GYED,GYES, táppénz

Szia Nandy!

Azt mondta a hölgy nem ők bérszámfejtettek és csak mostantól fog. Átnézi és jövő hónapban az esetleges különbözetet utalja a következő havival.
A minimálbér kétszeresének a 70%-át kell hogy kapjam ugye? Vagy adható? Van egyáltalán minimalizálva az összeg? Vagy ezt a munkaadó dönti el?
Nem találtam a neten semmit...
Köszönöm Piroska

Kedves Dödölle!

Könyvelőirodában dolgozom már 10 éve, de ez az első találkozásom egy REP-ellenőrrel, szóval eddig nem igazán volt tapasztalatom. A mostani pedig kifejezetten pozitív :)

Szerencsére nem az ún. szívességi bejelentések miatt ellenőrzik az általunk könyvelt cégeket, hanem csak úgy általánosságban (köszönhetően annak, hogy írásban felvetettünk egy-két problémát...).

Közben megvitattunk pár dolgot :), pl. hogyan írjuk bele a TB-kiskönyvbe a másodállást, pontosabban: hogyan jelezzük, hogy az másodállás...Meg ilyesmi.

Ahogy beszélgettünk, szóba kerültek a csalási kísérletek, mert azért nekünk is van pár ügyfelünk, akik időnként trükközni próbálnak. Gond nem volt belőle, mert mindig lebeszéltük őket. Erre mesélt az ellenőr pár sztorit, plusz én is, amiket a fórumokon olvastam, szóval jól elvoltunk :) Ő azt mondta, hogy mostanában egyre több a visszaélés, és igazából nem is érti, miért minket kell ellenőrizni, hiszen a rendszer szerint - és az iratok szerint is - soha nem volt még probléma velünk, vagy a cégeinkkel. Sőt, még táppénzre is alig mennek nálunk... Ő szívesebben ellenőrzi az igazi csalókat.

Kedves picur!

Ha jól vettem ki szavaidból, TB-kifizetőhely a céged. Nos, egy kifizetőhelyre nem értem, hogy vehettek fel olyan ügyintézőt, aki nyilvánvalóan hiányos (sőt, súlyosan téves) információkkal rendelkezik... Mérhetetlen kárt tud okozni pillanatok alatt a munkavállalónak, a cégnek és az államnak is.

Javaslom, hogy kérdéseidet tedd fel írásban az ügyintéző felettesének, hátha ők is rájönnek, mekkora hibát követnek el azzal, hogy a hölgyet tB-ügyintézői munkakörben alkalmazzák. Ezt nem rosszindulatból mondom, hanem azért, mert a TB-kifizetőhelyre szerintem szakképzett, tapasztalt TB-ügyintéző kell.

Ha törvényi hivatkozást szeretne, vegye elő az 1997. évi LXXXIII. törvényt, és a végrehajtásáról szóló 1997. évi 217. Korm. rendeletet, olvasgassa szorgalmasan...

Másik kérdésedre: Az irányadó időszakban kell 180 bérezett nap. Nálad az irányadó időszak 2009.01.01-től indul, mert a törvény szerint legkorábban az igénylés évét megelőző év első napjától kezdődően megszerzett jövedelmet lehet figyelembe venni. És 2009-ben valószínűleg nem volt 180 bérezett napod a táppénz/GYÁS miatt.

Szia Nandy!

