Társasházak jogásza!

Kérdésedre válaszolva: az alapítók nem voltak családtagok, nem az építés után lett társasházzá alakítva, hanem sok tulajdonosváltás volt a felső részen és volt egy időszak, amikor a családtag tulajdonosok voltak mindkét lakásban, de végülis nem releváns.

Senkit nem zsarolt a jelenlegi tulajdonos semmivel sem, csak felkészül a lehetőségekre egy esetleges jogvita esetén, alperesi pozíciójában.

HouseMD87 !

Az elővásárlásról törvény rendelkezik és egy törvény az magasabb rangú mint egy AO.
Ilyen eccerű !!

Kedves Matthiasi, ez abszolút így van, de ebben az esetben nem vonatkozik erre. Ha vonatkozna, akkor a vételi ajánlat meg lenne küldve nekik is és meg lehet vásárolni az ingatlant, ha nem él vele, megveszi más (én).

Osztatlan közös tulajdonostársai esetén van elővételi jog.

Társasházban, főszabály szerint nincsen, azok külön albetétek, külön helyrajzi számok - de ha a lakóközösség úgy határoz, akkor kiköthető. De ilyen konkrét rendelkezés híján társasházban nincs elővételi jog.

HouseMD87

„Senkit nem zsarolt a jelenlegi tulajdonos semmivel sem, csak felkészül a lehetőségekre egy esetleges jogvita esetén, alperesi pozíciójában.”

Viszont abban a pillanatban, hogy alperesként bíróságra kerül az ügyben, meg fogja lépni. Megjegyzem az engedély nélküli bővítésnek semmi köze a padlásfeljáró kisajátításához, így ez számomra valahogy egyfajta sárdobálásnak tűnik. Nem ellenkeresetet kéne benyújtani, hanem szimplán jelenteni az építésügyi hatóságnál, ha szúrja az új tulaj szemét - pontosan úgy, ahogy ugyebár én is tettem anno az előző lakhelyemen. Amennyiben viszont együtt tud élni a jelen állapottal, akkor inkább el kéne engedni azt a történetet. Én inkább úgy gondolom, hogy a megegyezésre kellene törekedni, mert egy ilyen pereskedés már az elején megalapozza a későbbi rossz viszonyt. Márpedig a jó kapcsolatra szükség lesz bizonyos közös dolgokat érintő tevékenységeknél. A jelen állapot inkább kizárja ezt a későbbi együttműködést.

A jelenlegi felső lakó felajánlotta, hogy a tetőtér rendeltetésszerű használatának kikötése mellett (nem tartva igényt annak hasznosítására), az egyéb osztatlan közös tulajdonból (parkosított kertrész, parkolóhelyek) nagyobb arányt használhatna az alsó lakó.
Vagy telekáron megváltja a jelenleg használt tetőtéri részt.
A

• az 700 nm.

Ezen van jelenleg 2 db lakás egymás felett. A telek tegyük fel 20 millió, tehát lakásonként 10 - 10 milla a telek érték. Ha bárki értékesíti a padlásteret, akkor lehetőség van új lakás építésre , vagy bővítésre ... lényegtelen. Tehát az új felállás szerint lakásonként 6.6 milla lesz a lakásra jutó telek érték.
Ha van A tulaj és van B tulaj, akkor mindegyik kap 6,6 millát. Ha B veszi meg nyilván magának nem fizet, de az A-t megilleti az összeg.
Nos ha jelenleg van 2 x 80 nm -es lakás ... ez 700 nm -en, akkor 20 millás teleknél az 1 lak.nm jutó t.érték

20 milla / 700 = 28580ft nm -enként.
A tetőtér 80 nm , tehát 80 X 28580 = 2,29 milla, lényegesen kevesebb mint a fenti 6, 6 millió.
csakhogy a fenti résszel nem csak telket vesz az illető... a B, hanem élő közműveket, alapot és sok egyebet.

Szóval az lehet egy ajánlat, de nyomulós és nem elfogadható. És ezen vágyának elérése céljából kizárja a másik tulajt a jogos tetőtér használatból, mindenféle álproblémát kitalálva.
tény ,hogy a lakáson keresztüli feljutás nem egy szerencsés valami, a jelenlegi padlásfödém gyengesége nem szerencsés. De ezek minimális költséggel megoldhatók.
A költségeket természetesen közösen viselik.
Tehát van valaki aki potya árért szeretne hozzájutni egy beépítési lehetőséghez, a vélt helyzeti előnyét kihasználja.

Eleve birtok háborítást követ el.

Egyedül senki nem építheti be és nem is idegenítheti el
Eleve osztatlan közös maradna megosztás esetén is, ez értékcsökkentő tétel, és akármennyire is le lettem hordva a véleményemmel, csak a hasznos alapterület (huszonx nm) fog ebbe beleszámítani

Megegyezni is lehet, bíróságra is lehet menni, aminek ítéletét végre lehet hajtatni.
Faltörést és önkényes építési munkákat viszont egyoldalúan nem. Faltöréssel be lehet jutni a tetőtérbe, viszont így közvetlenül (zár hiányában) a felső lakásba is..(erre még nem kaptam választ)
A jelenlegi felső tulajdonos pedig nem kizárta a bejutást/feljutást egyeztetett időpontban, hanem azt rendeltetésszerű használathoz kötötte, erről a rendeltetésszerűségről nincs egyetértés.

