szomszedok jogai


MajorDomus # 2010.06.13. 13:31

Nézz utána a helyi rendeletben, mennyi a szabályozás szerint tartható ! Általában 2 macsek s annak egy szaporulata tartható 3 honapos korig. Ha ez igy van, kérd a Jegyzőtől a korlátozást !

( mondjuk 3 macskát átad neked, s azok távol tartják a többit)

zoku # 2010.06.13. 12:49

Jogos! Én se vagyok macskaellenes, de 8 az már sok. Fontolgatom egyébként a kutyavásárlást is :)

MajorDomus # 2010.06.13. 12:06

Igen ! Állatkinzásért !

Olcsóbb ha veszel egy -kutyát !
( én mint cicabarát, és 2 macsek gazdája, különösen ellenzem)

zoku # 2010.06.13. 10:21

Olyan kérdésem lenne, hogy ha a szomszéd macskái (8-10db) rendszeresen a kertemben közlekednek, odavizelnek stb. és "véletlenül" eltalálom őket csúzlival annak érdekében, hogy másik útvonalat válassznak, büntethető leszek-e?

zoku # 2010.06.13. 10:17

Pitiáner dolog, ha be is idéznek elmondod hogy nem te voltál. Jegyzőkönyvezik aláírod és hazamész. Ennyi :)

dorcsika # 2010.05.27. 13:00

Üdvözletem!

Érdeklődöm tud e valaki segíteni
Társasházban lakunk és az egyik szomszédom nem valós ügyekkel följelentett
Például letörték a virágát ,hozzányult valaki a közös tárolóban lévő dolgaihoz stb... mi is bejárunk a tárolóba mivel tulajok vagyunk és itt lakunk de eszünkben sincs hozzányulni a máséhoz

Ha beidéznek ilyesmi miatt nem kérhetek kártérítést felesleges zaklatásért vagy be sem fognak idézni?
Hogy szokott ez zajlani??

kotzo # 2010.05.22. 11:31

Nem akadékoskodni akarok - de az én esetemben a tető nincs lábra állítva, meg alig 1 méter hosszú - az az erős gyanúm, hogy egyszerűen ezt találták ki, hogy átmenjen az engedélyezésen. (Tapasztaltam már tőlük ilyet) Bizonyítanom kell, hogy "tévesen" számoltak. Az OTÉK szövegét ismerem, az alapján ez nem jöhet ki.
Köszönöm a segítséget, valamilyen példákkal alátámasztott leírást keresnék, amit az építési előadó orra alá dughatnék, hogy nincs igaza, de úgy látszik nem úszom meg a költséget és építészt kell kerítenem.
Köszönöm.

nanemaaa # 2010.05.20. 16:20

OTÉK fogalommeghatározások,

1. a telek beépítettsége.
Így, hogy lábakra állított tető nincs beleírva, hanem az, hogy mi számít bele a telek beépítettségbe.
2. építménymagasság: hogyan kell számítani, mi az amit le lehet vonni. Itt írja, hogy az épület telek beépítettségébe számító alaprajzi kontúrjára állított síkra kell vetíteni.

Alapvetően laikus nem fogja megérteni, de szakmában járatos személyek (pl tervezők, hatóságok) részére egyértelmű.

kotzo # 2010.05.20. 12:41

Nagyon köszönöm a választ; de szeretném pontosan megérteni a számítást - hol van ez pontosan leírva ahol utánaolvashatnék (mármint a lábakra állított, vagy 1,5m-nél nagyobb kinyúlású tető), az OTÉK az én olvasatomban ilyesmiről nem szól..
Szakkönyv?...

nanemaaa # 2010.05.19. 20:06

Ha lábakra le van állítva, vagy 1,5 m-nél nagyobb kinyúlású az a tető, akkor igen, elképzelhető. A lényeg, hogy az épületnek a telek beépítettségébe beleszámító alaprajzi kontúrvonalaira állított síkra kell vetíteni a homlokzati síkot. A számítás egyébként nem egyszerű, de nem is túl bonyolult.

MajorDomus # 2010.05.19. 18:33

Tedd azt !

A ,,szabál az szabál,, !

kotzo # 2010.05.19. 15:08

Üdvözlet,
a helyi építésiügyi hatóság szerint az én szomszédom emeletráépítése azért felel meg az előírt homlokzatmagassági határnak, mert az épület teljes hosszában húzódó emeleti terasza fölé utólag húztak egy előtetőt és az az alatti homlokzatfelület "kitakart homlokzat", azaz szerintük nem számít bele a homlokzatfelületbe, abból levonandó.
Ilyen lehetséges? Akkor a földszintes családiházas övezetben nyugodtan építhetek egy háromemeletest, legfeljebb eléhúzok egy jó hosszú árnyékoló előtetőt és ettől mindjárt egyemeletesnek számít?!?
Hogy van ez?

Tsche # 2010.05.14. 12:57

Köszönöm a felvilágosítást, utána nézek :)

MajorDomus # 2010.05.13. 22:16

Szerintem a kilakoltatási moratorium miatt nem lépett az önkorm. De annak már vége.

monalisa1 # 2010.05.13. 22:10

Az önkormányzatnak bizonyára van szociális gondozója - menjen és fürdesse meg, a büdös gönceit mossa ki, a lakást takarítsa ki. Hetente ismétlendő higiénes feladat.

