GYED,GYES, táppénz

mamanyanya

Táppénzre 60%-os mértékkel jogosult, legfeljebb 365 napig.

Az ellátás alapja a minimálbér 30-ad része (93000/30=3100Ft) összege 3100x60%=1860Ft/nap

Tekintettel arra, hogy a 2011.01.01.-2012.09.30. irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja, mert GYED ellátásban részesült 2011.01.01-től 2011.07.02-ig, 183 napon át) ha az Önnek kedvezőbb, mint a fenti összeg a táppénz alapja az utolsó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, jelen esetben a GYED ellátás alapja lesz. (Ennek összegét a GYED-et folyósító szerv tudja Önnek megmondani)

roncsi345

Amíg fennáll a munkajogviszonya jogosult táppénzre, a passzív táppénz intézménye viszont megszűnt, így a határozott időtartamű munkaviszony megszűnésének a napját követően táppénz ellátás sem folyósítható.

Ebből következően a szülésig "ellátatlan lesz", pontosabban egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira sem a törvény erejénél fogva, sem méltányosságból nem jogosult.

Javaslom, hogy érdeklődjön az Önkormányzat szociális irodáján, hogy milyen, az 1993. évi III. tv-ben nevesített segélyre lehet jogosult.

Ha lem létesít biztosítási (pl. munka) jogviszonyt tgys és GYED ellátásra sem lesz jogosult.

A szülést követően viszont jogosulttá válik egyszeri anyasági támogatásra, családi pótlékra és alanyi jogú GYES-re. (Igényelni a Magyar Államkincstárnál lehet.)

Kedves Hozzáértők!

Segítséget szeretnék kérni a következő témában.

2006. óta (határozatlan idejű) kormánytisztviselő vagyok. 2011. februárban született gyermekem, aki most másfél éves. 2012. szeptember 01-vel jöttem vissza dolgozni. (tehát 6 hónap tgyás, 13 hónap gyedet igényeltem)
Tervezzük a második gyermeket, de még nem vagyok terhes - azt hiszem-.

A kormánytisztviselőkre is vonatkozik a 180 napos biztosítási idő? Ennek a 180 napnak folyamatosnak kell lennie? Pl. ha a gyermekem beteg lesz ne menjek vele táppénzre? A betegszabadság beleszámít a biztosított időbe (ha mondjuk én leszek beteg)?

Ha idén terhes leszek és jövő nyárra-öszre esik a szülés, akkor hogyan fogják számolni a tgyás, gyedet?

Az a tervem, hogy amint terhes leszek kiveszem a szabadság napjaimat és azt követően kiiratom magam a szülésig táppénzre.

A 2013-as évi 32 nap szabadságot kérhetem-e, hogy egyben adják ki számomra, ha már 12 hetes terhes elmúltam?
Köteles-e a mttó (állam) az egész éves szabadságot előre kiadni, vagy ez kompromisszumos megoldás kell legyen?

Mi lesz az ellátások alapja, ha 2012-ben van 8 hónap gyed (bruttó 130 e Ft) és 4 hónap munkabér (bruttó 250 e Ft).
Csak azért kérdezem, mert ha jól értelmezem a jsz. szövegezését, akkor a szülést megelőző év 180 napi jövedelme számít, azonban nekem erre az évre csak 120 napi jövedelmem lesz, mivel szeptembertől ennyit lehet összehozni.
Vagy ilyen esetben a 2012. szeptembertől 1. - 2013. márciusig 1.-ig terjedő időszak lesz a megállapításoknál az irányadó? Feltételezem, hogy a táppénz amit mondjuk alapesetben márciustól veszek igénybe a szülésig az nem képezi az ellátások számításának alapját!?

