GYED,GYES, táppénz


password007 # 2009.10.28. 18:30

Tisztelt Dödölle!

Köszönöm az eddigi válaszokat.
Közalkalmazottként foglalkoztatnak, a 2 éves munkaviszonyom 26 hónapig tart a szabadságokkal együtt, tehát a 26 hónapnyi finanszírozást ki kell fizetnie a Szak-és Továbbképzpő Központnak, amennyiben azt letöltöm. Eddig tiszta a dolog, ha dolgozom, kapok fizetést, ha nem, akkor viszont nem.

Csak ott van a csavar a dologban, hogy a táppénzen töltött első 15 napot a munkáltató fizeteti (ami a fizetésem 70%-a), majd az ezt követő táppénzen töltött napokat megosztva fizeti a munkáltató ill. a TB 1/3-2/3 arányban (amely a fizetésnek a 60%-a).

A Szak-és Továbbképzpő Központ erre hivatkozva azt mondja, hogy a 26 hónapra kapott keretből - mivel a tápénzt is ő fizeti a fent látható módon - nem jut már a gyakorlatom bepótlása alatti munkanapokra.

Tudomásom szerint azonban a munkáltató által kifizetett táppénzt a TB utólag kifizeti a munkáltatónak. Ha ez így van, akkor miért kellene ingyen dolgoznom 18 munkanapot?

Vagy talán rosszul tudom a dolgokat?

Előre is köszönöm:
F. A.

nandy # 2009.10.28. 17:07

kovkoni:

Mivel már nem vagy védett, a védettség megszűnését (gyes lejártát) követő 30 nap múlva a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyodat. Ez esetben ki kell fizetnie a felmondási időt, végkielégítést.

De a rossz hír az, hogy a felmondási idő végén megszűnik a biztosításod is, így főleg a következő baba miatt jó lenne minél előbb másik állást találni.

Kamilla81 # 2009.10.28. 16:53

Sziasztok!

Segítségeteket kérném az alábbikaban:

  • első kisbabám érkezése 2010.január 9-e.
  • 2009 februárjában fejeztem be az egyetemet.
  • 2008 májusától-2008 aug 31-ig folyamatos munkaviszonyom volt bruttó 240.000 Ft.
  • 2008 szept.1-től jelenleg is folyamatos munkaviszonyom van egy másik cégnél bruttó 140.000 Ft-al, bár 2009. okt 8-tól táppénzre vettek.

Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e TGYÁS-t igényelnem a szülést megelőző 28 nappal, vagy csak azt követően igényeljem és a decemberi hónapban is inkább maradjak táppénzen? Kb mekkora az az összeg amit kapni fogok tgyás és gyed esetében.
Segítségeteket előre is köszönve, üdv. Kamilla

kovkoni # 2009.10.28. 13:47

Kedves Dödölle!

A problémám a következő, amiben segítséget, ill. tanácsot szeretnék kérni: 2009. dec.03-án betölti a lányom a 3. évét, és lejár a Gyesem is. Az a cég, ahol dolgoztam időközben elég rossz anyagi körülmények közé került, fel fogják számolni. A volt főnököm indított egy új céget, ahol már nem tartanak igényt a munkámra. Arról, hogy mi lesz velem senki sem mond semmit, hanem megadták 2 banki dolgozó telefonszámát(?) attól a banktól aki a felszámolást kezdeményezi. Ha az információm helyénvalóak, akkor egy ilyen eljárás nagyon sokáig eltart, és ebben az évben el sem kezdődik. A kérdésem, hogy velem mi lesz? Felmondanak? Ha igen ki mond fel nekem? Kapok-e végkielégítést (2004.febr. 4-től dolgozom itt)? Van 46 nap szabadságom is erre a 3 évre, azt elveszítem, vagy kifizetik? Ha igen, ki fizeti ki? A gyes lejárta után meddig nem mondhatnak fel? Addig amíg nem indul el a felszámolás, bár már munkaképes lennék, de dolgozni ugyebár nem kell, én pedig nem akarok felmondani, akkor mi történik? Jöjjek el táppénzre?
Ami még színesíti a történetet, hogy terveztünk második babát, és az is lehet, hogy sikerrel jártunk. Hogy keverednék ki ebből a történetből a legjobban? Szóval nagy a káosz. Előre is köszönöm a segítséget! Üdv.kovkoni

Dödölle1 # 2009.10.28. 12:57

Még némi kiegészítés:

15. § (1) A szakképzés idejére a rezidens – az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés a)-h) pontjai szerinti – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkáltatóval.