Nagyon köszönöm szépen a felvilágosítást.
Tényleg a táppánzemet vette alapul. Nem értettem félre semmit.
Újból felhívtam őket és elmondtam amit írtál. a táppénzem 60 ezer Ft volt körübelül és ennek a 70 % kaptam. Tegnap érkezett az átutalásom Tgyásként 48020 Ft-ot kaptam. Jól sejtettem én, hogy valami itt nem stimmel. Azt mondta a hölgy, hogy átnézi és köszöni , hogy szóltam, meg, hogy nem ők bérszámfejtettek csak mostantól fogják ők csinálni. Én mondtam neki nagyon szívesen elküldöm ezt a jogszabályt. Lennél olyan kedves megmondani nekem hol találok rá, hogy e-mailben eltudjam küldeni. Még az a szerencse, hogy nem tudnak játszani mivel teljesen legális a munkabiszonyom és annyival voltam bejelentve amennyit dolgoztam.
180 napra meg azért kérdeztem rá, mert azt írtad, hogy mivel nincs meg a 180 nap 2009 01.01. 2009 06...közt ezért a minimálbér kétszeresének a 70%- át kell hogy kapjam. Ezért kérdeztem.
A hölgy kitért egyébként azt mondta, hogy a minimálbér kétszeresének a 70% mag szimálisan adható. Tehán nem kötelező. A minimálbér kétszerese 147 ezer annak a 70%-a 102900 Ft ebből lejön még az SZJA ugye?
Kábé mennyit kell , hogy kapjak akkor?
Köszönöm a válaszod leköteleztél:)

„(Épp most van nálunk REP-es ellenőrzés, ne tudd meg, hány céget kaszálnak el a tiédhez hasonló ún. szívességi bejelentések miatt!!)”

Kedves Nandy!

Ha van rá kapacitásod kíváncsi lennék a részletekre.
Mennyiben tér el az általad ismert régió ellenőrzési gyakorlata az általam leírtaktól?

Könyvelői, munkáltatói körökben mennyire jelent visszatartó erőt az OEP által tárgyban elrendelt fokozott ellenőrzés?

Kb. milyen arányban törlik a biztosítási jogviszonyt, illetve milyen arányban tárnak fel az ellenőrzés során más, mulasztási bírságot megalapozó jogszabálysértést? Történik-e, ha igen milyen arányban bírság kiszabása, netán büntető feljelentés szivességi bejelentéses ügyekben?

Általában hatékonynak ítélhető-e meg az ilyen jellegű cél ellenőrzés.

(Többször jeleztük, hogy álláspontunk szerint a hatósági cél ellenőrzés helyett, figyelemmel a bizonyítási nehézségekre is célszerűbb lenne inkább a "kiskaput" kizáró jogszabálymódosítást kezdeményezni....

Köszi.

Üdv. :)

„Az én munkaviszonyom 2007. április 4. óta jogfojtonos. Akkor sincs meg a 180 nap biztosított idő?”

Félreérted. A táppénzes időszak jogszerző időnek számít, beleszámít a 180 napba.

rush85:

„"Arra is számíthattok, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzést fog tartani, mert túl rövid a bérezett időszak, a bér pedig elég magas! nandy”"

A fentieket csak megerősíteni tudom.
Már sokszor leírtam, de talán hasznos lesz:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

„A hölgy elmondta hogy a táppénzemet veszik alapul amit kaptam és annak a 70%-át kapom meg. ”

Akkor nagyon rosszul tudja. VAgy te értettél félre valamit.

A táppénz soha semmikor nem számít bele egy másik ellátás (pl. újabb táppénz, GYED, munkanélküli stb...) alapjába!
Szép is lenne, a bér 60%-át kapod táppénznek, és annak a 60%-nak a 70%-a lenne a TGYÁS/GYED?

Az én munkaviszonyom 2007. április 4. óta jogfojtonos. Akkor sincs meg a 180 nap biztosított idő?

Szia Nandy!

Köszönöm a válaszodat. Időközben ma elértem a munkahelyem központját. Rákérdeztem, hogy is van ez.
A hölgy elmondta hogy a táppénzemet veszik alapul amit kaptam és annak a 70%-át kapom meg. Valamint részarányosan a szabadságomat fizetik ki.
én elmondtam neki,, hogy elméletileg a táppénzből nem lehet számolni, de őrre azt válaszolta, hogy nekik van egy táblázatuk és az számolja ki.
Mit tegyek ilyenkor?
Köszönöm a választ
Piroska

Illetve:

A GYED-nél kissé bonyolultabb az ügy, mert a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság jár, ami a bér 70%-a, és táppénzalapot képez.
Tehát lesz egyszer márciusban 147.000,-Ft béred, és ha április 1-től keresőképtelen leszel, akkor a három hétre kb. 77.000,-Ft jövedelmed (a bér 70%-a időarányosan), ami azért lehúzza majd a GYED alapját.

rush85:

Az első és legfontosabb válasz az, hogy a keresőképtelenséget (táppénzre jogosultságot) az orvos dönti el, nem megy "kívánság szerint".
Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy a táppénz összege a bér 50-60%-a, tehát jelentős keresetkieséssel jár éppen abban az időszakban, amikor nagy szükség lenne a pénzre.
Az ismerősöd remélem tudja, hogy a te 6 havi táppénzed 1/3-ád ő fogja fizetni, vagyis nem olyan jó buli egy hónapra "bejelenteni"...

