GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértők!

GYED-re való jogosultsággal kapcsolatban az alábbi kérdésem lenne:

a tv. azon kitételének értelmezésével kapcsolatban kérnék segítséget, miszerint az jogosult GYED-re, akinek biztosítási jogviszonya a TGYÁS folyósítása alatt megszűnt, feltéve, ha a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett.

A fenti kitétel szempontjából - amennyiben a biztosítási jogviszony a szülést követő kb. 15 napig fennáll még - van-e jelentősége, hogy a szülés napján táppénzt folyósítottak részemre, vagy már megkezdtem szülési szabadságot és igényeltem a TGYÁS-t? Azt olvastam ugyanis, hogy a biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Azt tudom, hogy a táppénzfizetés esetén a biztosítás fennáll, azt viszont nem tudom, hogy a TGYÁS ebből a szempontból mindek számít (biztosításnak vagy fizetés nélküli szabadságnak vagy a gyermek gondozása miatt igénybevett fizetés nélküli szabadságnak)???
Most veszélyeztetett terhes vagyok és nem tudom, hogy a biztosítási jogviszony szülést követő megszűnésére tekintettel jobb lenne-e, ha a szülési szabadságot / TGYÁS igénylését kizárólag a szülést követő napon kezdeném-e meg, addig pedig végig táppénzen lennék.

Az OEP telefonos ügyfélszolgálatával beszéltem a mai napon, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy teljesen mindegy, hogy a szülés napján táppénzen vagy szülési szabadságon vagyok, csak az számít, hogy a munkaviszonyom, tehát biztosítási jogviszonyom még fennáll amikor a TGYÁS-t igénylem.

És még egy kérdés: valóban nincs lehetőség arra, hogy a háziorvos, ha veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre vett, néha megszakítsa azt annak érdekében, hogy szabadságaimat ki tudjam venni? A munkahelyem szerint ennek nem lehet akadálya, a háziorvos viszont nem hajlandó erre. (Ez csak a cafeteria-ra való jogosultság miatt lenne fontos.)

Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt szakértők!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy 2 hete munkába menet elestem és be kellett gipszelni a lábam.
Munkaerőkölcsönző céggel volt határozott idejű szerződésem február 28ig. Jelenleg táppénzen vagyok.
2009 november 18 óta dolgoztam ennek a cégnek, előtte csak 1 munkahelyem volt 2009 május és augusztus között.
Az érdekelne, hogy a táppénz első 15 napját a cégemnek kell-e fizetnie, mert azt mondták, hogy nem ők fizetik, hanem majd az oep ha beküldöm nekik a baleseti jegyzőkönyvet, amit eddig nem is mondtak, hogy kell kitöltetni.
Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?
A táppénzt meddig kötelesek fizetni?

Válasz: A munkába menet, legrövidebb úton bekövetkezett baleset társadalombiztosítási szempontból "úti" (üzemi) balesetnek minősül.

A baleset tényét a munkáltatódnak haladéktalanul, vagy legalábbis ésszerű határidőn belül jelentened kellett.

Az Ebtv. értelmében Ő köteles annak a körülményeit "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" formanyomtatványon rögzíteni (Ezen nyomtatvány letölthető a www.oep.hu honlapról.) amit a többi okmánnyal (táppénzes papír, Foglalkoztatói igazolás formanyomtatvány stb.) köteles -ha a munkáltatónál TB kifizetőhely nem működik- megküldeni az illetékes REP-nek.

A REP az igényt elbírálja és határozatban (elismerő, vagy elutasító) dönt arról, hogy a baleset ÜB-nek minősül-e?

Amennyiben igen, úgy a keresőképtelenség első napjától úti baleseti táppénzt fog folyósítani. (mértéke 2010.01.01-től 90%)

Bővebb tájékoztatásért célszerű a REP PEEO osztályvezetőjét felkeresni.

"Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?"

