Tisztelt Szakértő!
Olyan problémám lenne, hogy 2007 dec 6-tól munkaviszonyom volt, 2008 júl 16-án született kisfiam, így tgyásra, gyedre, majd gyesre mentem! 2011 aug 29-cel megszűnt a munkaviszonyom, így 2011 aug 30-tól álláskeresésin vagyok, amit 9 hónapig kapok! Most olyan kérdésem lenne, hogy kiderült terhes vagyok! 2012 aug végére vagyok kiírva, viszont nagy szükségem lenne a gyedre! Hogyan kaphatnék gyedet? Egy ismerős a cégénél bejelentene, viszont a járulékokat nekem kell fizetnem! Szóval, egyáltalán nem vagyok tisztában a mostani dolgokkal, hogy tudnám elérni, hogy minél kevesebbet keljen fizetnem? Ha bejelentene 1-2 hónapra határozott időre, utána kaphatok megint álláskeresésit és gyedet? Vagy hogy lehetne ezt megoldani? Segítségét előre is köszönöm!
Gabi
GYED,GYES, táppénz
Tisztelt Szakértők!
Lányom 2010. 06. 01-től 2011. 04. 11-ig, majd 2011. 04. 20-tól 29-ig állt munkaviszonyban. Minimál bérrel. 2011. 05. 02-től 07. 14-ig álláskeresési ellátásban részesült, majd 2011. 10. hótól egyéni vállalkozó 105.000 Ft bérrel.
Várhatóan szeptemberben fog szülni, de valószínűleg veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba kell hogy kerüljön a szülésig.
Kérdésem, jogosult lesz-e a szülést követően bármilyen ellátásra, ha igen, mire és mennyire?
Köszönöm a válaszukat.
Tisztelettel Hegedüsné
Kedves Szakértő!
Az utolsó munkahelyemen több mint 2 évig dolgoztam.Tavaly Március végén felmondtam,mert párommal külföldre költöztünk.A felmondés után kb. 1 hónappal bejelentkeztem a munkanélkülibe,mert az járt,és ha jár akkor kihasználom.9 hónapig kértem is.Most jan.3-án járt le.A munkanélküli után még jár 3 hónapig segély a hivatalból,de azt nem vettem igénybe.Na most az a kérdésem hogy,ha összejönne a baba és idén év végén megszületene,akkor kapnék táppénzt a szülésig? A szülés után járna e gyed,majd gyes? Valaki azt mondta,hogy Gyes mindenképpen járna,ami 28 ezer Ft körül van.
Tehát szeretném megtudni,hogy ebben a helyzetben nekem mi járna és mi nem.
Előre is köszönöm a választ!
adelusz
Kedves Szakértő!
2007.07.31ig vállalkozó voltam. ezután táppénz,tgyás,gyed,gyes. gyes alatt 2. gyerek,akivel most vagyok gyesen. a gyes lejár augusztusban. tervezzük a 3. babát,és nem tudom,hogy a 2 gyes között,mire vagyok-ha vagyok-jogosult. szeretnék biztositott is lenni,de jó lenne valamennyi pénz is. jár pl álláskeresési járadék gyes lejárta után úgy hogy remélhetőleg akkor már terhes vagyok?
köszönöm!
Kedves Szakértő!
2004.okt.13-tól állok munkaviszonyban 4 órás munkarendben. 2008.dec.01-től 8 órás munkarendben voltam, azaz a heti munkaidőm 20 órásról 40 órásra változott. 2009.dec.16-tól voltam táppénzen várandóság miatt. 2010.már.23-án gyermekem született. A gyermekünk után járó szabadságot és családi adókedvezményt, adójóváírást a párom vette igénybe. Én 1986.ápr.14-én születtem. Most jelenleg GYED-en 2012.márc.23-ig. Az a helyzet állt fent, hogy vissza akartam menni dolgozni a GYES mellett, de a munkáltatóm volt olyan kedves és jelezte, hogy nem tart igényt a további munkámra. Ezért az lenne a kérdésem, hogy mennyi szabadság jár nekem az elmúlt évekre összesen, esetleg végkielégítést kaphatok-e? Az több, mint valószínű, hogy a munkáltatóm közös megegyezéssel akar nekem felmondani. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel és köszönettel:
Csilla
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok, 2012. március 2-ig.Szeretnék felmondani a munkahelyemen, mert sajnos a felajánlott éjszakai (17:00-5:00) munkarendet (régen nem volt éjszakai műszak) nem tudom vállalni, nem tudjuk a férjemmel összeegyeztetni a gyerekek ellátását, segítségünk nincs. A kérdésem az lenne, hogy az összegyűlt 47 szabadnapot köteles-e kifizetni a cég, így hogy én mondanék fel? Kötelezhetnek a felmondási idő letöltésére?
