Társasházak jogásza!

először rossz topikba írtam be a kérdést, remélem ha ide is beírom az még nem számít floodnak

téma: társasház tetőtér eladása miatt alapító okirat módosítása

ehez kapcsolódóan:

"Az alapító okirat megváltoztatása

Az alapító okirat megváltoztatásához - a társasházi törvény eltérő előírása hiányában - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges..."

"Módosítás négyötödös szótöbbséggel

Az előzőekben ismertetett főszabály alól kibúvót jelent egy új rendelkezés, amely szerint ha az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért, és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított harminc napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép."

a kérdés:
amennyiben osztatlan közös tulajdonú tetőteret akar eladni a társasház de a tetőtér alatti lakás tulajdonosa aki ezt nem akarja, akkor ha 30 napom belül él a keresetindítási jogával, akkor az automatikusan vétójognak számít? vagy csak megakasztja a szavazás végrehajthatóságát amíg ítélet nem születik a "kereset tárgyában"?

Segítségüket előre is köszönöm

Az alábbiakban kérném a szakjogászok segítségét. Egy 3 lakásos társasház tetőszerkezete oly mértékben megromlott az idők során, hogy azonnali cserére szolgál különben a ház egészének állaga jelentősen romlik. A munka szükségességét 3 különböző szakember is megerősítette, akik annak elvégzésére ajánlatot is adtak. Az egyik lakó nem hajlandó fizetni a munka költségeit azt állítva, hogy a háromlakásos társasház nem "valódi társasház". A ház Alapító Okirata ez ügyben egyértelműen fogalmaz, a ház társasház, illetve a tető közös tulajdon. Mit lehet tenni ebben az esetben?

Tisztelt Jogász Úrak/Hölgyek

Lakás bérbeadása esetén kérhet-e dupla közös költséget a tulajdonostól a lakás fenntartó szövetkezet?

"
22/ 2015. (V.28.) sz. Határozat

A közgyűlés 53 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta, hogy azok a lakástulajdonosok, akik lakásukat bérbe adják, fizessenek dupla közös költséget. "

Előre is köszönet a válaszért.

Őszikék

Nem.

Eva51

Igen.
az Alapitó Okiratban az albetétnél van feltüntetve tehát nem lehet közös tulajdon.

Tisztelt Jogász Hölgyek és Urak!

Lenne egy kérdésem!
Amikor meghozatalra kerül egy Alkotmánybírósági döntés, azt felül írhatja-e a Társasházi törvény? Kivételt képezhetnek-e a társasházak?
A kifejezések nem biztos, hogy pontosak, ezért elnézést kérek.

Tisztelt MajorDomus!

Szeretném megkérdezni, hogy a "Teljesen egyértelmű. Magántulajdon." válasz az én kérdésemre vonatkozik?

köszönettel:
eva51
Pataky Éva

Teljesen egyértelmű!
Magántulajdon.

Tisztelt Jogászok!

Segítséget szeretnék kérni.
Édesanyám 2003 ban vett egy társasházi ingatlant. Az adásvételiben szerepel, hogy az önálló ingatlanhoz tartoznak az alapító okiratban meghatározott helyiségek.Ez szerepel a lakás tulajdoni lapján is.

Most el akarta adni a lakást, csakhogy kiderült, hogy a tároló külön ingatlan külön hrsz.-el. És ez a tároló már annak sem szerepelt a nevén, akitől megvette a lakást 2003 ban, hanem a mai napig az azt megelőző tulajdonos nevén szerepel. Az ő adásvételük 1999-ben történt.
2003-ban ő azt mondta a a tároló jár a lakáshoz, ő is használta, azóta anyukám is használja folyamatosan.

Az alapító okiratban szerepel, hogy külön ingatlan a tároló, de az is szerepel, hogy ez a tároló 6 db lakás (hrsz.el megjelölve, köztük van édesanyámé is) mindenkori tulajdonosait illeti meg.

Most mindenki azt mondja nem vettük meg a tárolót. :( De az alapító okirat fenti idézete, miszerint az a mindenkori lakástulajdonosakat illeti meg, nem számít?