Próbaidő alatt bármikor, határozott idejű szerződés lejártával autómatikusan megszűnik, határozatlan idejű szerződésnél próbaidő lejárta után rendes felmondással a táppénz ideje alatt nem szüntethető meg. Részletesebben lásd: Munka Törvénykönyve 90.§.

"A táppénzt meddig kötelesek fizetni?"

A baleset üzemiségének elismerése esetén baleseti táppénz a keresőképtelenség tartamáig, legfeljebb azonban 1 évig folyósítható függetlenül attól, hogy előtte hány munkahelyen, hány napot dolgoztál.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

3. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

(7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

48. § A Munka Törvénykönyvének 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállaló a pénzbeli ellátások iránti kérelmét az előírt igazolások benyújtásával a kölcsönvevőnél jelenti be. A kölcsönvevő a benyújtott igazolásokat az Ebtv.-ben, illetőleg e rendeletben meghatározott és rendelkezésre álló adatok közlésével a kölcsönbeadó részére három munkanapon belül továbbítja. Egyebekben az igény érvényesítésével összefüggő, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek a kölcsönbeadót terhelik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönvevőnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

43. § (1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának,
6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes

időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.

Próbaidő

81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt szakértők!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy 2 hete munkába menet elestem és be kellett gipszelni a lábam.
Munkaerőkölcsönző céggel volt határozott idejű szerződésem február 28ig. Jelenleg táppénzen vagyok.
2009 november 18 óta dolgoztam ennek a cégnek, előtte csak 1 munkahelyem volt 2009 május és augusztus között.
Az érdekelne, hogy a táppénz első 15 napját a cégemnek kell-e fizetnie, mert azt mondták, hogy nem ők fizetik, hanem majd az oep ha beküldöm nekik a baleseti jegyzőkönyvet, amit eddig nem is mondtak, hogy kell kitöltetni.
Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?
A táppénzt meddig kötelesek fizetni?

Tisztelt szakértők!

Nekem több kérdésem is lenne. 2010. 07. 30-ra vagyok kiírva.

1. Jelenleg munkaviszonyban vagyok. 2009. júliusától kapok 143.000 Ft bruttó bért. Előtte 8 hónapig 80.000 Ft bruttót kaptam. Azt szeretném megtudni, hogy ha március elsején elmegyek táppénzre mennyi THGY-t és mennyi GYED-et kapok.

Már többször hallottam, hogy 6 hónap biztosított (munkaviszonyban állás, vagy egyéb) időszaknak kell lenni ahhoz, hogy megkapjam ezeket a juttatásokat. Ma éppen azt hallottam, hogy 275 napnak kell lenni. Az egészségpénztárnál pedig 365 napot beszéltek. Most akkor mennyi kell?

2. Azt is szeretném megtudni, ha most elmegyek táppénzre mennyi táppénzt kapok? És ez mennyiben befolyásolja a későbbi THGY-t és GYED-et?

3. A THGY-t már szülés előtt 1 hónappal lehet igényelni, vagy az teljesen más támogatás mint a THGY?

Előre köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértők!
2001 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezem a bruttó bérem 185000 volt.2009 januárjától táppénzen voltam veszélyeztetett terhesség miatt ez alatt bruttó 141000 ft-ot kaptam.2009 októberében megszületett a lányom.Jelenleg t-gyáson vagyok,majd márciustól gyeden.A t-gyás idejére is bruttó 141000 ft-ot kapok.Szeretnénk második babát,a kérdéseim ehhez kapcsolódnak.
Ha még idén terhes lennék,tehát a 2. baba megszületne mielőtt még az első betöltené a 2.életévet,akkor mi alapján számolnák a táppénzt,t-gyást,gyedet?A korábbi munkabérem,vagy a minimálbér alapján?
És ha csak jövőre esnék teherbe,akkor a 2. később születne mint az első betölti a 2. életévet,akkor mi alapján számolnak?Ha megszakítanám a gyedet és úgy mennék táppénzre.
Hogyan járnék jobban?
Köszönöm segítségüket.