Mondhatom azt hogy visszamegyek dolgozni, csak előbb letölteném a szabadságomat, kb 2 hónapot, és annak a végén mondanék fel, milyen buktatóim lehetnek, ebben az esetben? GYES-t igénybe vehetem végig? Mivel a fennmaradó 1 évet az álláskeresésre használnám fel, de nem szeretnék pénz nélkül maradni.
Köszönöm a válaszát.
Tesztelt Fórumozók!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 365 biztosított napba bele tartozik-e az álláskeresői segélyen tartózkodó hónapok száma?
Válaszotokat köszönöm!
Tisztelt Fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni!
2012. augusztusában fog születni első gyermekem! Nagyon örülünk neki párommal, de még is nagy gondom van!
2012.március 14-én lejár a határozott idejű szerződésem el leszek küldve a munkahelyemről 4 év munkaviszony után!
Azt szeretném kérdezni, hogy tudtok e rá valamilyen lehetőséget, hogy hogyan tudnám elérni, hogy ne a minimum juttatásokat kapjam.
Segítő válaszaitokat előre is köszönöm,
Tisztelettel: Kati
Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megkérdezni, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha határozott idejű munkaviszonyom van, de a gyermek születése ennek lejárta után esedékes.
Ilyen esetben járhat a gyes és a gyed?
Válaszukat köszönöm!
gyest kapod.gyedet nem.
Hát ez nem jó hír, de azért köszönöm a segítséget!
Tisztelt jogászok
kérdésem lenne ha valaki gyeden van és szeretne a szülö után kérni ápolásit a kettö eggyütt kaphato ??
volt rokkant nyugdijas
Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni 2. baba tervezéséhez, már ami az anyagiakat illeti...
Fiam 2010. március 26-án született, az alábbi ellátásokat kaptam:
2010.03-08. TGYÁS
2010.09-2012.03. maximális GYED
2012.04.-2013.04.GYES
Bruttó fizetésem 350 ezer Ft volt.
Kérdéseim:
- ha nem megyek vissza dolgozni a GYED lejárta után, jogosult leszek-e TGYÁS-ra és GYED-re, ha a baba 2013. március 26. után születik (tehát nincs meg a 365 bérezett nap), és ha igen, mennyire (ha jól tudom, a szülést megelőző két éven belül már 365 vagy jobb esetben 562 bérezett napnak kell lenni, és a GYES ebbe nem számít bele)
- Mekkora lesz a TGYÁS és GYED összege, ha 2013. március 26. előtt születik a baba és megvan a 365 bérezett nap. Mivel a fiammal is veszélyeztett terhes voltam, lehet, h most is táppénzre mennék, azt mikortól érdemes/lehetséges?
- ha 4 órás munkába visszamegyek rögtön a GYED lejárta után(kb.bruttó 150 ezerért), hogyan alakul majd a TGYÁS, GYED összege?
- az eredeti munkahelyem beolvadt egy cégbe, ami a jogutód, de ott nincs olyan osztály, ahol én dolgoztam. Kötelesek lennének így is részmunkába visszavenni? Állami cégről van szó.
- ha más céghez mennék, hogyan érdemes elválnom az eredeti munkahelyemtől? Gondolom kiveszem a szabadságaimat és közös megegyezés, felmondás stb.
Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Dzsumplinger
„Dreaming 2012.01.20. 11:52 Tisztelt Fórumozók!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 365 biztosított napba bele tartozik-e az álláskeresői segélyen tartózkodó hónapok száma?
