albérleti szerződésekben nem ezt használjuk.

A tévedések elkerűlése érdekében:
A kaució összege nem azt jelenti,hogy
azon felül nincs kártéritési kötelezettség.

„Mivel az óvadék alapból náluk marad "bánatpénzként" (szerződésben rögzítve), ezen felül amennyiben kár keletkezett a lakásban azt kérhetik tőlünk vagy az óvadékból kötelesek rendezni?”

Ha mást nem kell az óvadékból kielégíteni (a teljes bérleti díjat, közüzemi tartozásokat kiegyenlítettétek), akkor az óvadékból kell a károkat rendezni, ah futja belőle.

„A szerződésben úgy van írva óvadék (kaució). Akkor mi a különbség a kettő között és akkor itt mi a megoldás?”

Nincs különbség.

Elbambultam

Másik rovatba raktad be. :D

Hm
De hová lett?

ezt a választ neked küldték:

MajorDomus#e-mailJelentem! 2016.05.12. 22:30
Óvadék büntető ügyekben van, a kaució pedig fedezet az albérlő károkozásaira.
Számold ki az időarányos bérleti díjat, de jobb ha elfogadod amit a tulaj kér, és köszönd meg hogy beleegyezett a szerzõdés felbontásába. Ha nem teszi, novemberig ki kellene fizetned a bérleti díjat.

Köszönöm a gyors választ. A szerződésben úgy van írva óvadék (kaució). Akkor mi a különbség a kettő között és akkor itt mi a megoldás?

Osztással.
Kérhetik.

Nem óvadék, hanem kaució! Nem ugyanaz.

Tisztelt Fórumozók!

Határozott időre kötöttünk bérleti szerződést 2015. november 03.-ai aláírással. Most idő előtt felmondjuk a szerződést. Május 9-ei hatállyal kezdjük az 1 hónapos felmondási időt. Ezek szerint ők tőlünk időarányosan kérnek havi bérleti díjat ami június 3-a és 9-e közötti időszakra esik (ami 7 nap), ami egy 70000 Ft-os bérleti díjnál 16333 Ft, a felmondásuk szerint viszont 18000 Ft. Milyen módon számolhatjuk ki az időarányos költségeket?
Kérhetnek-e többet mint az időarányos díj?

A másik kérdésem: Mivel az óvadék alapból náluk marad "bánatpénzként" (szerződésben rögzítve), ezen felül amennyiben kár keletkezett a lakásban azt kérhetik tőlünk vagy az óvadékból kötelesek rendezni?

Nem.