Arra is számíthattok, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzést fog tartani, mert túl rövid a bérezett időszak, a bér pedig elég magas!
(Épp most van nálunk REP-es ellenőrzés, ne tudd meg, hány céget kaszálnak el a tiédhez hasonló ún. szívességi bejelentések miatt!!)

Kérdésedre a válasz:
Mivel a biztosítási jogviszonyodban nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás, ezért az folyamatosnak tekinthető (a munkanélküli ellátás összeköti az időszakokat).
Így a táppénz összegét a 2009. évi kereseted alapján fogják megállapítani, melybe nem számít bele a munkanélküli ellátás, azaz nem rontja le! Tehát kb. a 143.000,-Ft 60%-át fogod kapni, és abból csak szja-t vonnak. A szülés napjáig táppénzre vagy jogosult (ha az orvosod is egyetért...)
TGYÁS-nál hasonló összegre lehet számítani, mert azt is a 2009. évi jövedelem alapján állapítják meg.

Más a helyzet a GYED-del, mert azt már 2011-ben fogod igényelni, így a 2010-es évben elért jövedelem lesz az alap, nagyjából a havi 147.000,-Ft.

Feltételezve, hogy a REP is rendben találja a dolgot, és nem minősíti szívességi bejelentésnek az új munkaviszonyodat.

richike:
„Üdvözlöm! Jelenleg gyeden vagyok a gyermekem 04.04-én betölti az egy évet.Az lenne a kérdésem,hogy a gyedemet megszakítva jelezhetem-e a munkáltatómnak,hogy szeretnék visszamenni dolgozni,igaz ő nem fog tudni nekem munkát biztosítani,mert az a munkakör ahol én dolgoztam megszűnt. Ilyen esetben én úgy tudom állásidőre járó bért kell fizetniük,mert akkor azzal a dátummal kérném a gyest.van e rám nézve ennek valamilyen jogi következménye?Köszönöm a válaszát!”

Jól tudod, vagy adnak munkát, vagy az állásidőre járó bért kell fizetniük.
Én a helyedben 04.03. nappal visszamondanám a GYED-et, és másnaptól gyes-t kérnék. A munkáltatót pedig írásban figyelmeztetném a kötelezettségére.
A munkáltatónak egyébként nem kötelessége vizsgálni, hogy te GYED-en vagy-e, de mivel havonta jelentenie kell a kifizetett bért az APEH felé, így hamar kiderülne, hogy te a GYED folyósítása alatt munkabérben részesültél (ugyanis nem a bérfizetés napja számít, hanem az időszak, amire fizették). Így utólag megállapítják majd, hogy 04.04-től kezdve jogalap nélkül vetted fel a GYED-et, így azt vissza kell fizetned.

GYED és GYES pedig nem jár egyidejűleg, vagy az egyik, vagy a másik, választásod szerint.
Mivel még 2010. május 1-je előtt szültél, ezért a régi szabályok szerint a gyermek 3 éves koráig jár a gyes.

Picur:

„Volt pár kérdésem amit pontosítanék. Én 2009 május.25-től betegállományban voltam a terhességem alatt egész a szülésig. 2010. jan 4.-ig. Bele kell számolni a betegállományt is a Tgyás kiszámításába?
A neten találtam egy kalkulátort, de ha a napi keresetemet írom be az is más összeget dob ki. HA pedig a 2009-es éves jövedelmemet írom be az is mást dob ki.A 2009 éves összesítőből kiszámítottat, vagy a napi bruttómat. Mert én a munkáltatómmal nem havi fixben szerződtem le hanem órabérben.