Válaszotokat köszönöm!”
A Tbj. 5. § d) értelmében az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított, így ez az idő a THGY és GYED jogosultsághoz szükséges 365 napba beleszámít.
Tbj=1997. évi LXXX törvény.
Tisztelt Szakértők!
Jelenleg GYED-en vagyok a 9 hónapos kislányommal, az élet úgy hozta, hogy lesz kistestvére, akit 2012 augusztusára várunk. A munkáltatónál érdeklődtem, hogy ebben az esetben milyen teendőim vannak, és az egyik TB ügyintézőnktől az alábbi tanácsot kaptam: Augusztusig menjek el táppénzre, ennek az összege jóval magasabb mint a gyed-em. A HR-es kolléganő azt mondta, hogy ez járható út, és hogy nagyon sokan ki is használják ezt, mert anyagilag egy picivel jobban járnék, ill. erre a táppénzes időszakra még cafetériára is jogosult vagyok, ellenben a Gyed-et le kell mondanom. Kérdésem, hogy ez így túl szép hogy igaz legyen; milyen hátul ütői lehetnek a későbbiekre nézve? Ilyenkor passzív állományban maradok, de mégis táppénzen. Elveszíthetem a munkámat, ha a táppénzt választom, felmondhatnak? Védettségem elméletileg 2014-ig van.
Válaszukat nagyon köszönöm
„zeuka 2012.01.19. 11:23
Tisztelt Szakértők!
Lányom 2010. 06. 01-től 2011. 04. 11-ig, majd 2011. 04. 20-tól 29-ig állt munkaviszonyban. Minimál bérrel. 2011. 05. 02-től 07. 14-ig álláskeresési ellátásban részesült, majd 2011. 10. hótól egyéni vállalkozó 105.000 Ft bérrel.
Várhatóan szeptemberben fog szülni, de valószínűleg veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba kell hogy kerüljön a szülésig.
Kérdésem, jogosult lesz-e a szülést követően bármilyen ellátásra, ha igen, mire és mennyire?
Köszönöm a válaszukat.
Tisztelettel Hegedüsné”
A Tbj. 5. § e) értelmében a főállású egyéni vállalkozó biztosított.
Az Ebtv. 40-42/D § értelmében THGY és GYED ellátásra az jogosult aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
A megadott adatok alapján 2010. szept és 2012. szept. között rendelkezik (rendelkezni fog) 365 nap biztosításban töltött idővel, így a fenti ellátásra jogosult lesz.
Tekintettel arra, hogy a jogviszonyai között több, mint 30 nap megszakítás van az ellátás alapját a vállalkozói jövedelméből fogják megállapítani.
Ebtv=1997. évi LXXXIII. törvény
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását. (TB Kifizetőhely működtetése annál a foglalkoztatónál kötelező, ahol a biztosítottak száma eléri, vagy meghaladja 100 főt Lásd: 1998. évi XXXIX. törvény 9. § )
Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérje meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert Ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbálja lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 30 naptári napot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét. Ezen túlmenően az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelmes igényelbírálás esetén az Ebtv. 69. § értelmében az Art.-ban meghatározott mértékű kamatot is köteles fizetni az igénylőnek, ha a kamat összege meghaladja az 1.000 Ft.-ot.
Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS,TGYÁS vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.
Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. „új”, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:
„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”
Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.
A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, www.oep.hu valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel, THGY-val és GYED ellátással kapcsolatos fejezeteit.
http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF
További ismereteket szerezhet a
http://www.tbinfo.eoldal.hu/
szakmai honlapon.
Az, aki THGY és GYED ellátásokra nem jogosult a GYES, a családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás jogosultsági feltételeiről itt tájékozódhat:
http://www.allamkincstar.gov.hu/…rmekgondozas?…
Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)
Tisztelt Szakértők, Fórumozók!
A kérdésem az volna, hogy én lehetek e egyéni vállalkozó Tgyáson,Gyed-en,Gyes-en, abban az esetben, ha egy munkavállalót alkalmazok, nem én dolgozok, nekem nincs bérem, díjazásom?