Tisztelt Szakértők!

2008. január 17-én született meg első gyermekem, a szülést megelőzően 2007. május 2-ától táppénzen voltam, a szülést követően tgyást, majd gyedet kaptam 2009. december 31-ig. Ekkor a gyedet lemondtam, 2010. január 1-től gyes igényeltem, fizetésnélküli szabadságomat megszakítottam. Jelenleg a felgyülemlett szabadságomat veszem ki (2010. április 6-ig), de időközben újra terhes lettem, veszélyeztetett, ezért a szabadság lejárta után nem tudok dolgozni, hanem betegszabadságra, illetve táppénzre megyek. A gyermek várhatóan 2010. augusztus elején fog megszületni.
Alapbérem 2007-ben 484.000,- Ft volt (2006-ban minimálisan kevesebb), ennek emelése nem történt meg visszamenetelemmel.
Kérdéseim a következők:

1. Mi alapján kerül a táppénz megállapításra? (A korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével, azaz az 1997. évi LXXXIII. tv. 48 § (5) vonatkozik rám, mert a megelőző évben, 2009-ben gyedben részesültem vagy a (4), ami a minimálbért jelöli meg? Az OEP Ügyfélszolgálatánál az ügyintéző először a minimálbérről tájékoztatott, majd telefonon érdeklődött valakinél, aki az a korábbi ellátás alapját képező összeg mellett foglalt állást.)
2. Táppénz mellett kaphatok-e gyest vagy azt le kell mondanom?
3. Ha jogosult vagyok gyesre is, akkor az, hogy gyest kapok, befolyásolja-e a táppénz összegét? (Munkáltatóm szóbeli tájékoztatása szerint ekkor csak 50% táppénz jár.)
4. Ha nem kaphatok gyest táppénz mellett, vagy ha gyes mellett alacsonyabb táppénz jár, akkor férjem igényelheti-e a gyest a 2. gyermek születéséig?
5. Mi alapján kerül a tgyás megállapításra? (OEP Ügyfélszolgálatánál nem tudták a választ, mivel 2010. április 30. után születendő gyermekről van szó)
6. Mi a kedvezőbb az esetemben, ha már szülés előtt megyek tgyásra vagy csak szülést követően?
7. Mi alapján kerül az újabb gyed megállapításra? (ld. megjegyzésem az 5. pontnál)

Válaszukat előre is köszönöm!

IPA69

Peacet, annyit meg lehet csinálni, hogy az első hónapban így veszed ki a bentmaradt aszabadságokat. De a harmincadik naptól nincs mese, a maradékot egyben kell - különben bírságolhatják a munkáltatót.

Kedves Szakértők!
Szülés után szeretnék visszamenni dolgozni, de úgy, hogy a felhalmozódott szabadságomat nem egyben kívánnám kivenni, hanem részletekben (hetente 2-3 napot dolgozok, a maradék szabadság). Közvetlen főnököm is szeretné ha mielőbb visszamennék, akár így megoldva a részmunkaidőt, miközben én teljes fizetést kapnék.
Az egyik jogász szerint csak egyben vehetem ki a szabadságokat, másik szerint megoldható így is.
Ktv. hatálya alá tartozok egyébként.
Előre is köszönöm a segítséget