Segítségüket és tanácsaikat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Egy kis segítségre lenne szükségem:
A jelenlegi munkahelyemen 2005. augusztusától vagyok. 2007. október 30-tól nem dolgozom. Ekkortól igényeltem a tgyást.
2007. november 1-jétől felszámolás alatt áll a cég, még jelenleg is.
2007. december 6-án született az első gyermekem.
A gyed-ben született 2009. november 16-án a második gyerkőc. Sajnos Ő tartósan beteg, így 2012. november 16-án nem fog megszünni a gyed. (Jelenlegi igazolás 2012. december 31-ig tart. De szinte biztos, hogy meg fogják hosszabítani!)
Úgy néz ki, hogy 2012. október 1-jétől sikerül elhelyezkednem.
Ma beszéltem a felszámoló ügyintézőjével. (Aki nagyon segítőkész, és úgy látom, hogy a legjobbat akarja nekem.)
2 verziót vázolt fel:
a; Gyes alatt nem tud kirugni. Ha nem mondom vissza a gyest, akkor csak közös megegyezéssel szünhet meg a munkaviszonyom. De akkor csak kb. 1,5 havi bért kapok meg.
b;Hétfőn visszamondom a gyest, Ők szeptember 30-val kirúgnak. Akkor 45 nap felmondási időt (?) nem kell letöltenem, eltekintenek a letöltésétől, így október 1-jétől mehetek az új munkahelyemre. Ebben az esetben jár 5 havi bér. Azt nem tudjuk, hogy 45 nap letelte után újraigényelhetem-e a gyest. Vagy ha egyszer már visszamondtam, akkor annyi, és elestem ettől a támogatástól. Azt mondta, hogy azt lehet, hogy nekem 45 napig 2 8 órás munkaviszonyom legyen, de azt már nem lehet, hogy még plusszban gyesen is vagyok . Így szerinte (de nem biztos benne) 45 nap után újraigényelhetném a gyest.
Szóval a kérdésem, hogy újra lehet-e igényelni ebben az esetben a gyest?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt intentio!
Köszönöm a választ.Viszont az OEP-től azt a tájékoztatást kaptam,hogy "Levelében idézett jogszabály alapján "ellátásra való jogosultság esetén" előleget KELL megállapítani. Azonban foglalkoztatói igazolás hiányában a jogosultság nem állapítható meg."
Most mit tehetnék még?Mert már 3hónapja nincs megoldás.

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm a gyors válaszát. Az előző kérdésemnél azt elflejtettem megírni, hogy föiskolai végzettségem van. Ebben az esetben is a 93.000.- Ft-os minimálbér a táppénz alapja? vagy a főiskolai 122.000.- ft ?

Válaszát köszönöm:
Üdv.
mamanyanya

sissy074

Eredetileg ezt kérdezte:

„sissy074 # e-mail 2012.08.07. 13:13 Tisztelt fórumozók!
Június 14-én lejárt a GYED-em első gyermekem után,mivel második gyermekemre szerettem volna igényelni újból a GYED-et,megküldtem a nyomtatványt munkáltatómnak.A levelem visszajött a címemre,mert azt nem vették át.Ezután elküldtem azt az OEP-nek,hogy kérjék be ők hivatalból a foglalkoztatóit hozzá.Az OEP-től kaptam egy levelet melyben tájékoztattak,hogy munkáltatómat felszólították a hiányzó irat megküldésére.De a hiánypótlás nem számít bele az ügyintézésbe.Akkor ezek szerint ha munkáltatóm azt a levelet se veszi át,akkor én nem fogok GYED-et kapni???Nincs semmi megoldás???”

Most pedig ezt:

„Most mit tehetnék még?Mert már 3 hónapja nincs megoldás.”

1. Sürgesse írásban a Pénztár Igazgatóját.
2. Kérje, hogy az OEP, a NAV, valamint a NYENYI nyilvántartások alapján állapítsanak meg előleget!

(Ezen nyilvántartások kétséget kizáró módon tartalmazzák az Ön biztosítási jogviszonyait és járulékalapot képező jövedelmeit.)

3. Amennyiben a Pénztár Ellenőrzési Szerve ésszerű határidőn belül képtelen a foglalkoztatót a szükséges okmányok kiállítására rákényszeríteni és előleget sem hajlandó megállapítani, úgy -tekintettel arra, hogy a létfenntartása került veszélybe, egyben fogyelemmel arra, hogy szerzett jog igénybevételétől fosztják meg- forduljon panasszal az Alapvető Jogok Biztosához és kérje az alkotmányos visszásság megállapítását és megszüntetését.

(A Pénztár a "levelezésen túl" jogosult helyszíni ellenőrzésre és bírságolásra is.)