A másik kérdésem az, hogy a kalkulátor miért rakja be a gyest a gyed mellé egy éven keresztűl?
Megkellene most igényelnem a gyest mert a 3. évében nem kapok semmit se akkor a kislány után.
Szeretném a fényt látni az alagút végén.
köszönöm választát előre is Piroska”

A táppénzes időszak jogszerző időnek számít, azaz a biztosítási időbe bele kell venni. De az ellátások alapjának megállapításánál nem számolnak vele.
Ha 2010. januárjától kérted a TGYÁS-t, akkor a 2009.01.01-2010.01.03. közötti időszakban elért keresetedet fogják számításba venni. Ebbe nem számít bele a táppénz összege.
Tehát 2009.01.01-2009.06.?? időszakban elért jövedelmed lesz a TGYÁS alapja, de mivel nincs 180 bérezett napod, ezért a TGYÁS maximuma a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.
(Azért 2009.06. hó az időszak vége, mert a keresőképtelenség első 15 munkanapjára még betegszabadság jár, amit a munkáltató fizet, és táppénz/TGYÁS stb... alapot képez)

Tisztelt szakértő Úr!

Segítséget szeretnék kérni.
Jelenleg kismama vagyok.

2009. november 19.-ig folyamatos 4 éves munkaviszonyom volt megszakítás nélkül 1 munkahelyen.
2009. bruttó bér:143.000.- Ft
Azonban a válság miatt 2009. november 20.-tól munkanélküli lettem, 2010 február 28.-ig.
Munkanélküli összege első 3 hónapra bruttó: 88.000.- Ft /hó.
2010. Március 1.-től elhelyezkedtem, (bruttó: 147.000.-Ft) azonban úgy néz ki hogy április hónaptól kénytelen leszek táppénzre menni, mivel elég fárasztó már a munka. A próbaidőt ismerős lévén 1 hónapban határoztuk meg tehát az le fog telni áprilisra és mehetek táppénzre.
a szülés várható időpontja 2010. szeptember 15.

A kérdésem az lenne hogy mehetek e 6 havi táppénzre ezzel az idei 1 hónapos munkaviszonnyal? És ha igen azt a tavalyi bérből számolják vagy az ideiből?

Illetőleg hogy a tgyásomat a tavalyi bérből számolják azzal tisztában vagyok, mivel idén fogom igényelni, de a gyedemet miből fogják kiszámítani a jövőre való igényléskor?
Beleveszik az idei munkanélküli és a táppénz összegét? Vagy csak abból az egy havi bérből kerül megállapításra.

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Soroksariut

Kérdésem a következő lenne. Tavaly márciustól októberig táppénzen voltam majd 3 hónapot dolgoztam aztán megint passzív táppénzen voltam jan 15-ig. Február 15-ig az idén nem volt biztosításom de a megelőző években folyamatosan igen. Tehát megvolt a 365 nap biztosítottság viszont az idén volt 1 hónap kihagyás. most próbaidős vagyok egy cégnél és terhes. Fog-e nekem járni táppénz ha arra kell mennem illetve TGYÁS meg GYED?
A bruttó fizetésem 350.000 volt tavaly azelőtt és idén is a próbaidőmban. És mennyi? UGye nem számít ez az egy hónap biztosítatlanság?
A próbaidőben nem mehetek el közben táppénzre ugye?
Köszönöm válaszukat előre is. Lehet hogy nagyon tájékozatlan vagyok de még kezdő lennék ezen a téren.

1. A megadott adatok alapján -ha jól értem- a jogviszonyok között több, mint 30 nap a megszakítás, ezért a biztosítás nem folyamatos.
2010.01.16-tól 2010.01.31-ig 16 nap
2010.02.01-től 2010.02.15-ig 15 nap =31 nap.

Amennyiben azonban a "Február 15-ig az idén nem volt biztosításom" azt akarja jelenteni, hogy ezen a napon munkába álltál akkor csak 30 nap a megszakítás és a biztosítás folyamatos.
A jövőben az érdemi válaszhoz célszerű pontos adatokat közölni.

