szomszedok jogai

Az övé. De ha felszólításodra az érett tököt nem szüreteli le, akkor leszedheted.

Legegyszerűbb elkérni, és ha megsült, akkor átvinni egy kis kóstolót.

Szerintem az még nem a sütnivaló tök (az ősszel érik be), hanem a főznivaló:))

De gondolj bele, milyen jól jártál, hogy csak a tökje lóg át a szomszédnak, mi lenne, ha a töke lógna át???:))))))))))))))

Sőt, én még beleértem a takarmánynak valót is, ha megsült a pecsenye, "akkor átvinni egy kis kóstolót."

Köszi a gyors és "precíz válaszokat.:)
Egyébként még csak a hatalmas virágok vannak nálam a szárain, kb. 1-1 1/2 méterre a kerítéstől, tehát van még ideje visszahúzni.

Tisztelt Szakértők!
A következő problémára szeretnék választ kapni:
Családi házam fafödémes, vert falú „parasztház”, a jobb oldali telekhatáron áll, a fal a kerítéstől (drót kerítés) kb. 40 cm-re van.
Tudomásomra jutott, hogy szomszédom egy kocsibeállót vagy sufnit akar építeni közvetlenül a kerítés mellé, ami nagyban megnehezítené házam karbantartását,(pl.vakolni kell a hátsó falat) fürdőszobámon van egy világítóablak ami többé nem világítana,(nem nyitható, és homályos az üvege) és tudnék még sorolni több okot hogy miért nem szeretném.
¬¬A helyi építési szabályzatban egy ilyen építmény nem engedély, hanem csak bejelentés köteles.
A tervezett építmény anyaga, illetve a kivitelezés módja (lábakon álló vagy téglafallal) egyelőre nem ismert.
Az önkormányzatnál kérdésemre, hogy a telekhatártól milyen távolságra lehet ilyet építeni, kitérő választ adtak. Azt mondták, hogy az építő vigyen be egy vázlatrajzot, és akkor majd eldöntik hogy szabályos -e. De valószínűnek tartom, ismerve a szomszédot, hogy ő nem fog ilyet rajzolni, hanem egyből belekezd az építésbe.
Így ha ez szabálytalan, birtokvédelmet csak akkor tudok kérni, amikor mondjuk már lebetonoztak egy alapot. Ismerve a hazai viszonyokat, a szomszéd lehet hogy, arra játszik majd, hogy fennmaradási engedélyt kérjen, abban bízva, hogy akkor már így is marad az építmény.
Mivel az egzakt betartandó távolságokat,nem tudtam meg, az önkormányzat saját kedve szerint dönthet. még ha hivatozik is majd valamire.(sajna tapasztalat) Ezzel egy birtokvédelmi eljárás kimenetele számomra bizonytalan lehet,esetleg tovább mérgesítve ezzel a szomszédi viszonyt. Bár értelmes párbeszéd már most is kizárva.

E kicsit hosszú bevezetés után kérdéseim a következők:
Mivel az önkormányzat nem adott konkrét választ a betartandó szabályokra, van-e olyan hatályos építési vagy tűzvédelmi szabály, ami egyértelműen meghatározza egy építmény távolságát a házam hátsó falától, és szükség esetén az önkormányzat is akceptálja?
Továbbá van-e kivétel az építmény anyagára vonatkozóan (pl. zártszelvény lábak-trapézlemez tető kombináció), amikor is nem kell semmilyen távolság?
Várható az is,hogy az udvarukat feltöltik majd sittel vagy földdel,amitől gödörbe kerül a házam.(a konténer milyen drága!) Sajnos csak kb.8 cm-el magasabb a padlóm a talajszintnél. Lehet joga hozzá? Házam értéke így nyilván csökkenne.
Próbáltam utána olvasni,(itt a fórumban is)de , ellentmondásos infókra is találtam.
Ha tud valaki konkrét hatályos törvényt a témáról,és hogyan kell/érdemes eljárni ilyen esetben,megköszönöm a segítségét.