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt) 18. §-a alapján az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, például:

• közigazgatási szerv,
• – közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,
• tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

http://www.obh.hu/

A panasz benyújtásának módja:

A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. Az állampolgárok panaszaikat írásban és szóban személyesen nyújthatják be. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát. Amennyiben az alapvető jogok biztosának, szakmai helyetteseinek, illetőleg a hivatalnak kifejezetten panaszt kíván küldeni e-mailben, szíveskedjék a

panasz@ajbh.hu

címet használni, amelyet kizárólag erre a célra tartunk fenn.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az e-mailben benyújtott panaszok intézése is az ügykezelés általános szabályai szerint zajlik, és a válaszadás alapvetően hagyományos módon, postai úton történik. Az érdemi intézkedés érdekében szíveskedjék állandó lakcímét, illetve postai levelezési címét a beadványban megadni. Ennek hiányában az e-mailben érkezett panaszával érdemben nem foglalkozunk. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét a biztos nem fedheti fel.

levélcím: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

Ha személyesen szeretné felkeresni a panaszirodát, javasoljuk, ezt a beadványban jelezze, vagy telefonon kérjen előre időpontot!

telefon: (06-1) 475-7100 fax: (06-1) 269-1615

A panasziroda nyitvatartási ideje:

hétfő::

kedd-csütörtök:
péntek:

09-16 óra között, behívás esetén:
16-18 óra között
09-16 óra között
09-12 óra között.

címe: Budapest V. ker., Nádor u. 22.

4.Végül fordulhat a sajtóhoz is. (A riport után a Pénztár vezetése garantáltan elkezdi érdemben is intézni az ügyét.)

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!:-)

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy én szeretném igényelni a GYES-t (jelenleg nincs munkaviszonyom), a feleségemnek van külföldi munkaviszonya. Igényelhetem én a GYES-t és a családi pótlékot?

Egy hölgy azt mondta a nemzetközi kapcsolatok osztályáról, hogy nem kaphatom, külföldről kell megigényelni, ahol a feleségem dolgozik...

1. Szerintem ez hülyeség, mivel ha ő dolgozik, nem lehet GYES-en, viszont én miért kapnám külföldről, ha magyar állampolgár vagyok, és nem is volt külföldi munkaviszonyom...
2. A családi pótlék is alanyi jogon jár, nem biztosítotti jogviszonyhoz kötött, nem???

Köszönöm!

norbi.sz

Nem!!!

A hölgynek van "igaza"

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek...

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél (jelen esetben Ön/férj) nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (jelen esetben anya munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is a MÁK NKO rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

mamanyanya

A "diplomás minimálbér" fogalmát az Ebtv. nem ismeri. Amikor a jogszabály minimálbért határoz meg, azon 2012-ben 93.000 Ft-ot kell érteni, azaz Ön sem kaphat 122.000 Ft- alapulvételével, csak 93.000 Ft.- figyelembevételével ellátást.

Tisztelt intentio!

Amennyiben megszűnik a feleségem külföldi munkaviszonya, abban az esetben már én is kérhetem itt Magyarországon a GYES-t, illetve a családi pótlékot abban az esetben is, ha még nincs munkaviszonyom (több évig itthon dolgoztam, de sajnos úgy alakult, hogy megszűnt a munkaviszonyom)... Külföldön sosem volt munkaviszonyom, nem is éltem külföldön sosem, magyar állampolgár vagyok, a feleségem, valamint a kicsik is, magyarországi bejelentett lakcímmel.

Köszönöm válaszát!

Üdv.

Tisztelt szakértő!
A következőben szeretném a segítségét kérni.
2005. augusztusában ikreim születtek, idén dec. 31-éig jár a GYES.
2005. februárjától betegállományban voltam a szülésig majd a tgyás, gyed és jelenleg a gyes következett.
Kérdésem az lenne, hogy 2013. jan. 1-től mire számíthatok, mikor is lejár a gyesem.
A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy mi alapján számolnák a tgyást és a gyedet ha újra babát vállalnánk. Ill. hogy oldható meg, hogy ne a minimálbér után számolják a tgyás-t és a gyedet, hiszen én az elmúlt években gyesen voltam. Szükséges-e kivennem a szabijaimat amik az elmúlt 8 évben felhalmozódtak, és visszamennem dolgozni, hogy meglegyen a 180 nap.
Esetleg milyen megoldást tudna javasolni.
Válaszát előre is köszönöm.