2. A táppénz igényjogot a fentiek befolyásolják, ezért előbb annak a tisztázása szükséges.
A betegszabadság lejártát követően táppénz mindenképpen fog járni, csak az a kérdés, hogy hány nap?

3. A THGY és a GYED jogosultság döntően attól függ, hogy a szüléskor fennáll-e majd a biztosítás. Tekintettel arra, hogy sem a szülés várható időpontját nem közölted, sem az nem tudott, hogy fennmarad-e a jogviszonyod érdemi választ adni nem tudok.

4. A THGY és a GYED jogosultság feltételeiről már többször volt szó. A kérdések feltétele előtt érdemes visszaolvasni.

Íme ismét:
Ez alapján eldöntheted, hogy a feltételek fennállnak-e az esetedben. Javasolom továbbá a REP PEEO felkeresését. Ennek az okát és módját szintén az előző hozzászólásaim többségének a végén megtalálhatod, remélem hasznos lesz.

5. Végül: Remélem, hogy nem írtam el semmit.

(Jó tudni, hogy a társadalombiztosítás -ahogy a nevében is benne van- biztosítás, azaz a jogszabályban meghatározott járulékfizetésért (befizetésért) cserébe kapott ellátás, míg a családi pótlékot, a GYES-t és az anyasági támogatást nem a munkaviszonyban állók járulékbefizetéseiből, hanem az adókból finanszírozzák.)

Nézzük előbb az „állampolgári”, vagy más szóhasználattal „alanyi jogon” járó ellátásokat röviden:

Milyen ellátásokra számíthatnak a gyermeket nevelők/vállalók, illetve ezek hogyan egyeztethetők össze a munkavégzéss?
A gyermeket vállalók több ellátási formára is jogosultak lehetnek. Az úgy nevezett családtámogatási ellátások (családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény) alanyi jogon járnak a jogosultaknak.

Ezek közül a legismertebb, s a legtöbbek által igénybe vett ellátás a családi pótlék. Összege függ a saját háztartásban nevelt gyermekek számától, esetleges betegségétől/fogyatékosságától, valamint attól, hogy családban vagy egyedülállóként neveli–e valaki gyermekét, gyermekeit. Eszerint mértéke2010-ben 12.200-25.900,- Ft közötti összegig terjedhet, előbbit az egygyermekes családok, utóbbit a tartósan beteg gyermeket nevelő egyedülálló kapja.

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, melyet elsősorban az a nő vehet igénybe, aki a terhesség alatt legalább négy (koraszülés esetén kevesebb) alkalommal részt vett terhesgondozáson. Összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2010-ben 28.500,- Ft) 225%-ával (64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85.500,-Ft). Mivel az anyasági támogatás kifejezetten a kezdetek anyagi nehézségeinek leküzdésére, az esetleges többletkiadásokra szolgál, ezért azt csak a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet igénybe venni.

A családtámogatási ellátási formák közé tartozik a fentieken kívül még a gyermekgondozási támogatás, ami valójában gyűjtőfogalom, mert kétféle juttatást foglal magába. Egyik fajtája a gyermekgondozási segély (továbbiakban GYES), a másik pedig a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban GYET).

A GYET a nagy családosok támogatási formája, hiszen három vagy több kiskorú saját háztartásban történő nevelése esetén kapja a szülő a harmadik gyermek három (2010. május 1-jétől kettő) éves korától a nyolcadik életéve betöltéséig, azaz a GYES-t követő juttatásról van szó. A GYET mellett megengedett a munkavégzés, maximum napi négy óra időtartamban, kivéve az otthonról végzett munka, amely időkorlátozás nélkül végezhető.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé tesz olyan munkarendet, amikor szombaton és vasárnap rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, egyes nagy áruházak a folyamatos, vagy legalábbis rendkívül hosszú nyitva tartás érdekében is ezt a struktúrát alkalmazzák.

Amennyiben a három-vagy többgyermekes szülő ebben a rendszerben kizárólag hétvégén dolgozik úgy, hogy rendes és rendkívüli (ez utóbbi a túlóra) munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg, akkor jogosult marad a GYET-re. A heti 20 órás korlát megfelel annak az időtartamnak, amit a szokásos munkarendben, de napi négy órában foglalkoztatott tölt ki, azaz az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig napi 4 órában dolgozik.

