A szabadság a munkajogi elévülési idő végéig követelhető, tehát 3 évre visszamenően. Akár kifizetésre, akár kiadásra.
A munkáltató adja aki a szabadságot, tehát neki kell bizonyítani, hogy kiadta, nem pedig a munakvállónak, hogy kivette. Akkor is ki kell adnia amunkáltatónak a szabadságot, ha enm kérték, tehát erre nem hivatkozhat. Alapvetően már az jogsértés, ha az esedékességénnek évében nem adta ki, de a követő év június 30-ig mindenképen ki kell adnia. Ha ez rendszeresen így meg, akkor, az áthozatalnak nincsennek meg a törvényi ffeltételei, mivel az csak különleges, esetekre lehet igaz.
Adott esteben javaslom, hogy a munakvállaó szólítsa fel írásban a munkáltatót a jogellenesen ki nem adott szabadságok azonnali kiadására, 5 nap határidő szabásával. ha a munkáltaó ezt nem teszi meg, az rendkívűli felmondás jogszerű indoka, mivel a jogsértés igen súlyos, ha valakinek már 80 napja van bennragadva.