Ezen jogviszonyok az alábbiak lehetnek:

III. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK
7. § (1) (2) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult

  1. szabadfoglalkozás keretében,
  2. egyéni egészségügyi vállalkozóként,
  3. társas vállalkozás tagjaként,
  4. közalkalmazotti jogviszonyban,
  5. munkaviszonyban,
  6. közszolgálati jogviszonyban,
  7. szolgálati jogviszonyban,
  8. egyházi személyként,
  9. önkéntes segítőként. (3) A 4. § ab) pontja szerinti egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzésében a (2) bekezdés c)-i) pontjai szerinti jogviszonyban működhet közre.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjai szerinti jogviszonyban csak az (1) bekezdésben foglalt valamennyi rá vonatkozó rendelkezésnek maradéktalanul megfelelő egészségügyi dolgozó jogosult egészségügyi tevékenység gyakorlására.

Dödölle1 # 2009.10.28. 09:49

122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről

15. § (1) A szakképzés idejére a rezidens - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés a)-h) pontjai szerinti - munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkáltatóval.

(2) A központi gyakornok a szakképzés idejére a felsőoktatási intézménnyel létesít közalkalmazotti jogviszonyt.

(4) A szakképzés ideje a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendeletben szabályozott, illetve más, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka, szülés, baleset vagy tartós betegség, továbbá a 10 éven aluli gyermek, illetőleg tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése, valamint a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot teljesítő katona beleegyezése nélkül történő vezénylésének teljes időtartamára, de legfeljebb összesen 3 évre szakítható meg, amely időszak alatt a támogatott jelölt után járó támogatás folyósítása szünetel. Ezekben az esetekben a megszakítást a jelölt erre vonatkozó bejelentése alapján a felsőoktatási intézmény köteles tudomásul venni.

*-
A jogszabály szerint tehát a tartós betegség idejére a szakképzés megszakítható.

Ebből -álláspontom szerint- az következik, hogy pl. a tartós betegség után az tovább folytatódik, amely időre ugyanúgy díjazás jár, mint az azt megelőző időre.

Persze az érdemi válaszhoz jó lenne tudni, hogy a "munkavégzésre irányuló jogviszony" pontosan milyen jogviszony, abban milyen feltételek szerepelnek, azaz a felek milyen tartalomban állapodtak meg.

Tárgyban javasolom megkeresni és írásos állásfoglalást kérni az OMMF regionális igazgatóságát.

Én ennyit tudtam segíteni.

(Érdekes lehet még az 5. és 6. szakasz, amely szerint az eü szolgáltató a képzés idejére milyen támogatást kap, illetve milyen támogatást köteles a rezidens számára biztosítani.)

Üdv. :)

password007 # 2009.10.26. 16:04

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg rezidens orvos vagyok, a 2 éves képzésem 2009. nov. 30-án fejeződik be.
Adódott azonban egy kis probléma: 2009. okt. 6-án bokaszalag szakadásom lett. Jelenleg táppénzen vagyok, a munkába jövő héttől állhatok. Összességében ez azt jelenti, hogy 18 munkanapot töltök/töltöttem táppénzen. A Szak-és Továbbképző Központban azt a tájékoztatást kaptam, hogy ezeket a táppénzen töltött munkanapokat le kell dolgoznom. Eddig rendben is van, így ezzel a rezidens képzésem kitolódik a pótlások miatt, gondoltam. A központban ezzel szemben azt mondták, hogy a rezidens képzésem befejeződik nov. 30-án, tehát a munkaügyi távozásom megtörténik mindentől függetlenül, a szakmai része viszont csak a gyakorlat teljesítével zárható le.