A 2010. május elsejei módosítások egyik lényeges eleme, hogy az eddig a gyermek három éves koráig járó GYES 2010.04.30. után születettek gyermekek esetében már csak a második életév betöltéséig jár.

Nincs változás az ikergyermekek után járó GYES vonatkozásában, az továbbra is a gyermekek tanköteles koráig igényelhető, míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig jogosult rá az igénylő. A GYES-ben részesülő személy a gyermek egy éves koráig egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, egyéves kora után viszont korlátozás nélkül dolgozhat.

A gyermek első életévének betöltését követően a nagyszülő is GYES-re mehet, így a szülők ekkor teljes munkaidőben visszatérhetnek dolgozni. A GYES-en lévő nagyszülőre azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak, amennyiben unokája ellátása mellett dolgozni is szeretne, mivel a fent ismertetett, GYET melletti munkavégzésre vonatkozó korlátozások rá is vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytathat csak keresőtevékenységet GYES mellett. Ez értelemszerűen azokra vonatkozhat csak, akiknek eleve hosszabb ideig jár az ellátás.

Elsősorban a szülők, bizonyos feltételek mellett a nagyszülők, illetve a gyermeket gondozó gyám a jogosultja a GYES ellátásnak, azonban előfordulhatnak olyan súlyos élethelyzetek, amikor más személy nevelésébe kerül a gyermek.

Két ilyen nevesített esetben ad lehetőséget a törvény a GYES méltányossági alapú kérelmezésére is. Az egyik eset, amikor a szülők három hónapon túl tartósan akadályozottak a gyermek nevelésében, a másik pedig amennyiben a gyermek betegsége miatt napközi ellátást biztosító intézményben (pl. iskolában) nem gondozható. Ez utóbbi esetben a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb 8. életéve betöltéséig jár az ellátás.

A GYET és a GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, jelenleg ez 28.500,-Ft.
Ikergyermekek esetén kétszeresre emelkedik az összeg. Az öregségi nyugdíjminimum egyébként nem emelkedett tavaly (2009) óta. A GYES és a GYET összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le. Késedelmes igénylés esetén legfeljebb két hónapra visszamenően igényelhetők a szóban forgó támogatások.
Érdemes még két speciális esetet kiemelni elsősorban adózási szempontból.

A mezőgazdasági őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség a táppénz, GYED, GYES, GYET, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.
A gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED, GYES, vagy GYET ellátásokban , illetve ápolási díjban részesül - kivéve, ha a folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.

A fent ismertetett úgy nevezett családtámogatási ellátások a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak, ezért annak területi szerveinél kell az ügyeket intézni, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványok a honlapról letölthetők.

A hatásköri szabályokat igen szigorúan veszik, így ne lepődjön meg a GYED-et váltó GYES ellátásról érdeklődő kedves ügyfél, ha az államkincstár ügyintézője kizárólag a GYES-re, míg az egészségpénztár ügyintézője kizárólag a GYED-re vonatkozó információkat hajlandó átadni, kissé megnehezítve ezzel a kettő közti átmenetre kíváncsi érdeklődő helyzetét.

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/22575

Mostpedig nézzük a biztosításhoz (munkaviszonyhoz, közalkalmazotti, köztisztviselői, vállalkozói jogviszonyhoz, bizonyos jövedelemhatár felett a megbízási jogviszonyhoz stb.) kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat:
THGY-ra és GYED-re nagyon leegyszerűsítve és főszabály szerint az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya (a biztosítási jogviszony egy tág fogalom, amibe beletartozik a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, főállású egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszony, de az álláskeresési járadék folyósításának az ideje is annak számít stb.) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző két éven belül 365 napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.
(A főszabály azt jelenti, hogy vannak kivételek, amire most nem térek ki.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek (konjuktív módon) azaz együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Önmagában csak az egyik feltétel teljesülése, de a másik hiánya esetén ezen ellátások nem folyósíthatóak.