Hogyan szerezhetne édesanyám érvényt tulajdonjogának?
elbirtoklással? Ez esetben van jogutódlás? Mert az előző tulajdonos akitől vette , sem tudott a tároló külön tulajdon lapjáról.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!!!

Tisztelt Ügyvéd Úr/nő!

A loggiák és erkélyekkel kapcsolatos kérdésemhez az alapító okiratból kimásolt részeknél még a II. kerületi Önkormányzat volt a tulajdonos, de a lakások azóta eladásra kerültek a bérlőknek, tehát a tulajdonosok ma már magánszemélyek.

Előre is köszönöm válaszukat
üdvözlettel:
P. Éva

Imma
Milyen jogszabály alapján?
Ha megválasztotta a közgyűlés az új képviselőt, a Jegyzőnek semmi köze a régihez. Nincs hivatalban.

Ne aggódj, át fogja adni.
Nem tapétázza ki a lakását az irataitokkal.

Jegyző kötelezheti.

És ha nem teszi meg? Meddig érvényesítheti a tsasház ezen igényét, kell-e hozzá kgy-i határozat, ki szólíthatja fel?

30 napon belül köteles.

Tisztelt Jogászok!

Kérdezni szeretném, hogy ha a közös képviselő magától mond le, a folyó ügyek átadására, pénzügyi elszámolásra, iratok átadására köteles-e?
Ha ezt nem tenné meg, ki és mennyi időn belül szólíthatja fel/kötelezheti ennek pótlására?
Válaszukat előre is köszönöm.

GyTamás
Kéménybélelést a kiinduló helyen csinálják, nem bontják meg a kéményt méterenként felfelé.

GyTamás!

Parapetes megoldást csak meglévő parapetes kiépítésnél lehet cserélni. Újabbat nem lehet kialakítani.

Tisztelt Ügyvéd Úr/nő!

Társasházunk felújítást tervez és nem egyértelmű számunkra, hogy az erkélyek és a loggiák külön, vagy közös tulajdonban vannak-e. Az alapító okiratból két lakástípust emeltem ki, az egyik típusnál erkély van, a másik típusnál loggia. (Négy olyan lakás is van, ahol sem erkély, sem loggia nincs!)
Egyértelmű választ nem találtam sehol, csak annyit, hogy „ az alapító okirat rendelkezésének hiányában az erkély rendeltetésének van jelentősége (törvényi hivatkozások).
Ezért az alapító okiratból ide másoltam a két lakástípusra vonatkozó bejegyzést. Hozzáteszem még, hogy a közös tulajdonú részek felsorolásánál sem az erkély, sem a loggia nincs feltüntetve, csak a függőfolyosók és a szokásos egyéb közös területek, illetve részek.

Loggiás lakás
72. A Bp. II. kerületi Önkormányzatot illeti a terveken 72. számmal jelölt Budapest, ll. ker. 3937/72 számú tulajdoni lapon 13166/5/C/6. hrsz. alatt felvett, természetben a Budapest, II. ker. Pengő utca 6-8. fsz. 6. sz. alatti 1 + 1*1/2 szobás, 55,53 m2 (kerekítve 56 m2) hasznos alapterületű öröklakás a hozzá tartozó: előszoba, fülke, konyha, kamra, fürdőszoba, WC, közlekedő helyiségekkel, továbbá 3,46 m2 loggiával, együttesen 57,26 m2 (kerekítve 57 m2) teljes alapterülettel és a közös tulajdonból 550/100.000 tulajdoni hányad.

Erkélyes lakás
74. A Bp. II. kerületi Önkormányzatot illeti a terveken 74. számmal jelölt Budapest, ll.ker. 3937/74 számú tulajdoni lapon 13166/5/C/8. hrsz. alatt felvett, természetben a Budapest, II. ker. Pengő utca 6-8. I. 1. sz. alatti 1 + 1*1/2 szobás, 45,49 m2 (kerekítve 45 m2) hasznos alapterületű öröklakás a hozzá tartozó: előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba, WC helyiségekkel, továbbá 2,20 m2 erkéllyel, együttesen 46,59 m2 (kerekítve 47 m2) teljes alapterülettel és a közös tulajdonból 453/100.000 tulajdoni hányad.