Ami számomra érdekes, hogy a központ szerint a táppénzen töltött munkanapoknak a ledogozásáért nem kapok majd fizetést, ingyen kell dolgoznom.

Létezhet ez, hogy ingyen kell dolgoznom 18 munkanapot?

Előre is köszönöm segítségét!

F. A.

Dödölle1 # 2009.10.26. 14:33

"az nem számít semmit h azért vagyok tartós táppénzen 12-e óta,mert terhes vagyok?"
mazsola20

*--
Milyen szempontból?

Felmondási védelem nem illet meg, mert az rendes felmondás esetén alkalmazható, a próbaidőre a már lent ismertetett szabály vonatkozik.

Táppénznél pedig nincs jelentősége, hogy nátha, vagy terhesség miatt vagy keresőképtelen.

Eltérő szabályozás csak az üzemi balesetnél van, illetve a tuberkolózisos mmegbetegedésnél (TBC) volt 1998. előtt.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.26. 13:17

Gyesen vagyok még májusig,de szeptember 14től dolgozom.
Október 5–9ig táppénzen voltam. Mivel terhes vagyok megint (4 hónapos) október 12től tartós táppénzre vett az orvosom. Ma a személyzetin azt mondták h felesleges vinnem a táppénzes papírjaimat,mert nem vagyok jogosult a táppénzre. Valóban igy van? Mit tudnák most tenni? Ha visszamegyek dolgozni még,akkor nagy a valószínüleg ki fognak rugni,mert a próba idő elött mentem el táppénzre. Köszönöm a választ előre is!

mazsola20

---
Válaszok:
  1. Az, aki GYES mellett dolgozik táppénzre a betegszabadság lejártát (esetedben a betegszabadság időarányos) követően valóban csak annyi napig jár táppénz, ahány napot a keresőképtelenség kezdetét megelőző napig dolgozott (biztosított volt).
  2. A próbaidő alatt, akár táppénzen vagy, akár nem bármikor, azonnali hatállyal megszüntethető a jogviszony.

3."azt mondták h felesleges vinnem a táppénzes papírjaimat,mert nem vagyok jogosult a táppénzre"

Az orvosi igazolás nem csak arra szolgál, hogy táppénzt adjanak rá, hanem arra is, hogy a munkáltató tudja a dolgozója milyen címen (jelen esetben igazoltan) van távol, azaz azt köteles vagy leadni, a foglalkoztatónak pedig kötelessége azt elvenni, sőt amennyiben tényleg nem jár a részedre táppénz ezen tényről a kifizetőhely köteles szabályos (alakszerű) közigazgatási elutasító határozatot hozni, amelynek indokolásában meg kell jelölni a döntést megalapozó jogyszabályi helyet, valamint annak okát az ügyfél számára érthető módon ki kell fejteni.

4. "Mit tudnák most tenni?" Erre nem tudok válaszolni. Javasolom felkeresni a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki a bemutatott okmányaid áttanulmányozását követően talán tud segíteni.

(Erről bővebben a régebbi hozzászólásaim végén olvashatsz.)

(Pl. Ha esetleg a GYES előtt volt folyamatos, figyelembevehető jogviszonyod és a GYES-t visszamondod, továbbá ha nem szűnik meg a jogviszonyod akkor tovább is jogosult lehetsz táppénzre, de sok a ha a pontos válaszhoz látni kell az okmányaidat)

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.26. 07:37

Bocs, az (5) bekezdést jelöltem ki, mégis a többi lett félkövér...

Dödölle1 # 2009.10.26. 07:35

Én azt szeretném tudni, hogy ha a párom van gyesen(apuka), de mellette dolgozik, én nem mehetek a fiammal táppénzre, amíg 3 éves nem lesz?
köszönöm! annabell74
*

Válasz:

Jól tudod, nem, mégpedig mindaddíg, amíg az apa kapja rá a GYES-t.