(Hiába volt tehát valakinek 2 éven belül 365 nap biztosítása (munkaviszonya), ha az igényléskor nem rendelkezik biztosítással és hiába van az igényléskor munkaviszonya, ha két éven belül nincs 365 biztosításban töltött napja.)

A szülés napjától a Munka Törvénykönyvében meghatározott ideig, 168 napig (ez. Kb. fél év.) a szülő nő Terhességi Gyermekágyi Segélyt igényelhet.
(Ezt az ellátást még a szakemberek is különbözőképpen rövidítik, úgymint THGY, GYÁS, TGYS.)

THGY-t csak a szülő nő kaphat, az apa nem. Ennek az az oka, hogy kb. fél évig a gyermeknek az anyára van szüksége. Az apa csak akkor kaphat a THGY idejére GYED-et, ha az anya meghal, valamint ha rendelkezik az igényléskor a fenti két feltétellel.
A 169. naptól igényelhető a Gyermekgondozási díj, azaz a GYED. Ekkor a jogosultsági feltételeket újra vizsgálják. Főszabály ugyanis, hogy minden egyes új ellátásnál a jogosultsági feltételeket újra vizsgálni kell, sőt az új ellátás összegét is újra megkell határozni.
A GYED-et az apa is igényelheti. Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.
*
Sokan kérdezik, hogy „az álláskeresési segély időtartama beleszámít-e az 1 évbe, ami a későbbi juttatásokhoz szükséges, ha igen erről melyik jogszabály rendelkezik”?
Válasz:
Igen, az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítási idő. Lásd Tbj. 5.§.
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZ¬TOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK
A biztosítottak
5. § (1) E törvény alapján biztosított
d. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
*

Fentiekről bővebben az alábbi jogszabályban, a www.oep.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu, továbbá a www.tbinfo.hu weblapokon lehet olvasni.
*

1997. évi LXXXIII. Törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Terhességi-gyermekágyi segély
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
2. ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

*
Gyermekgondozási díj
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

1. a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
2. azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
3. a gyámot.

(3)

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
2. a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
3. a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
4. a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
5. a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
6. a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)

(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

*

Végül szeretném egy nagyon fontos dologra felhívni a figyelmet.

Láttuk, hogy a GYED jogosultságának ugyan továbbra is két feltétele van, azonban bejön egy új szabály, miszerint a THGY lejárta után GYED csak annyi napig folyósítható, ahány biztosításban töltött idővel az igénylő rendelkezik.

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj …a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az új főszabály szerint akinek tehát csak 365 nap biztosítása lesz az jogosult lehet THGY-ra és GYED-re, de GYED-et csak 365 napig kaphat, magyarul csak a gyerek másfél éves koráig fog GYED-et kapni.
(168 napig kb fél év THGY+365 nap (1 év) GYED=1,5 év.)
Ahhoz, hogy valaki a gyerek 2 éves koráig kaphasson GYED-et a 365 nap nem lesz elegendő, a szülést megelőző két évben belül 562 nap (1 év+197 nap, szökőévvel érintett év esetén 1 év+198 nap) biztosítási idő szükséges.

*

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Kiemelném, hogy a GYED folyósításának a meghatározásához való előzetes biztosítás időtartamát a SZÜLÉS napjához, nem padig a GYED 1. napjához kell igazítani!!!

Az alábbi szakaszt tehát így kell helyesen olvasni:
42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ....lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Az "egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra" szövegrészt az apa GYED igénylésekor kell alkalmazni, az Ő esetében (mint egyéb eset) ugyanis nem a szülés napja, hanem a GYED igénylésének a napja lesz a meghatározó!

Mint láthatja ezen új szabályozás sem tartozik a legegyszerűbbek közé, azt még az egészségbiztosítási szakemberek is most tanulják (próbálják a jogi norma szövegét értelmezni, a gyakorlatba átültetni) ezért javasolom, hogy kérdésével keresse meg a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki a bemutatott okmányok, pontos dátumok ismeretében a fentieknél pontosabb, érdemi tájékoztatást tud nyújtani.