Közös költséget csak a nettó (erkély és loggia nélkül számított) terület után fizetünk.Nem tudom, ez számít-e.

Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
P. Éva

Tisztelt MajorDomus

Tisztelt Szakértők.
Következő lenne a kérdésem.
A társasházban van üzletem.
Az üzletben nincs gáz hálózat kiépítve, villannyal fűtünk, sosem volt gáz az üzletben.
A térsasházban felújítotték a gézvezeték főnyomó csövet, és fel kell újítani a kéményeket is. Az én üzletemben az sincs, de a hozzájárulást a felújításhoz, nekem is ki kell fizetnem, ezt mondta a közös képviselő.
Tisztelettel kérem ez ügyben az állásfoglalásukat.
Köszönöm.

És abban az esetben, ha én szeretnék gézfűtést az üzletemben, akkor annak a költségét is a lakóközösség finanszírozza?
Köszönöm a választ.

Tisztelt Hölgyek, Urak!

A következő történt a napokban, társasházunkban kéményellenőrzés során kiderult, hogy a nagyszobai kémények állapota nem alkalmas fűtőverendezés üzemeltetésére.
Kettő variáció van: az első, hogy a közösből megcsináltatják az érintett kéményeket (bélelés), a második hogy egyénileg, parapettes megoldásra váltanak (konvektoros fűtésről van szó). Az ügy kirobbantójának a kéményét fogadták el egyedül, már ez is elég komoly gyanúra adhat okot, de ez most nem ide tartozik. A tárasház 54 lakásos, és kb a harmadrész érintett.
Egyetlen árajánlattal rendelkezünk. A kérdésem a következő: kérhetek-e én egyénileg több helyről is árajánlatot, mert nagyon nagy mutyiszagot érzek, illetve ha tényletényleg a meglévö bizonyul a legkedvezőbbnek, köteles vagyok-e megengedni hogy a frissen felujitott lakásomba bejöjjenek falat bontani? (Engem nem érint a dolog, de a kéménybéleléskor nyilván nálam is bontanak az alattam lakó miatt)

Tisztet Szakértő!

Köteles-e a társasházi közös képviselő a társasházi alapító okiratot kiadni a tulajdonosnak? Munkám kapcsán ma először ütköztem a közös képviselővel ellenállásban, az ő elmondása szerint nem köteles kiadni a tulajdonos kérésére sem a társasházi alapító okiratot. Kérte, hogy mondjam meg a pontos jogszabályt, ami őt erre kötelezi. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy adásvételi szerződéshez kellene az ügyvédnek, de ő szerinte és a társasház jogásza szerint sincs szükség az alapító okiratra az adásvételi szerződés megírásához. Természetesen konkrétan így a társasházi törvény sem mondja ki, hogy ez a feladatai közé tartozna, de ez egy fajta gondatlanságnak minősül szerintem. Tudom, hogy a földhivatalban ez az okirat kikérhető, de nincs annyi időnk, hogy a földhivatali kb. két hetet kivárjuk.
Segítségét előre is köszönöm!

groszfater@gmail.com
igen a tulajdonom az üzlet, nem bérlem.

Mai világban épeszű tulajdonosnak és közös képviselőnek eszébe sem jut a közös költséget csökkenteni.
Csak te egyik sem vagy.

Akkor a többség támogatja.
Ha nem fizetted volna ki, akkor legfeljebb végrehajtási eljárás során kérhetné, s ellentmondás után a bíróságnak kiadja a jegyzőkönyvet.

Ha abban a felújítási alapbol van a határozat, akkor nem kell fizetned, s a per költség is a házat terheli.

De mi van ha nem az van a jegyzőkönyvben?
Akkor bukta van, lekvárral.

Ha több évtizede ő a közös képviselő, valószínű érti a dolgát, s megbíznak benne.