Mint magad is írtad (helyesen), A gk tároló építése építésügyi hatósági bejelentéshez kötött tevékenység.
Bejelentéshez kötött építési munkát is csak a helyi építési szabályzat és az országos érvényű építésügyi szabályok betartásával lehet végezni. A bejelentéshez csatolni kell a felelős tervező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki terveket elkészítette, a tervezett építési munka valóban bejelentéshez kötött, valamint az megfelel a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az építési hatóság pedig a bejelentés érvényességének lejártát követő 120 napon belül köteles a helyszínen ellenőrzést tartani, és meggyőződni az építmény szabályosságáról. Amennyiben az elvégzett építési munka bármely rá vonatkozó jogszabályt sértene, akkor az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett építések jogkövetkezményeit kell rá alkalmazni. Ez szélsőséges esetben lehet a bontás elrendelése is.
Ha a helyi építési hatóságtól nem ilyen tájékoztatást kaptál, akkor ajánld a figyelmükbe az építési törvény, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról szóló kormányrendelet alkalmankénti olvasásának lehetőségét, ami még ma sem tilos a hatóságok számára. ;)

Üdv!
Köszönöm válaszod,mentálisan megerősítettél,de szeretnék felkészülni konkrétumokkal,mert sajnos más ügyből megtapasztaltam már hogy az önkormányzat a saját maga által hozott határozatot sem tartja be,és lyukat beszéltek a hasamba addig, míg már én éreztem magam kényelmetlenül,de az utcán már tudtam hogy csak hülyének néztek.Szeretném megelőzni hogy lerázzanak mihelyt megneszelik hogy nem vagyok képben.Ha beszólok nekik, attól tartok csak rosszabb lesz.

A konkrétumok:

1. 37/2007. (XII.13.) Korm rendelet 1. számú melléklet 13. sor 3-4. oszlopa
2. Építésügyről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. és 36. §-ai.
3. 193/2009. (IX.15.) Korm rendelet 42. §.

Kb emmyi szerintem elég lesz. ;)

Nanemaaa, lehet nem jó helyen kérdezem, de úgy látom otthon vagy szomszéd ügyben.
Holnap lesz közgyűlésünk, amin a közös képviselő azt akarja velünk megszavaztatni, hogy nem cserélhetünk ablakot a panelben, és nem tehetünk klímát, ha igen azzal szankcionálja, hogy vissza állíttatja az eredeti állapotot, a mi költségünkre, mert az közös homlokzat, amihez nekünk nincs közünk. Az alapító okirat szerint az ablak nem közös tulajdon, de igazából nem is értjük az egészet, miért van rá szükség. 40 éves az épület, semmi felújítás nem történik ami energia megtakarítást eredményezne, saját költségünkön miért nem csökkenthetjük legalább ennyivel az energia felhasználásunkat?
A másik, hogy oldalfolyosók vannak ahol 2-2 lakás található. Arról is szavaznunk kellene, hogy ezeket kizárólagos használatba adjuk a tulajdonosoknak, de a felújítást a társasház egészére testálná. Ezt sem értjük, miért van erre szükség?

Szükség nincs rá, de dönthet a társasház így is, úgy is.
Az én megítélésem szerint az ablak a homlokzat része, ami a törvény értelmében alapból osztatlan közös tulajdonnak számít.

Köszönöm a választ.
Tovább értetlenkednék, mert továbbra sem értem mi célt szolgál e két pont.
A th törvényt átnézve
„21. § (1) Az építtet tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez,
amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban
közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történ csatlakozással vagy a közös
épületrész, épületberendezés mszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület
biztonságának, állékonyságának megrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül
érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli
hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni."

Akkor ez mire vonatkozik?

A kizárólagos használatot nem kell Alapító okiratba foglalni és ezért módosítani azt?