A fentieket megalapozó jogszabályi hely: (A lényeg az (5) bekezdésben található)

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

Általános rendelkezések

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

Üdv. :)

annabell74 # 2009.10.25. 07:45

Én azt szeretném tudni, hogy ha a párom van gyesen(apuka), de mellette dolgozik, én nem mehetek a fiammal táppénzre, amíg 3 éves nem lesz?
köszönöm! annabell74

nandy # 2009.10.22. 20:09

Mindenképpen a szerződés szerinti bér lenne az alap, de mivel nem lesz 180 bérezett nap, emiatt a TGYÁS felső határa is a minimálbér duplájának 70%-a lesz. Persze ha a minimálbér duplájánál kevesebb a szerződés szerinti bér, akkor a bér az alap.

Inkább azért lenne érdemes kivenni a szabikat, mert a munkáltatónak rendeznie kell a béredet /a cégnél ill. hasonló munkakörben végrehajtott bérfejlesztésnak megfelelően/, ez várhatóan emeli majd a szerződés szerinti bért.
Továbbá legalább arra az egy-két hónapra a gyes mellett kapod a szabira járó pénzt is :))

oulu # 2009.10.22. 16:20

Kedves Szakétő!

1999.óta munkaviszonyban állok 2007.01.02-től betegszabin majd táppénzen voltam 2007.7.22-ig kislányom születéséig (vezélyeztetett terhesként)a THGYS alapja a 2006 évi keresetem (bruttó 95000FT), GYEDem alapja a betegszabi volt. 2009.07.24-től gyesen vagyok. Mnunkáltatómmal meg volt beszélve október közepétől kifizeti a felgyülemlett szabimat és januártól vissza megyek dolgozni. Csakhogy nemrég kiderült terhes vagyok és 2010. május 08-ra vagyok kiírva. Kérdésem: ha gyesen maradok a következő THGYS,GYED alapja a betegszabi lenne vagy a munkaszerződésem szerinti bérem? Érdemes a szabit kérni kifizetésre vagy nincs értelme,mivel 180 naptári nap úgysem jön össze?

nandy # 2009.10.22. 13:55

ckjani:

Október 1-től a szülési napjáig tartó időszak jövedelmét veszik figyelembe. Ha nincs 180 bérezett nap, akkor a TGYÁS-nál is bejön a korlát.

Mivel a szerződés szerinti bére elég magas, így nincs különösebb jelentősége annak, hogy táppénzre vagy fizetetlen szabira megy.

Dödölle1 # 2009.10.22. 13:04

"...és egyből GYED-et igényelnék, nem tartanék igényt TGYÁS-ra."
Tündérbogár

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

Egyéb munkaidő-kedvezmények

138. § (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. --
Valamint lásd még a lenti jogszabályokat is:

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.10.22. 13:00

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

42/B. § A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

40. § (3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

ckjani # 2009.10.22. 11:57

Kedves Nandy!

A feleségem október 1-e óta dolgozik. Jelenlegi bére 200000. Ha jól értelmeztük, akkor járna jobban a gyed kiszámításánál ha beteg szabadságra menne? Azt tudjuk , hogy fizetésnélküli szabadság esetén ha azt gyermekápolás miatt veszi igénybe, ha közben béremelés történik a fizetésnélküli szabit, úgy kell figyelembe venni, mintha dolgozott volna. A 180 napja nem lesz meg, így akkor az előző bérét veszik majd alapul a gyed számításánál?

nandy # 2009.10.21. 12:51

Ha a feleséged kapja a gyes-t, ő csak annyi napra mehet táppénzre, ahány napot az adott időszakban (amióta visszament dolgozni) dolgozott. Ha ezalatt többször volt táppénzen, akkor az már csökkenti a még igénybevehető napok számát.