A három ellátás esetén melyiknél maradhat meg a vállalkozás a nevemen?
Nagyon köszönöm előre is a segítő válaszukat!
Tisztelettel: Adrienn
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg passzív gyesen vagyok. Ui. közös megegyezéssel kellet felmondanom, mivel a munkáltatóm nem tudott biztosítani ugyanabba a munkakörben munkát. Munkaviszonyom, 2011,dec 4-ével járt le, ebbe benne volt mér a felmondási időm is.Végkielégítést kaptam.
2007. ápr-3-től dolgoztam ott.
2009. ápr. 18-án megszületett a kislányunk.
2009. ápr, 18-okt 2-ig TGYÁS
2011. ápr 18.ig Gyed maximális
2011. ápr. 19-től kivettem a szabimat- 2011.04.19-2011.07.22.ig, 07.23-tól aztán aug. 31.ig Tp. ui. a bölcsi kezdéséig kellett kihúznom, aztán azt ígérték munkát biztosítanak, ami nem így lett. 2011. szept 1. el írtam alá a felmondást.
Br, 196000 ft volt az alap fizetésem.
Mivel jelenleg még nem kaptam munkát, gyesen vagyok. Tegnap derült ki, hogy pár hetes terhes vagyok, amit nem terveztünk.Mivel nagyon fontos az anyagiak, mire vagyok így jogosult? Ill. mit tehetek, hogy újból tgyás, max. gyed-et (ami már 2012.től 66000ft körül van?)kapjak.
Várom válaszát.
Üdv:Kriszta
Tisztelt Fórum!
Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket.
Feleségem 2011. augusztus 28-án ment vissza munkahelyére, ahogy 1. gyermekünk betöltötte a
3. évét. 2012. augusztusára várjuk következő gyermekünket. Feleségemnek 2011-ben nem volt
meg a törvényben előírt 180 nap jövedelme, mivel augusztus végén állt újra munkába.
Kérdésem, hogy a 2. gyermek ellátásával kapcsolatos gyed igénybevételekor (várhatóan 2013
januárjában, a tgyás lejártát követően) milyen időszakot kell alapul venni az anya jövedelmével
összefüggésben?
Köszönettel:
Magyar László
„Kriszta81 2012.01.24. 05:49 Tisztelt Szakértő!
Jelenleg passzív gyesen vagyok. Ui. közös megegyezéssel kellet felmondanom, mivel a munkáltatóm nem tudott biztosítani ugyanabba a munkakörben munkát. Munkaviszonyom, 2011,dec 4-ével járt le, ebbe benne volt mér a felmondási időm is.Végkielégítést kaptam.
2007. ápr-3-től dolgoztam ott.
2009. ápr. 18-án megszületett a kislányunk.
2009. ápr, 18-okt 2-ig TGYÁS
2011. ápr 18.ig Gyed maximális
2011. ápr. 19-től kivettem a szabimat- 2011.04.19-2011.07.22.ig, 07.23-tól aztán aug. 31.ig Tp. ui. a bölcsi kezdéséig kellett kihúznom, aztán azt ígérték munkát biztosítanak, ami nem így lett. 2011. szept 1. el írtam alá a felmondást.
Br, 196000 ft volt az alap fizetésem.
Mivel jelenleg még nem kaptam munkát, gyesen vagyok. Tegnap derült ki, hogy pár hetes terhes vagyok, amit nem terveztünk.Mivel nagyon fontos az anyagiak, mire vagyok így jogosult? Ill. mit tehetek, hogy újból tgyás, max. gyed-et (ami már 2012.től 66000ft körül van?)kapjak.
Várom válaszát.
Üdv:Kriszta”
Az Ebtv. 40-42/D § értelmében THGY és GYED ellátásra az jogosult aki biztosított ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.
Azt, hogy ki minősül biztosítottnak a Tbj. 5. § sorolja fel.
Ezen ellátásokra tehát csak akkor lesz jogosult, ha a szüléskor a fenti két feltétel együttesen teljesül.
Hiányában csak alanyi jogú GYES ellátást kaphat.