PL lakás belső átalakítása, válaszfalazgatások, szoba helyére kerül a konyha, fürdő helyet cserél a budival....stb.

Értem és köszönöm ismét.
Tehát jól értem, hogy dönthetünk úgy, hogy semmi ablakcsere, klíma, bár semmi értelme, mert ha úgy döntünk, nem akarunk ilyen szabályt, akkor fújhatnak a fe...künkbe. Valahogy csak ki lettek cserélve a többi panelben is ablakok, ahol nem panelpályáznak, egyszer csak tönkre megy, ergo ha megszavazzuk, csak magunkkal cseszünk ki, mert meg kell várni míg a th csináltja meg. Nem?

KB jól látod. Enne egy esetben van értelme, ha a tház panelfelújítást tervez. Abban ugyanis benne vannak az ablakcserék is. És a legtöbb vita abból szokott lenni, hogy akik már cseréltek egyszer, nem szeretnének újból cserélni, ezért meg még fizetni is, pláne nem. A klímák meg eleve útban vannak a szigeteléskor.

Üdvözlet a fórumozóknak!

Érdekes esetet tárnék az olvasók elé:

Tavasszal vettem észre, hogy a házam fala elkezdett vizesedni. Nem kicsit. A szigetelés visszabontása után derült ki, hogy az alsó 3 sor tégla már felszíva vizet.

Először csőtörésre gyanakodtam, de a vízóra tanúbizonysága szerint nincs szivárgás. A vízfogyasztás sem napi, sem havi viszonylatban nem növekedett.

Ezek után a csatornarendszer kibontása következett, ami szintén nem vezetett eredményre. Szivárgásnak ezen a vonalon sem találtam nyomát.

Mígnem egy esős napon a garázsban tevékenykedve észrevettem, hogy a szomszéd házáról, ami kb 5 m-re van az enyémtől, folyik a csapadékvíz a házamra.

Ezek után felkerestem és felajánlottam neki, hogy a csapadék vizet vezessük el a kert végébe, ahol senkit nem zavarna. még a szükséges csatornacsöveket is biztosítottam volna. Nála annyi kellemetlenség jelent volna meg, hogy a ház melletti járdán át kellene lépnie az ereszcsövet.
A szomszéd közölte, hogy Őt zavarná ez a cső, de segít a kerítés felém eső részén egy árok kiásásában, ami elvezeti a csapadékvizet.

Az álláspontok most itt tartanak. Nekem van videóm arról, ahogy a szakadó esőben az Ő ereszcsatornájából majd ujjnyi vastag folyamban hömpölyög a víz a házamhoz.

A kérdésem az volna, hogy van-e valamilyen jogi lehetőség arra, hogy a csapadékvizének elvezetésére kényszerítsem?

Várom megtisztelő válaszuk.

Dustman

1. Jegyző vízügyi hatáskörében kötelezheti a víz megfelelő elvezetésére.
2. építésügyi hatóság szintén kötelezheti, de csak akkor, ha a szabálytalan vízelvezetés következtében az épületed életveszélyessé válik. (ezt azért nem kellene megvárni, így marad az első megoldás)

Ha csak a ház aljához hömpölyög a víz, attól nem illene vizesedni a falaknak, tekintve, hogy az alapra vízszigetelő réteget kell fektetni ér erre jöhet a fal - legalábbis így szabályos - így a falba, alulról, víz nem juthat.

A szigetelés a talajnedvességtől véd és nem a fentről lezúdúló esőtől.

Dustman!

A feltárási és a helyrehozatali költségeket is a szomszédoddal fizettetném meg.

Az árokdolgot nem értettem, de a szomszédod még a telkedet sem áztathatja. Saját telkén belül kell megoldania a csapadékvíz elvezetését.

Immaculata
Hogyan zúdul egy 5 méterre lévő másik házról az ereszcsatornából (aminek a kifolyója nyilván nem 20 km magasan van, hanem 20 centire a földtől) a víz az 5 méterre lévő falra ??
Ház tövébe folyik az.