OLYAN KÉRDÉSEM LENNE, HOGY JÖVŐRE 2011BEN SZERETNÉK SZÜLNI. MÁSFÉL ÉVET DOLGOZTAM EGY CÉGNÉL, DE SAJNOS FEBRUÁRBAN BEZÁRTUNK,JELENLEG MUNKANÉLKÜLIN VAGYOK.
HA JÖVÖRE MEGYEK EL SZÜLNI. AKKOR A CÉGNÉL TÖLTÖTT 1 ÉVEMET FOGJÁK ALAPUL VENNI? MERT ELVILEG EZ MÉG BELEESNE AZ ELÖZŐ KÉT ÉVBE AMIT KÉRNEK ÉS A 365 BIZTOSITOTT NAPOM IS MEGLENNE, VAGY A MUNKANÉLKÜLIT IS BELESZÁMOLJÁK ÉS EZ LEHUZZA MAJD AZ ÖSSZEGET:?
VÁROM VÁLASZÁT.KÖSZÖNETTEL:IVETT
válasz:

A THGY-nak két fő feltétele van. Ebből az egyik az, hogy a szülést megelőző 2 éven belül legyen 365 biztosításban töltött napja, amibe beleszámít az álláskeresési járadék időtartama is.

Van viszont egy másik feltétel is!

THGY-ra csak akkor lesz jogosult, ha a szülés időpontjában lesz biztosítása. (magyarul ha munkaviszonyban áll, vagy álláskeresési támogatást kap)

Tekintettel arra, hogy csak 2011-ben szeretne szülni addig a max. 270 napos álláskeresési járadék időtartama lejár, így -amennyiben a fentiekben változás nem lesz- Thgy ellátásra nem jogosult.

Ebből következik, hogy a második, az ellátás alapjára, illetve összegére vonatkozó kérdést sem lehet megválaszolni.

A lehetőségeiről bővebben a REP PEEO Osztályvezetőjénél tájékozódhat.

Lásd az előző hozzászólásaim némelyikének a végén található, ezzel kapcsolatos összefoglalót.

KEDVES SZAKÉRTŐ!

OLYAN KÉRDÉSEM LENNE, HOGY JÖVŐRE 2011BEN SZERETNÉK SZÜLNI.
MÁSFÉL ÉVET DOLGOZTAM EGY CÉGNÉL, DE SAJNOS FEBRUÁRBAN BEZÁRTUNK,
JELENLEG MUNKANÉLKÜLIN VAGYOK.
HA JÖVÖRE MEGYEK EL SZÜLNI. AKKOR A CÉGNÉL TÖLTÖTT 1 ÉVEMET FOGJÁK ALAPUL VENNI? MERT ELVILEG EZ MÉG BELEESNE AZ ELÖZŐ KÉT ÉVBE AMIT KÉRNEK ÉS A 365 BIZTOSITOTT NAPOM IS MEGLENNE, VAGY A MUNKANÉLKÜLIT IS BELESZÁMOLJÁK ÉS EZ LEHUZZA MAJD AZ ÖSSZEGET:?
VÁROM VÁLASZÁT.
KÖSZÖNETTEL:IVETT

Tisztelt szakértők! 2007.Januárjátol van határozatlan idejü szerzödésem.2009 januárjában elmentem táppénzre mert gyermeket vártam szeptembertöl tgyáson voltam majd most februártol gyeden vagyok.A munkahelyem viszont megszünik jogutodnélkül márciustol.A kérdésem ,hogy járe a tavaji év szabadsága és végkielégités valamint ha jár ,hogyan intézem.Válaszukat elöre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Munkahelyem a gyed alatt jogutód nélkül megszűnt, tehát ezzel együtt a munkaviszonyom is.Nemsokára lejár a gyedem. Találtam munkahelyet, ha lejár a gyed egyből felvesznek. A gyest a gyermek 2-3 éves koráig az apa igényli. Ilyen esetben kiváltható részemre a start plusz kártya?
Válaszát előre is köszönöm!

csizike:

A gyermek hároméves koráig nem mondhat fel neked... Sőt, ha kéred, foglalkoztatási kötelezettsége van, nincs kifogás. Nem teheti meg, hogy nem alkalmaz.
Tehát elvileg egy évig fizetnie kellene a munkabéredet - akkor is, ha nem tud munkát adni... Ezt szeretné megkerülni a közös megegyezéssel (nem felmondás!!!), de azt nem kötelező aláírnod, ha számodra kedvezőtlen feltételeket tartalmaz.