Közös tulajdonnal kapcsolatban volna kérdésem.
Földszinten van a lakásom, nagy terasszal, amelynek nincs korlátja, mert előtte van egy "zsebkendőnyi" füves terület. Ezt a területet én nyírom, füvesítem, s hogy mindenkinek, kívülről is szép legyen, beültettem zöldnövénnyel. Az előző tulajdonos lakáskiadás céljára használta, az egész terület gazos, kutyapiszokkal volt tele.
Megcsináltam, kitisztítottam, beleöltem a növényzetre 150.000.-Ft-ot, saját vizemmel locsoltam, és MOST: elkezdődött az irigykedés! Mit tudok tenni? Használni nem tudja egy tulajdonos sem, mivel nekem nincs a teraszomon kerítés, és elég durva lenne, ha előttem valaki kiterítene egy törölközőt napozni. /egyébként a hely is kevés lenne/
Mielőtt megcsináltam és beleöltem a pénzt, a lakók 3/4-e aláírta, hogy kizárólagosan használhatom.
Tudnak az irigyek tenni valamit ellenem?

1. Kié az a terület? Ha jól értem, társasházi közös tulajdon?
2. Mit jelent az, hogy "aláírta"? Körbehordoztál egy cetlit, vagy szabályosan, határozattal a használatodba adta a társasház közgyűlése?

Ha th. közös, és határozat van róla, hogy a használatodban lehet, akkor nincs ott keresni valója az irigyeidnek. Ha nem így történt, akkor természetesen bárki használhatja, és leterítheti a törölközőjét, vagy játszhat ott, vagy kreti sütögetést rendezhet. Hiszen közös.

HouseMD87

„A jelenlegi felső tulajdonos pedig nem kizárta a bejutást/feljutást egyeztetett időpontban, hanem azt rendeltetésszerű használathoz kötötte, erről a rendeltetésszerűségről nincs egyetértés.”

Ha így áll hozzá az új tulajdonos, akkor nem is lesz.

„A lehetséges megegyezés a felső tulajdonos által abból állna, hogy ne használja a padlásteret az alsó és a felső pedig engedélyezi a ráépítést (utólag...)”

Utólag nem biztos, hogy ez menni fog. Max. nem jelenti be a hatóságnál és előbb-utóbb csak elérik azt a bizonyos 10 évet, mikor már nem lehet lebontatni. Ha eleve szabálytalanul történt a bővítés, akkor egyáltalán nem biztos, hogy arra akármilyen engedély beszerzésére lehetőség lenne utólag, főleg ha még a HÉSZ leírásának se lenne megfelelő. :-)

„A másik megegyezés pedig a padlástér megváltása...”

Logikus is lenne a jelen helyzetben, hiszen a felső lakásból megközelíthető kizárólagosan, tehát gyakorlatilag a hozzáférésben az alsó lakó mindenképp korlátozva van. Hogy mennyiért? Ez az, ami megegyezés tárgya és nyilván azért követeli a lakásnégyzetméter árat, mert a felső szomszéd is támadta őt a bővítésért. Az indulat és a kötözködés mindig azt fog kiváltani a másik oldalon is.

„Az indulat és a kötözködés mindig azt fog kiváltani a másik oldalon is”
Háborúskodnak a felek.

Üdvözlom, kérdésem az építtetői garanciális helytállással kapcsolatos. Értékesítettem egy 2014-ben átadott társasházi lakást, amit kulcsrakészen vásároltam. Az új tulajdonos beperelt, mivel bepenészesedett nála a téli hónapban 3 falrész is. Volt kint szakértő, aki kivitelezési hibát feltételez. "vasbeton váz/tartószerkezet hiányos hőszigetelése". Tudtommal az épületszerkezetre és annak építési anyagaira vonatkozóan a 10 év garanciális helytállást ír elő a törvény, ami eladáskor az új tulajdonos érvényesítési körébe száll át. Tehát az új tulajdonos érvényesítheti a kötelezettel szemben. Kérdésem: engem, mint régi tulajdonost elítélhetnek-e ilyen feltételezett kivitelezési hibáért? Mivel még érvényben van a építtető garanciális helytállási ideje, erre hivatkozva van-e jogszabály, ami kimondja, hogy a kivitelezési garanciális hiba rendezése, érvényben lévő jótállási időben az ő hatásköre. Engem, mint eladót kötelezhetnek-e ilyen helytállásra, amiről nem is tudtam és nem is vállaltam az adásvételi szerződésben ilyesmit. Nekem mit kell bizonyítanom?
Köszönettel, Viktória

Ha egy társasháznak egész évben nincs elfogadott tárgyévi költségvetése, akkor a képviselet mi alapján és mennyit költhet kiadásokra a tárgyévben?