Lehet, hogy töltésen áll a szomszéd háza, vagy legalábbis magasabban, mint a kérdezőé, másrészt a szigetelés a talajnedvességtől véd, nem a folyamatos felülről történő szivárgástól, persze attól is kellene, hacsak nem elöregedett a szigetelés.
Lehet, hogy nincs betonjárda a kérdező háza körül, és a víz utat mosott magának pont a ház tövébe.

A 20 km magasságról így hirtelen példa nem jutott eszembe.:)

Üdv.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.

A ház viszonylag friss építésű, de mint a magyar építőipartól elvárható, hibákkal teli. A nehézlemez szigetelés a ház alatt megvan, csak a falra "felejtették el" felhajtani. A visszatöltött föld pedig szépen felvezeti a vizet a téglákhoz.

A házam egy dombon van, a szomszéd valamivel felettem.
A ház körül a betonjárda még nem készült el, azonban a "csüngő" eresznek köszönhetően a déli oldalon a szélmentes esők idején is van kb. 1-1,5 méter, ahol száraz lábbal sétálgathatok.

Akkor ha jól értem az alap csak ilyen 10-20 centivel van a föld felett az egészséges 50-100 helyett, így pár lapát föld már a falnak fog támaszkodni.
Ez a feltöltés kinek a telkén van?

„"az alap csak ilyen 10–20 centivel van a föld felett az egészséges 50–100 helyett”"

Az alap "egészséges" esetben nem a terepszint felett, hanem alatt van. Ezért hívják alapnak. A hiba nem az alapozásban, hanem a szigetelésben van. Ha elkészül az épület körüli járda és az épület lábazat burkolata, vélhetőleg a szigetelést is be fogják fejezni, s a probléma megoldódik.

Tisztelt Szakértők!

2008. májusában vásároltunk egy telket, azóta felépült rajta a házunk. Közben a jobb oldali szomszédos üres telket is kettéosztották, azokon a telkeken is házak épültek. Amikor a használatba vételi engedélyek kapcsán a szomszédok aláírásit gyűjtöttük, kiderült, hogy a nyilvántartás (térkép) szerint a jobb oldali hátsó telek is a szomszédunk. A mi hátsó telekszomszédunk által készített kerítés azonban nem ezt mutatja, kb. 1 méterrel túlnyúlik mifelénk a jobb hátsó szomszéd kerítésénél. Mi így vettük a telket, ezzel a lekerítéssel (ami egyébkét vlg. a gyümölcsfák miatt van így lekerítve, mert beleesnek a szabályos kerítésvonalba. A hátsó szomszédunk a testvére annak, akitől mi a telket vettük, és mivel az eladónk messzebb lakik, az itt lakó testvér gondozta ezt a telekrészt is, ő csinálta a kerítést is.) Kimérettük tehát a telket, és kiderült, hogy valóban rossz helyen van a kerítés, jó egy méterrel hátrébb (mifelénk), mint ahogy kellene. 25 négyzetméter az, amit mi nem használunk, a földmérő kikarózta. A többi telekhatárral nem volt gond.

Kérdésem: Kérhetem-e az eladótól a földmérési számla kifizetését, hiszen csak emiatt kellett felméretni a telket - mindenképp szerettük volan rendbe tenni ezt a dolgot (37000 ft).
A hátsó szomszédnak kell-e együttműködnie? A kerítést mi hátrébb rakjuk, de neki esetleg van-e valamilyen kötelezettsége?

Köszönöm a segítséget előre is!

Közös megegyezés kérdése.
Ha szép szóval nem megy, akkor kénytelen leszel pert indítani a telekhatár megállapítására és a kerítés építési kötelezettség megállapítására, esetleg elrendelésére vonatkozóan.

Lehet, hogy többe kerül a leves, mint a hús.