A gyermekápolási táppénz ideje korlátozott, a gyermek életkorától függően. De gyáp-ra az a szülő mehet, aki a gyes-t kapja.

Szerintem az lenne a legjobb, ha a feleséged átadná neked a gyest (MÁK-nál kell elintézni), mert ő a terhessége okán amúgy is védett. Így egy évig is táppénzen lehet. Te pedig elmehetsz gyáp-ra, mert te kapod a gyes-t.

nandy # 2009.10.21. 12:47

ckjani:

A válaszadáshoz tudni kellene, hogy a GYED lejárta óta hány napot dolgozott a feleséged, és mennyi a mostani keresete.

Általánosságban válaszolva:

A TGYÁS/GYED/táppénz alapjába nem számít bele az előzőleg kapott táppénz, GYED stb... Csak a munkabér, ill. bérjellegű kifizetések mint pl. betegszabi, jutalom, jutalék stb.

Ha az irányadó időszakban (amióta újra dolgozik) nincs összesen 180 bérezett napja, akkor nem csak a GYED, hanem a TGYÁS felső határa is korlátozott. Nem számít bérezett napnak a táppénz, és emiatt nálatok alaposan át kellene számolni az egészet /mert gondolom, a feleséged eddig is sokat volt betegállományban/.

nandy # 2009.10.21. 12:35

Egyből GYED-re nem tudsz menni, csak a TGYÁS lejártával.

Ha munkanélküliről mész szülni, akkor arra figyelj, hogy ne a szülés napjától (vagy előtte) kérjed a TGYÁS-t, hanem a szülés után naptól - így a szülés napján lesz érvényes biztosításod, ami kell majd a GYED miatt.
Aztán ha a TGYÁS lejár, menj vissza pár napra munkanélkülire, és onnan GYED-re.

Tündérbogár # 2009.10.21. 12:00

Kedves Nandy és Dödölle!

Nagyon köszönöm a válaszokat!

Egyetlen ötletem maradt: januártól kb. 6 hétre lennék bejelentve brutto 150.000-rel, u.úgy mint a munkaviszonyomban. Febr. közepétől vissza munkanélküli, így a szülés időpontjában biztosított lennék és egyből GYED-et igényelnék, nem tartanék igényt TGYÁS-ra.

Ehhez mit szóltok?
Bocsi a fárasztásért, de ezzel fekszem és alszom... Jó lenne a GYED-em biztonságban tudni.

Millió köszönet!

ckjani # 2009.10.21. 10:26

Tisztelt Szakértő!

A körülmények egy kicsit bonyolultak. Röviden: létszámleépítés van a feleségem munkahelyén, be kell állni egy létszámra december 31-ig, a feleségem már létszám fölötti, de nem küldhetik el, mert Gyes-t is kap, és számítanak is a munkájára. A főnökével úgy egyeztek meg azért hogy senkit se kelljen elküldeni, hogy november 9-től fizetésnélküli szabadságra vagy táppénzre megy december 31-ig. Ez 38 munkanap. Közben kiderült, hogy feleségem a következő gyermekünkkel várandós. Kérdésünk: A gyed számításánál mikor kerül jobb helyzetbe, ha táppénzre megy, saját jogcímen vagy a másfél éves gyermekünkkel kerül táppénzre (nagyon gyakran beteg), vagy pedig ha fizetésnélküli szabadságra megy. Júniusra várjuk a következő gyermekünket.

nandy # 2009.10.21. 06:28

Tündérbogár:

Nagyon ki lenne centizve az ügy...:) Ráadásul trükközni is kell ahhoz, hogy a gyed-et kapjad majd, nem biztos, hogy sikerül.

Ráadásul ha munkanélküliről mész szülni, akkor a munkanélküli ellátás alapja lesz a tgyás/gyed alapja is. Ezen is javíthatnál az ev.-vel.

Dödölle1 # 2009.10.21. 06:12

Tündérbogár!

Köszönöm Nandy, de miért egyéni vállalkozóival? Mi baj érhet ha ismerős jelent be?

Válasz:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)