Mindezek figyelembevételével remélem, hogy én sem tévesztettem el semmit.

*

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo¬lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevéte¬lével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdvözlöm! Jelenleg gyeden vagyok a gyermekem 04.04-én betölti az egy évet.Az lenne a kérdésem,hogy a gyedemet megszakítva jelezhetem-e a munkáltatómnak,hogy szeretnék visszamenni dolgozni,igaz ő nem fog tudni nekem munkát biztosítani,mert az a munkakör ahol én dolgoztam megszűnt. Ilyen esetben én úgy tudom állásidőre járó bért kell fizetniük,mert akkor azzal a dátummal kérném a gyest.van e rám nézve ennek valamilyen jogi következménye?Köszönöm a válaszát!

Kérdésem a következő lenne. Tavaly márciustól októberig táppénzen voltam majd 3 hónapot dolgoztam aztán megint passzív táppénzen voltam jan 15-ig. Február 15-ig az idén nem volt biztosításom de a megelőző években folyamatosan igen. Tehát megvolt a 365 nap biztosítottság viszont az idén volt 1 hónap kihagyás. most próbaidős vagyok egy cégnél és terhes. Fog-e nekem járni táppénz ha arra kell mennem illetve TGYÁS meg GYED?
A bruttó fizetésem 350.000 volt tavaly azelőtt és idén is a próbaidőmban. És mennyi? UGye nem számít ez az egy hónap biztosítatlanság?
A próbaidőben nem mehetek el közben táppénzre ugye?
Köszönöm válaszukat előre is. Lehet hogy nagyon tájékozatlan vagyok de még kezdő lennék ezen a téren

Sziasztok!

megin én vagyok kérlek titteket valaki válaszoljon mert eléggé sürgős lenne tudnom, hogy mi a helyzet.
SOS....Piroska

Tisztelt Hozzáértő!

Jelenleg pályakezdő munkanélküli vagyok, és egészségkárosodási szociális segélyt kapok az önkormányzatól és gyermeket szeretnék, érdeklődi szeretnék, hogy kaphatok-e gyest is illetve továbbra is a segélyt?

Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!

1. Nem, a THGY-t nem kötelező a szülő nőnek igénybe venni. Amennyiben úgy gondolja, akár a szülést követő napon munkába állhat.
2. A GYES-t bármelyik szülő -így az apa is- igénybe veheti akár a szülés napjától.

(GYES mellett viszont keresőtevékenységet a gyermek 1 éves koráig nem folytathat.)

3. A GYES-nél nem előfeltétel a THGY, csak a GYED ellátásnál van olyan szabály, hogy az a THGY lejártát követő naptól folyósítható.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!

Volt pár kérdésem amit pontosítanék. Én 2009 május.25-től betegállományban voltam a terhességem alatt egész a szülésig. 2010. jan 4.-ig. Bele kell számolni a betegállományt is a Tgyás kiszámításába?
A neten találtam egy kalkulátort, de ha a napi keresetemet írom be az is más összeget dob ki. HA pedig a 2009-es éves jövedelmemet írom be az is mást dob ki.A 2009 éves összesítőből kiszámítottat, vagy a napi bruttómat. Mert én a munkáltatómmal nem havi fixben szerződtem le hanem órabérben.

A másik kérdésem az, hogy a kalkulátor miért rakja be a gyest a gyed mellé egy éven keresztűl?
Megkellene most igényelnem a gyest mert a 3. évében nem kapok semmit se akkor a kislány után.
Szeretném a fényt látni az alagút végén.
köszönöm választát előre is Piroska

Tisztelt Szakértő!

Az esetem a következő, én jelenleg közalkalmozottként dolgozom háziorvosként. A munkáltatóm kijelentette, ha elmegyek TGYÁS-ra, akkor elveszítem a praxist. Kérdésem a következő: kötelező igénybevenni a TGYÁS-t? GYES-re pedig a párom menne, ennek előfeltétele, hogy legyen TGYÁS, vagy anélkül is elmehet.
Válaszát előre is köszönöm.

Még valami, hogy aa betegszabira több pénzt kaptam mint most, hogy megszűltem már.. létezik?