Férjemmel uniós országban (Angliában)dolgozunk, hivatalosan, bejelentve, egészségbiztosítást fizetve. Januárban fog megszületni az első babánk, akit 2 éves koráig Mo.on szeretnénk nevelni párommal. Munkahelyemről (Angliából)9 hónapig kapom a GYED-szerű ellátást, tehát ez a része tisztázott. De a 9 hónap után után igényelhetem-e Mo.-ról a GYES-t a kicsi 2 éves koráig? Másik kérdésem, hogy igaz-e, miszerint én dönthetem el, melyik országból kérem a családi pótlékot? (azt tudom, hogy csak az egyik országból)
Az ügyfélszolgálati irodán 3 ügyintézőtől eddig 3 féle választ kaptam. Tudna-e valaki ebben a témában javasolni egy hivatalos internetes honlapot?
Köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

A következő ügyben lenne szükségem a segítségére:
a férjem 2011. április elsejétől GYES-en van hármasikreinkkel.Ez 2012. december 31-én lejár,mivel a fiúk megkezdték az iskolát.Így a férjem 2013. január 1-vel visszamegy dolgozni eredeti munkáltatójához (kft-hez). Hány nap szabadság jár neki? (a munkáltatója szerint 3!!!!!!)A GYES megkezdése előtt kivette az addig járó szabadságát.
Másik kérdésem: ha férjem 2013. január 1-től GYES-en maradna egyik,tartósan beteg gyermekünkkel,kötelesen lenne a munkáltató kiadni a szabit? Ugye ebben az esetben GYES mellett dolgozhatna 8órában?
Köszönöm segítségét!Edit

norbi.sz

„Amennyiben megszűnik a feleségem külföldi munkaviszonya, abban az esetben már én is kérhetem itt Magyarországon a GYES-t, illetve a családi pótlékot abban az esetben is, ha még nincs munkaviszonyom (több évig itthon dolgoztam, de sajnos úgy alakult, hogy megszűnt a munkaviszonyom)... Külföldön sosem volt munkaviszonyom, nem is éltem külföldön sosem, magyar állampolgár vagyok, a feleségem, valamint a kicsik is, magyarországi bejelentett lakcímmel.

Köszönöm válaszát!”

Igen, kérheti. Fő szabály, hogy a GYES és a Csp. alanyi jogú ellátás,azaz nem szükséges hozzá munka (biztosítási) jogviszony, azonban ha a házastársak bármelyike külföldön dolgozik a magyar szabályokat "felülírja" a koordinációs rendelet némely cikkelye.

lenolaj1

„Férjemmel uniós országban (Angliában)dolgozunk, hivatalosan, bejelentve, egészségbiztosítást fizetve. Januárban fog megszületni az első babánk, akit 2 éves koráig Mo.on szeretnénk nevelni párommal. Munkahelyemről (Angliából)9 hónapig kapom a GYED-szerű ellátást, tehát ez a része tisztázott. De a 9 hónap után után igényelhetem-e Mo.-ról a GYES-t a kicsi 2 éves koráig? Másik kérdésem, hogy igaz-e, miszerint én dönthetem el, melyik országból kérem a családi pótlékot? (azt tudom, hogy csak az egyik országból)

Az ügyfélszolgálati irodán 3 ügyintézőtől eddig 3 féle választ kaptam. Tudna-e valaki ebben a témában javasolni egy hivatalos internetes honlapot?
Köszönöm.”

Nem, nem igaz.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek...

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

A szabályt ismerjük – és be is kívánjuk tartani!!! -, mely szerint ellátás csak az egyik országból vehető igénybe, és azzal is tisztában vagyunk, hogy csak 1 országban fizethető a járulék (ahol a tényleges munkavégzés folyik).
Köszönöm a választ, s ezek szerint csak a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán tudnak a konkrét kérdésünkre konkrétan válaszolni.

Igen.

Tisztelt szakértő!
A következőben szeretném a segítségét kérni. Közalkalmazott vagyok egy középiskolában. 2013 márciusára várom a gyermekem. A kérdésem az lenne, hogy lenne-e lehetőségem/jogom január illetve február hónapra táppénz helyett szabadságra menni? Ekkor már nem szeretnék dolgozni. Ezt igényelnem kellene a munkáltatómtól vagy csak táppénzre mehetek az említett időszakban?

Előre is köszönöm válaszát!

Itt a kérdés inkább az, hogy a munkáltatód engedélyezi-e a szabadságodat? Ha igen, akkor semmi akadálya nincs a szabadságolásnak. A táppénz ugyanis nem kötelező, bár a gyakorlatban néha úgy néz ki :)

Tisztelt Szakértő!