1., Az előző gazdasági év tervszámai alapján és annak főösszegéig?
2., Az előző gazdasági év tényszámai alapján és annak főösszegéig?
3., Vagy ameddig a társasház bankszámlája keretet biztosít hozzá?

Egyáltalán van ez szabályozva? Vagy szabad a gazda?

Kapcsolódó kérdés:
Az előző gazdasági évben beruházásra tervezett, de fel nem használt összeg "keretére" költhet-e a tárgyévben üzemeltetési célra?

Nem jó ez a kérdés.

Mi a konkrét problémád?

"Egyáltalán van ez szabályozva?"

Van. CXXXIII/2003.tv.
Szigoruan ajánlott május 31-ig elfogadni az előző évi elszámolást,általában ezen a közgyűlésen(elszámoló-tervező kgy.) terjesztjük elő a tárgyévi költségvetést is.
Amig nincs új költségvetés,addig a régi van érvényben értelemszerűen változatlan közös költséggel.
.
Nagy kérdés persze az,hogy miért nincs költségvetése a háznak?

Ebben az évben még nem lehetett közgyűlést tartani,tehát ebben nem sáros a képviselő.

"Szigoruan ajánlott"

Az év szókapcsolata - már februárban! :)

Üdvözlöm.
Osztatlan közös tulajdonú kertben, lakásonként 1 db.gépkocsi parkolót akar építtetni pár tulajdonos. Szeretném megtudni, hogy ez a munka a "Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokba" tartozik-e, vagy sem, mert ha beletartozik, akkor a közgyűlési határozatban 100%-os tulajdonosi hozzájárulás szükséges, csak akkor lehetne megcsináltatni. Köszönöm. András

ragadom,

„ Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”

A kérdés jó, kíváncsi vagyok mit mondanak az ügyvéd urak.

A fenti idézet alapján nem az, ha szűkítően értelmezzük a fentieket, mert a kert se nem épület, se nem épületrész, pláne nem épületberendezés.

Ha garázsokat (=épület) építenétek, akkor egyértelműen az lenne. (kúriai vélemény 2016.El.II.JGY.P.1. számon, 8.pont)

Érzésem szerint ha ez a közösség kiadásával járna, eddig nem volt ott parkoló, akkor bővítően kell értelmezni a fentieket, és szerintem ez egyértelműen meghaladja a rendes gazdálkodás körét, mert nem felújítás/üzemeltetés/karbantartás. Újat hoz létre, igaz, nem épületet.

drbjozsef

„Érzésem szerint ha ez a közösség kiadásával járna, eddig nem volt ott parkoló, akkor bővítően kell értelmezni a fentieket, és szerintem ez egyértelműen meghaladja a rendes gazdálkodás körét, mert nem felújítás/üzemeltetés/karbantartás. Újat hoz létre, igaz, nem épületet.”

És ez csakis azokat zavarja legjobban, akiknek nincs autója.
Igaz azt írja a kérdező, hogy lakásonként 1 parkoló lesz, tehát lesz nekik is.

Az meg már külön történet, hogy nálunk ha valaki a belvárosban épít házat, akkor ott jelenleg lakásonként egy garázsnak vagy kocsibeállónak KELL lennie, ez már nem kívánságműsor. Nyilván azért alakítják így a szabályt, hogy ne az utcát pakolják tele a járműveikkel. Néha azért ez is fontos szempont.

Hát, ha nincs autóm, akkor az én pénzemből ne építsenek garázst, ha én nem akarok. Igen, akár bérbe is adhatnám, de lehet, hogy én jobban szeretem a kertet, fákat, zöldet. Nem kell.

(parkolót se)

drbjozsef

„Hát, ha nincs autóm, akkor az én pénzemből ne építsenek garázst, ha én nem akarok.”

Ebben az a gáz, hogy osztatlan közös területre csakis közös pénzből lehet építeni bármit. Ehhez kérik a lakók hozzájárulását nagy valószínűséggel. Ez meg az érem másik oldala.

Tisztelt drbjozsef, Szomorú örökös, fórumozók

köszönöm a hozzászólásokat, én is kíváncsian várom az ügyvéd Úr véleményét. (Hátha volt is már ilyen pere...)
A beidézett ThT, a rendes gazdálkodásról, olyan mintha a törvény alkotó csak az egy vagy több lépcsőházas, kert nélküli társasházakra gondolt volna kizárólagosan, mert ott nincs osztatlan közös kert. Pl: "Épületrész átalakítása" az már nem tartozik a rendes gazdálkodás körébe, tehát 100%-os tulajdonosi hozzájárulás szükséges, de ha a kertben például úszómedencét (ne legyen fedett "uszoda", tehát ne minősüljön épületnek) szeretne a többség, akkor az beleférne a rendes gazdálkodás körébe? Ez így nem ellentmondásos?

Szerintem közgyűlési határozattal és szmsz módositással(nem vagylagos) megoldható. Nem keletkeztet vagyoni értékü jogot,ráadásul nem kivételez,a közös tulajdonból mindenki egyformán részesül. Feles többséggel keresztülvihető,de az szmsz módositása nem maradhat el.