Ami a lakásból való esetleg kipaterolását illeti, az önkormányzat a rosszhiszemű (= nemfizető) jogcímnélkülit már miért ne tudná kirakni?!

Lehet hogy megváltás lenne neki egy szoc.otthonba való elhelyezés ahol gondoskodnának róla. (És ha vannak rokonai a havi díj összege rajtuk bevasalható lenne - akár megosztva is.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

MajorDomus # 2010.05.13. 20:59

Miért, nincs viz a lakásban ?

Az önkormányzat forduljon birósághoz s kilakoltatási végzés alapján kiteheti.

Tsche # 2010.05.13. 13:07

Sziasztok!

Igen kényes ügyben kérnék segítséget szakértőktől...

Albérletben lakok egy olyan házban, ahol az udvaron még további 3 lakóval osztozkodunk. A közvetlen jobb szomszédom egy hajléktalan, aki önkényesen költözött be. Az önkormányzat nem tudja kirakni, az fizeti helyette a rezsit stb. Akkor tudnák kiköltöztetni, hogy korházba kerülne, akkor ott is fognák.
Csendes, nem bánt senkit, csak rendkívül büdös, ami zavar minket!
Nagyon szeretnénk, ha valamilyen úton módon sikerülne kitessékelni magunk közül.

nanemaaa # 2010.05.05. 14:29

A földhivatali alaptérképen nem a kerítés, hanem a telekhatár van feltüntetve. Ha a kerítésed vonala és a térképi állapot között eltérés van, akkor geodétát kell hívni, hogy mérje ki a pontos telekhatárt.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.05.05. 09:02

A közterületnek más a hrsz. száma.

kati1973 # 2010.05.05. 07:21

A kérdésem a következő.

A telkünk mostani utcafronti kerítése nem követi az utca nyomvonalát, mert az utca éppen kanyarodik, így egy kapu előtti autóbeállót alakított ki az előző tulajdonos. Mi most szertnénk ezt megszűntetni és a kerítést párhuzamossan kialakítani az utcafronttal.

A gondom az, hogy az összes térképvázlaton ez a kocsibeálló és a tört vonalú kerítés van feltüntetve. Honnan tudhatom meg, hogy az most közterület vagy sem?

Köszönöm a választ előre is.

MajorDomus # 2010.05.03. 21:13

Vagy tarts 3 tyukot ! Örülni fognak a csuszó-mászóknak !

MINDIANA # 2010.05.03. 03:29

Bicebóca!

A gyomnövények ellen ( pld parlagfű) történő védekezés nemcsak a növénytermesztők, hanem minden földhasználó és földtulajdonos beleértve a kiskertek tulajdonosait is, kötelező feladata.

A törvény szerint a parlagfű-mentesítést az ingatlantulajdonosok legkésőbb június 30-ig végezhetik el büntetlenül. Ezt követően viszont az illetékes hatóság a bejelentések alapján közérdekű védekezést rendelhet el, amelynek költségei – és a kezelést követően megállapított növényvédelmi bírság a tulajdonost, illetve a földhasználót terhelik.
A bírság mértékének alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.

A kert végébe pedig egy táblát kell kitűzni:

Csúszó mászóknak tilos a behajtás!!!!
Reménykedj, hogy el tudják olvasni.

bicebóca # 2010.05.02. 14:10

Üdv mindenkinek!

Keresem a megoldást a következő problémára, szomszédombanüres telek van, a tulajnak hébe-hóba eszébe jutt lekaszálni, a férjem a kerítés mellett kb.: 20 cm-es sávon lepermetezte, hogy a gaz ne jöjjön át a kertünkbe, próbáljuk a fűvet is szépen tartani meg a virágokat, cserjéket, de a korró és gaz folyton átjön, nem beszélve a csúszó mászó állatokról se. Most belénk veszett a "tökéletes" szomszéd, hogy vettük a bátorságot, hogy lepermeteztük, de ez már tavaly is így volt, akkor nem szólt. Milenne a megoldás, hogy ő rendbe tartsa a telkét, jelenthetem e a jegyzőnél vagy valahol.
Várom mielőbbi választ!

veszti # 2010.05.02. 09:45

Ez idáig tiszta sor, de hogy érem azt el, hogy nemcsak az én lakásomban vizsálják meg a rétegrendet, hanem egy, az én lakásomtól látszólag teljesen független lakásban is.
Illetve hogyan tudom a "kedves" szülőket jobb belátásra bírni, hogy a gyereket ne a lakásban futtassák, illetve a kedves szomszédot, hogy ne azzal próbálja megoldani a dolgot, visszazörög az előbbinek.
Gondolom erre szankció, jogi lehetőség nincs. :S

MINDIANA # 2010.05.02. 08:39

Még egy dolgot elfelejtettem:

Az igénybejelentésnél nem szabad megfeledkezni a jegyzőkönyv elkészítéséről. Ennek jogi alapját a 49/2003. GKM rendelet teremti meg.

A vállalkozót terhelő legfőbb kötelezettség, hogy a jótállási igényt, 15 napon belül meg kell vizsgálni, és az igény teljesítéséről nyilatkozni. A határidő elmulasztása esetén a fogyasztó panasszal élhet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.