Tisztelt Fórumtársak,
a pénzben kifejezett vagyonelkobzás mint követelés esetében lehet-e arra hivatkozni, hogy a követelés elévült, azzal együtt, hogy az elévülési idő alatt történtek végrehajtási cselekmények?
Hivatkozási alap:
A pénzben kifejezett vagyonelkobzás mint követelés elévülhet, ezt a Kúria Kfv.V.35.595/2021/6. sz. döntése mondta ki, megjelölve az új/régi Ptk-ban a követelések elévülésére vonatkozó helyet is.
Külön kell választani a követelés elévülését (és az elévülése megszakadásának eseteit) a végrehajtási jog elévülésétől (és elévülése megszakadásának eseteitől), ez a két dolog meghatározott esetekben független, vagy függ egymástól.
Amennyiben történnek végrehajtási cselekmények, azok általánosan a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését szakítják meg (Avt. 19. § 9) bek.), de a követelés elévülését nem.
Ez alól egyetlen kivételt engedélyez az új Ptk. 6:25. § (3) bekezdése, miszerint a végrehajtási cselekmények megszakítják a követelés elévülését, amennyiben egy elévülést megszakító eljárás történik, és annak során végrehajtható határozatot hoznak.
Szó szerint: „az elévülést megszakítja, (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”
Tisztázandó kérdésként merül fel, hogy mi számít az elévülést megszakító ilyen eljárásnak, de szerintem csak bírósági eljárásról lehet szó.
Szerintem az alap büntetőügy (amelyben jogerősen kiszabják a vagyonelkobzást) nem minősíthető elévülést megszakító eljárásnak, mivel a követelés a vagyonelkobzás elrendelésével keletkezett, és korábban nem állt fenn. Az új Ptk. 6:22. § (2) bek. alapján: „Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.” Az esedékesség napjaként az illetékes törvényszéki végrehajtó/NAV által megjelölt (jogerő dátumánál későbbi) fizetési határidő irányadó.
Az ítélet kihirdetésekor, és egyben jogerőssé válásának napján a vagyonelkobzásból származó követelésnek az elévülése tehát még el sem kezdődött, értelemszerűen nem is szakadhatott meg. Így az alap büntetőügy nem felel meg a követelés elévülését megszakító eljárás törvényi kritériumának, tehát nem is vonatkoztatható rá az új Ptk. 6:25. § (3) bekezdése. Ebből fakadóan a vagyonelkobzást szolgáló végrehajtási cselekmények sem szakítják meg a követelés elévülését.
Mindezek miatt a követelés elévülésének elteltével (fizetési határidő mint esedékesség napja +5 év) eredménnyel lehet hivatkozni az érintettnek az elévülésre, akkor is, ha történt végrehajtási cselekmény az elévülésen belül.
Ha ezt hasonlóan látják, milyen formában tartják célszerűnek (gyorsnak és költséghatékonynak) az erre hivatkozást? Pl új egyszerűsített felülvizsgálati kérelembe csomagolva (pl. másodlagosan kérve) az illetékes elsőfokú bíróságnál? Vagy a végrehajtó NAV-nál kell erre hivatkozni?
Ha nem így látják, akkor a fenti esetben a végrehajtási cselekmények milyen jogszabályhely alapján szakítják meg a követelés elévülését?
Köszönettel várom álláspontjukat.