Tehát ha szeretnél dolgozni, és nincs más lehetőség, akkor ne hagyd magad!

Bármikor visszamehetsz dolgozni, de ha a gyes-t nem te kapod, akkor nem is fogsz felmondási védelem alatt állni.

A 365 napba beleszámít a GYED, táppénz időszaka is, ezzel nincs gond. De hogy mi lesz az ellátások alapja, azt nehéz lenne megmondani, mert még azt sem tudjuk, mikor születik a baba.

Tisztelt Szakértő!
2008.03.12-én született első gyermekem, akivel még jelenleg gyed-en vagyok.

Próbálkozunk a második babával, de még nem jött össze, reméljük az elkövetkező pár hónap sikeres lesz.

Kérdésem az lenne, ha lejár a gyed (2010.03.12), és még nem vagyok terhes elmehetek állományba? (van folyamatos munkaviszonyom)mert, hogy az anyagilag több lenne, mint a gyes, és akkor férjem igényelné meg a gyest.

Van valami egyéb kritériuma, hogy a férjem kaphasson gyest? van neki is rendes bejelentett munkahelye.

Mi lesz a második babánál a tgyás, gyed alapja, abban az esetben, ha nincsen meg a 365 nap biztosított idő, ill. az előző években, tgyást, gyed-et, táppénzt kaptam?

Köszönöm válaszát, próbáltam egyértelműen fogalmazni, remélem sikerült.

ttimo82

Tisztelt Szakértők!

Ismét segítséget szeretnék kérni. 2010. február 14.-én lejárt a GYED-m és szerettem volna újra munkába állni. A főnököm október óta most bírt válaszolni, hogy nem kellek és írjam alá a közös felmondást. Ha aláírom kifizeti a szabadságaimat és ad két havi végkielégítést,vagy most kiveszem a meglévő szabadságomat és utána küld el közös megegyezéssel, de akkor is ad két havi végkielégítést. A 3. variációja az volt, hogy a GYES-m lejárta után küld el, és kifizet mindent. Én nem írtam alá semmit, gondolkodási időt kértem. Mit tehetek? Megteheti, hogy nem alkalmaz?

A választ előre is köszönöm!

és még....
ha órabéres a munkaviszony, akkor hogyan történik a számolás? gondolom nem fognak havibért kreálni az órabérből?

Hát mert, tegyük fel én visszamegyek dolgozni, kiír doki táppénzre, lemondok a gyes-ről a férjem javára(ő is dolgozik), ekkor a módosított bérből fognak számolni?vagy nem? és ugye átadható a férjenk a gyes?
köszi

e

Igen. De mi értelme lenne? Nem mindegy mekkora bért nem kapsz meg, mert fizetés nélküli szabadságon vagy?

Köszi az eddigi választ!
és lenne még egy kérdésem: gyed alatt emelhető-e, módosítható-e bér?
üdv.

pöszörke 2010.02.15. 21:23

Kedves Szakértők!

Gyermekemmel 2007.12.03-tól GYES-es vagyok, tartósan beteg. 2 éves volt a gyermekem, amikor GYES mellett visszamentem dolgozni teljes munkaidőben, folyamatosan dolgozok.2010.02.01-től teljes munkaidős (heti 32 órás) munkaidőben alkalmaznak. Kérdésem a következő, ha most én mennék el táppénzre saját jogon, milyen módszer szerint kellene kiszámítanom a táppénzt? Gyermekemmel nem mehetek el gyermekápolásira a GYES miatt? Ilyen esetben célszerű a GYES megszakítása betegség esetén?