Segítséget kérnék az allábbi ügyben.

Feleségemmel babát várunk. Jelenleg 7. héten járunk és 2013 május közepén születik meg a baba.
Feleségem munkaviszonya határozott idejű volt. Ez úgy nézett ki, hogy hol kettő hol három hónapra hosszabbították meg a szerződését. 3 és 4 műszakos munkarendben dolgozott. Jelenleg épp 3 műszakosban.
Szerződése pont szeptember 30-ig szól, tehát vasárnap éjfélig. Foglalkoztató cég egy munkaerő közvetítő, akin keresztül egy multicégnél dolgozik.
Mivel állapotos lett ezért már egy hete közölte ezt a tényt a munkáltatójával szóban (szept. 21-én). Nem ment be hozzá azóta. Tegnap szeretett volna bemenni a munkáltatóhoz, de nem voltak nyitva. Telefonon leegyeztette az ottani titkárnővel, hogy a mai nap (szept. 28.) 2 óra után bemehet a terhességet igazoló papírral.
Mai nap kapta az sms-t, hogy nem tud bemenni, mert csak 2-ig lesznek nyitva. Majd este 7 órakor felhívta a titkárnő, aki 2 órától ugye már nem dolgozott, hogy a munkaviszonya lejár és nem hosszabbítják meg.

Indoklás:
A multicég munkaügyese nem jelzett vissza, hogy megoldható-e a kétműszakos foglalkoztatás, három műszakban pedig nem foglalkoztathatják, mert ha valami baj történik, akkor megbűntetik őket. Ezért inkább nem hosszabbítják meg a szerződést.

Utánaolvastunk, hogy milyen védelem vonatkozik ebben az esetben a kismamákra. Azt találtuk, hogy a bejelentés után nem szűntethető meg a munkaviszony, viszont határozott idejű szerződés esetén nem ismerjük pontosan a törvény rendelkezését. Kérdésem az, hogy jogos-e a szerződés hosszabbítás megtagadása, illetve kihez fordulhatnánk ezzel a problémával?

A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv. Salapeti

Tisztelt Szakértő!
Következő a kérdésem:
2011. augusztus 8-án született meg a kisfiam, akivel GYED-en vagyok. Azelőtt határozott idejű szerződésem volt egy általános iskolában, mint tanítónő, amely 2011. július 30-án járt le. A GYED-em 83.000 FT. A helyzet az, hogy valószínűleg megint kismama vagyok, de nem tudom, hogy milyen juttatásokat tudok így igénybe venni? Gondolom a második baba után már nem a szerződéses bérem juttatásait kapom? Mennyi az a minimális idő , melyet "állományban" kell töltenem, hogy hasonló feltételekkel tudjak elmenni szülni?Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Szeretném segítségét kérni a következő kérdésben.2012.12.15-re vagyok kiírva a kisfiammal, én a szülés napját megelőzően 28 nappal megkezdem a TGYÁS-t.Tudomásom szerint ezt a munkáltatómon keresztül kell majd intéznem, orvosi igazolás szükséges hozzá. Jelenleg a párommal, akivel nem vagyunk házasok,sem hivatalos élettársi viszonyban nem állunk, azon gondolkozunk, hogy összeházasodjunk-e a családi adókedvezmény érvényesítése miatt. A 91. naptól én vettem igénybe az adókedvezményt,novembertől nem dolgozom. Tudomásom szerint, amint megszületik a baba onnantól én az adókedvezmény helyett a családi pótlékot tudom igényelni. Ha házasságot kötünk a családi pótlék mellett lehetséges a párom fizetésére pedig a családi adókedvezményt kérni? Vagy házasságkötés nélkül én is tudom a családi pótlék mellett(hiszen nem lesz jövedelmem,nincs miből adóznom)? Az igénylést a mi esetünkben majd január 31-ig kell leadni?

Válaszát előre is köszönöm!

A családi adókedvezménynek és a családi pótléknak annyi köze van egymáshoz, hogy az jogosult a kedvezmény érvényesítésére, aki egyébként családi pótlékra jogosult.

Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülő, ha a gyermeket a saját háztartásában gondozza. Nem feltétel, hogy a szülők házastársak legyenek.
Így minden további nélkül anyuka helyett az apuka is igénybe veheti a családi adókedvezményt, vagy akár meg is oszthatják egymás közt.