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI
ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK
A biztosítottak
Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított
- a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
- a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
- a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d)az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g)a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben85 meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
- az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
- a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
- az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
- az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
- a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
(3)89 Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
„mazsi-drazsika 2012.01.22. 10:45 Tisztelt jogászok
kérdésem lenne ha valaki gyeden van és szeretne a szülö után kérni ápolásit a kettö eggyütt kaphato ??”
Ebtv. 42/C. §
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
- rendszeres pénzellátás:
a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,, a rendszeres szociális segély,
az ápolási díj,
a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
Fentiekből következik, hogy nem kaphat GYED ellátást az, aki ápolási díjban részesül.
Tisztelt Szakértő, Fórumozók!
Olyan problémám lenne, hogy 2007 dec 6-tól munkaviszonyom volt, 2008 júl 16-án született kisfiam, így tgyásra, gyedre, majd gyesre mentem! 2011 aug 29-cel megszűnt a munkaviszonyom, így 2011 aug 30-tól álláskeresésin vagyok, amit 9 hónapig kapok! Most olyan kérdésem lenne, hogy kiderült terhes vagyok! 2012 aug végére vagyok kiírva, viszont nagy szükségem lenne a gyedre! Hogyan kaphatnék gyedet? Egy ismerős a cégénél bejelentene, viszont a járulékokat nekem kell fizetnem! Szóval, egyáltalán nem vagyok tisztában a mostani dolgokkal, hogy tudnám elérni, hogy minél kevesebbet keljen fizetnem? Ha bejelentene 1-2 hónapra határozott időre, utána kaphatok megint álláskeresésit és gyedet? Vagy hogy lehetne ezt megoldani? Illetve, ha Thgy alatt megszűnik a munkanélkülim, akkor nem jár már gyed? Mivel az biztosított személynek jár! Segítségét előre is köszönöm! Nagyon fontos lenne a válasz!!
Gabi
„Gabci85 2012.01.24. 12:19
kiderült terhes vagyok! 2012 aug végére vagyok kiírva, viszont nagy szükségem lenne a gyedre! Hogyan kaphatnék gyedet? Egy ismerős a cégénél bejelentene, viszont a járulékokat nekem kell fizetnem! Szóval, egyáltalán nem vagyok tisztában a mostani dolgokkal, hogy tudnám elérni, hogy minél kevesebbet keljen fizetnem?”
A fentiek kimerítik a jog nem rendeltetésszerű gyakorlását!
Ezzel kapcsolatban egy bírósági ítélet, amit a legfelsőbb bíróság a z MfvK.IV.11.014/2006/4.számú ítéletével helybenhagyott.
Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi
Í T É L E T E T :
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.
Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I N D O K O L Á S
A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.
A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett.
A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént.
A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.
A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.
Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult.
Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel.
A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni.
A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.
Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket.
Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi.
A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.
A kereset nem alapos.
A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.
A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született.
A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában.
A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne.
Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére.
A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki.
A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e.
A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.
A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.
Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek. A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.
Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.
A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.
G y u l a, 2006. október 5.
. Juhász Gábor s.k.
b í r ó
Dödölle1
köszönöm a választ hát igy érthetö sajnos
volt rokkant nyugdijas
Kedves hozzáértők. Kis segítséget kérek Gyed/Gyes ügyben.
2012. júniusában lejár a GYEDem, és szeretnék munkába állni napi 8 órában. A GYESről sem kell lemondanom, mert mindkét gyermekem tartósan beteg, ezért valamelyikük után igényelhetem. A TGYÁS, és GYED alatt 77 nap szabadságom gyűlt össze, amit ha jól számoltam június -tól szeptember-ig szeretnék kivenni.
Viszont lehetőségem van-e ennek kifizetését egyben is kérni?
Ha mégsem kérem, és inkább szeptember-ig töltöm a szabadságom, és utána állok munkába, akkor meddig illet meg a felmondási védelem?
Ha nem illet meg akkor milyen felmondással küldhetnek el? Ha rendes felmondással akkor jár-e a végkielégítés? Ezt milyen átlagkeresetből számítják ki?
Nagyon szépen köszömöm előre is a segítséget. Li
