Vagyonelkobzás elévülése

A Ptk. 6:25. § (3) bekezdést is teljesen tévesen értelmezed. Nem arról szól - arról nem is szólhat, mert az nincs. :)

„A végrehajtáshoz való jog elévülésének megszakadása (pl végrehajtási cselekmény miatt) még nem feltétlenül jelenti a követelés elévülésének a megszakadását, hanem kizárólag egyetlen esetben.”
Ez így elég értelmetlen. A végrehajtáshoz való jog elévülése ugyanis - a Ptk. hatálya alatt - járulékos jellegű. Ha a követelés elévül, akkor nem lehet végrehajtani sem. De ha nem évült el a követelés, akkor végrehajtásnak is helye van.

Nem vonatkozhat ugyanarra a tartozásra mindkettő. Ezek nem egymást kiegészítő törvények. Vagy az egyik, vagy a másik. (A Ptk-n alapuló követelések végrehajtására a Vht. vonatkozik.)
És igen, az hogy vagyonelkobzás elévül-e kb. 5 év után, az attól függ, hogy az Avt-t kell rá alkalmazni vagy a Ptk.-t.

Tisztelt Kovács Béla Sándor Úr,

Először is köszönöm válaszát.

Az Avt-t és Ptk-t alaposan átolvastam.
Úgy látom, az Avt a végrehajtáshoz való jogot (annak elévülését, az elévülés megszakadását) szabályozza. A követelés elévülését és annak megszakadását azonban nem szabályozza. Utóbbit, azaz a követelés elévülését a Ptk tartalmazza.

Tehát két különböző dologról beszélhetünk.
A lényegi kérdésem az volt, hogy:
A végrehajtáshoz való jog elévülésének megszakadása (pl végrehajtási cselekmény miatt) még nem feltétlenül jelenti a követelés elévülésének a megszakadását, hanem kizárólag egyetlen esetben. Ez az új Ptk 6:25 par. 3) bek. esete.

Ezt vajon jól értem?

Nagyon köszönöm előre is.

Az Avt. és a Ptk. nem keverendő. Vagy-vagy. És pont az elévülés megszakítása tekintetében alapvetően eltérnek. (Értsd: az egyik szerint meg lehet szakítani - a másik szerint meg nem.)

Dear johnpatterson,

Then we completely agree in the legal situation of the given case.
According to the chose of language, maybe your answer is not for anyone.

Thank you very much.

Dear johnpatterson,

Then we completely agree in the legal situation of the given case.
According to the chose of language, maybe your answer is not for anyone.

Thank you very much.

In general, the statute of limitations for a claim and the statute of limitations for enforcement rights are distinct concepts, as you’ve correctly noted. The statute of limitations for a claim begins when the claim becomes due, and enforcement actions typically only interrupt the enforcement right, not the claim's statute of limitations.
https://myperfecthotel.io

Tisztelt Fórumtársak,

a pénzben kifejezett vagyonelkobzás mint követelés esetében lehet-e arra hivatkozni, hogy a követelés elévült, azzal együtt, hogy az elévülési idő alatt történtek végrehajtási cselekmények?

Hivatkozási alap:

A pénzben kifejezett vagyonelkobzás mint követelés elévülhet, ezt a Kúria Kfv.V.35.595/2021/6. sz. döntése mondta ki, megjelölve az új/régi Ptk-ban a követelések elévülésére vonatkozó helyet is.

Külön kell választani a követelés elévülését (és az elévülése megszakadásának eseteit) a végrehajtási jog elévülésétől (és elévülése megszakadásának eseteitől), ez a két dolog meghatározott esetekben független, vagy függ egymástól.

Amennyiben történnek végrehajtási cselekmények, azok általánosan a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését szakítják meg (Avt. 19. § 9) bek.), de a követelés elévülését nem.

Ez alól egyetlen kivételt engedélyez az új Ptk. 6:25. § (3) bekezdése, miszerint a végrehajtási cselekmények megszakítják a követelés elévülését, amennyiben egy elévülést megszakító eljárás történik, és annak során végrehajtható határozatot hoznak.

Szó szerint: „az elévülést megszakítja, (3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”

Tisztázandó kérdésként merül fel, hogy mi számít az elévülést megszakító ilyen eljárásnak, de szerintem csak bírósági eljárásról lehet szó.

Szerintem az alap büntetőügy (amelyben jogerősen kiszabják a vagyonelkobzást) nem minősíthető elévülést megszakító eljárásnak, mivel a követelés a vagyonelkobzás elrendelésével keletkezett, és korábban nem állt fenn. Az új Ptk. 6:22. § (2) bek. alapján: „Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.” Az esedékesség napjaként az illetékes törvényszéki végrehajtó/NAV által megjelölt (jogerő dátumánál későbbi) fizetési határidő irányadó.

Az ítélet kihirdetésekor, és egyben jogerőssé válásának napján a vagyonelkobzásból származó követelésnek az elévülése tehát még el sem kezdődött, értelemszerűen nem is szakadhatott meg. Így az alap büntetőügy nem felel meg a követelés elévülését megszakító eljárás törvényi kritériumának, tehát nem is vonatkoztatható rá az új Ptk. 6:25. § (3) bekezdése. Ebből fakadóan a vagyonelkobzást szolgáló végrehajtási cselekmények sem szakítják meg a követelés elévülését.

Mindezek miatt a követelés elévülésének elteltével (fizetési határidő mint esedékesség napja +5 év) eredménnyel lehet hivatkozni az érintettnek az elévülésre, akkor is, ha történt végrehajtási cselekmény az elévülésen belül.

Ha ezt hasonlóan látják, milyen formában tartják célszerűnek (gyorsnak és költséghatékonynak) az erre hivatkozást? Pl új egyszerűsített felülvizsgálati kérelembe csomagolva (pl. másodlagosan kérve) az illetékes elsőfokú bíróságnál? Vagy a végrehajtó NAV-nál kell erre hivatkozni?

Ha nem így látják, akkor a fenti esetben a végrehajtási cselekmények milyen jogszabályhely alapján szakítják meg a követelés elévülését?

Köszönettel várom álláspontjukat.