Köszönöm segítségüket.
üdvözlettel:pöszörke

• Válaszok:

1. A heti 32 órás jogviszony nem teljes munkaidős jogviszony, az csak részmunkaidő!!!!

Nagyon leegszerűsítve:
A Munka Törvénykönyve szerint a teljes munkaidő heti 40 óra, a Járulék törvény szerint főállású jogviszonynak minősül az a jogviszony, ahol a heti munkaidő eléri legalább a heti 36 órát, viszont a heti 35 óra vagy ami attól kevesebb, az részmunkaidős jogviszony.

2.Tekintettel arra, hogy a kérdés sem világos, sőt ellentmondásos arra érdemben válkaszolni nem lehet.

Ellentmondás, hogy állításod szerint 2007.12.03-tól jelenleg is teljes munkaidőben dolgozol, majd azt írod, hogy 2010.02.01-től teljes munkaidős (heti 32 órás) munkaidőben alkalmaznak.

Javasolom az alábbiakat:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Eleison 2010.02.16. 08:54

Kedves Szakértők!
2010. április 20-án fogok szülni előreláthatólag, van két nagyobb gyermekem, 14 és 16 évesek. 2009. augusztusban bocsájtottak el munkahelyemről, akkor még nem is tudtam, hogy babát várok. Azóta álláskeresési segélyt kaptam, ez idén januárban szűnt meg. A kérdésem az, hogy a szülésig semmiféle juttatást nem kaphatok? Az egyszeri anyasági támogatást és gyest kapom csak szülés után?
Köszönöm a választ!

Javasolom, hogy keresd fel a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodáját és érdeklődj az 1993. évi III. tv. (Szociális tv.) szerinti ellátásokról és annak feltételeiről. Ők azok, akik szociális alapon megállapíthatnak a szülésig, de akár utána is különböző segélyeket.

Üdv. :)

Kedves Hozzáértő Fórumozó!
Anyuka GYED-en van egy éves gyermekével, a biztosított jogviszonya, ami alapján a GYED-et folyósítják már nem áll fenn (közös megegyezéssel megszüntetve).Lenne lehetősége egy 3 hónapos állást betölteni.
GYED mellett nem lehet munkát vállalni. A GYED lemondásával el lehet vállalni az állást. A határozott idejű szerződés lejártával visszaigényelheti-e a GYED-et?
Köszi előre is!
rigó

Az Egészségbiztosítási Pénztárnak az az álláspontja, hogy a folyósított GYED ellátást a jogosult bármikor kérheti -pl. munkába állás miatt- megszakítani, illetve mivel egy megszerzett ellátásról van szó azt bármikor, az alap jogosultsági feltételek (munkaviszony fennállása, 2 éven belül 180 biztosításban töltött nap) vizsgálata nélkül ha a jogosult kéri (és természetesen mellette díjazásért nem dolgozik) ugyanazon összegben (akár passzív jogon is) tovább kell folyósítani.

Célszerű azonban a fentieket az illetékes REP PEEO Osztályvezetőjével is megerősíttetni.

Ennek módját lásd lent:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Kedves Hozzáértő Fórumozó!
Anyuka GYED-en van egy éves gyermekével, a biztosított jogviszonya, ami alapján a GYED-et folyósítják már nem áll fenn (közös megegyezéssel megszüntetve).Lenne lehetősége egy 3 hónapos állást betölteni.
GYED mellett nem lehet munkát vállalni. A GYED lemondásával el lehet vállalni az állást. A határozott idejű szerződés lejártával visszaigényelheti-e a GYED-et?
Köszi előre is!
rigó

Kedves Szakértők!
2010. április 20-án fogok szülni előreláthatólag, van két nagyobb gyermekem, 14 és 16 évesek. 2009. augusztusban bocsájtottak el munkahelyemről, akkor még nem is tudtam, hogy babát várok. Azóta álláskeresési segélyt kaptam, ez idén januárban szűnt meg. A kérdésem az, hogy a szülésig semmiféle juttatást nem kaphatok? Az egyszeri anyasági támogatást és gyest kapom csak szülés után?
Köszönöm a választ!