tanulmányi szerződés és munkavállalói köteleségek

Üdv mindenkinek!
Szeretném megkérdezni, hogy visszakövetelheti-e a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján biztosított fizetett távollétekre jutó fizetés arányos részét a munkavállalótól, ha a munkavállaló a képzés befejezte után vállalt időt nem tölti le egészében a munkáltatónál. Valakitől azt hallottam, hogy a biztosított tanulmányi szabadság, vizsganap, előadásnap- ra jutó díjat nem követelheti vissza a munkáltató akkor sem, ha az szerepel a tanulmányi szerződésben és a munkavállaló idő előtt felmond.
Előre is köszönöm a választ!

Természetesen visszakövetelheti, ha ezt a témogatásnak minősülő juttatást a tanulmányi szerződés alapján biztosította. a törvény szerint ugyanis csak fizetetlen távollétet köteles biztosítani.

Kerij, nem is adtál be a munkáltatódnál egy másolatot a halasztási kérelmedről és annak elbírálásáról? Ilyet biztosan kaptál a sulidból. Persze, ez még önmagában nem módosítaná a szerződést, mert ahhoz mindkét fél szabad akarata szükséges, de legalább egy kapaszkodó lenne, ha tudtak volna róla, de nem kifogásolták.

Van valaki, aki ott volt rajtad kívül azon a megbeszélésen, ami alapján te halasztottál?

Mert ugyanis a szerződésedben 2003 szerepel, mint a suli vége. Eddig kellett volna befejezned és eddig is járt volna a tanulmányi szabadság. Persze, ha lenne valami kézzel foghatód a halasztásról...

Nem tudom, hogy önkéntes halasztás vagy bukás esetén is járna a tanulmányi szabadság (gyanítom nem), mert akkor végeláthatatlan lenne az egész.

Kíváncsi vagyok Big Cat véleményére.

Üdvözlet

Cégemmel tanulmányi szerződést kötöttem egy angol tanfolyamra. A tanfolyam munkaidő alatt folyt és minden költséget -beleértve a távolléti díjat is- a cég állt.
Időközben azonban úgy döntött a vezetés, hogy a tanfolyam idejét áthelyezi délutánra -nagy részben munkaidőn kívülre-.
Ebben a formában viszont én nem kívánom folytatni a tanulmányaim.
Kérdésem az, hogy ez a változás a cég részéről tekinthető-e egyoldalú szerződés szegésnek.

Benne volt az a szerződésedben, hogy pontosan mikor van a tanfolyam? Vagy "csak" az volt benne, hogy amennyiben munkaidőn belül van akkor biztosítják a feltételeket, mint például idő és távolléti díjat is fizetnek?

Egyébként mi a gond a részben munkaidőn túli képzéssel? Ezzel gyakorlatilag a te munkavállalói értéked fog növekedni, aminek később akár más cégnél is hasznát veszed. Szerintem, amennyiben nem megoldhatatlan az órák látogatása, akkor az a saját munkavállalói érdeked, hogy "más pénzén" képezd magad. Ez persze a magán véleményem.

Valószínűleg nem véletlenül biztosítja a képzéseteket a cég és könnyen meglehet, hogy a jövőben ehhez a plusz tudáshoz köti a munkakör betöltését (esetleg más feladatokkal bővített formában).

A tanulmányi szabadság halasztástól, tanulmányi szerződéstől, mindentől függetlenül jár bárkinek aki iskolarendszerű képzésben vezs részt, az Mt. alapján. De ez alapból fizetetlen szabadság.

Akkor is ha megbukott? (Mármint akkor is járna a tanulmányi szabadság?)

Ha arra gondolsz, hogy a kieső félévre(egyetemnél, főiskolánál lehet ilyen), halasztás esetén kieső évre jár e neki Mt. alapján bármi, akkor a válasz nem, hiszen az Mt. alapján járó szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézet által kiállított igazolásoknak megfelelően állapítja meg (jelen esetben pedig ilyen ugyebár nincs).
Viszont a következő aktív félévében/ismétlő évében megy minden Mt. szerint.
Egyébként nem olyan nagy poén suli kedvéért fizetésnélküli szabit kivenni, elég hamar megérzi az ember pénztárcája, tehát szerintem a tanulónak sem lehet érdeke, hogy nyújtsa a sulit, mint a rétestésztát.

Szia Kála!

Speciel én arra gondoltam, hogy vannak olyan sulik, ahol idő keret van meghatározva, hogy meddig ildomos megszerezni az abszolutóriumot, de még ott is vannak mindenféle halasztási lehetőségek, úgyhogy abszurd módon egy 3 éves fősuliból 6-7 éves rétest lehet nyújtani. Ráadásul, ha jól értem, ha valaki ismétel még akkor is jár neki mindenféle szabadidő kedvezmény, ami egy idő után a munkáltatónak igen kényelmetlen lehet.

Off. Persze, abban igazad van, hogy a fizetetlen szabadság annyira nem buli, mert a jelentős kiesést okozhat a bevételben, de nem feltétlenül annyira érzékeny e téren minden munkavállaló (és most itt nem feltétlenül az anyagilag jól eleresztettekre gondolok).

Szóval egyáltalán nem csodálom, ha valakinek szóvá teszik, hogy 4 napos munkahetet alakít ki a tanulmányai miatt és ezen felül még vizsgaidőszakban szinte "beszámíthatlan"...
Persze, különbözőek a munkakörök, van ahol ezt könnyebben meg lehet oldani, van ahol meg szinte elképzelhetetlen.

On. Azért azt furcsának találom, hogy pótvizsgákra, illetve évismétlésre is jár még pluszban a kedvezmény.

Sziasztok!

Egy baratnom foiskolan tanul. Nincs tanulmanyi szerzodese, de a munkahelye szoban beleegyezett, hogy iskolaba jarjon.
Azt szeretnem kerdezni, hogy amikor az iskolaban van (levelezo tagozat, azt hiszem, havonta 2 napot kell a suliban lennie), az szabadsagnak, fizetesnelkuli szabadsagnak, vagy minek szamit? Neki eddig a rendes szabadsagabol vontak le, igy oktoberre mar egyaltalan nem volt szabadsaga, attol kezdve pedig mar fizetesnelkulire irtak ki neki. :(
Sajnos sajat peldaval nem tudom ot segiteni, mert nekem ilyen szempontbol nagyon rugalmas a munkahelyem, siman elengedtek iskolaba, es ez nem szamitott sehova.
varom a valaszaitokat,
sziasztok,
Kandi

Irreleváns jogilag, hogy beleegyeztek-e, A fizetetlen tanulmányi szabadság, illetve a fizetetlen igazolt távollét a konzultációkra, iskolai foglalkozásokra jár.

Ennek a rendes szabadság rovásásra történő levonása súlyos jogsértés. a te munkahelyed nem rugalma, hanem jogkövető. Az a normális amit ők csinálnak.

Az más kérdés, hogy aki sportot űz ebből, annál nyilván megtalálják az okot a felmondásra.

De a képzés, továbbképzés elsőrendű cél, ami a munkáltató rövid távű érdeksérelmével szemben áll, és megelőzi a törvény szerint.

Ugye ha jól értem a munkavállalónak nem kell a munkáltató beleegyezését kérnie ahhoz, hogy beiratkozzon egy iskolarendszerű képzésbe?

Mi van akkor, ha a "megváltozott" munkaerő nem felel meg a munkáltatónak? Felmondhat-e a munkáltató arra hivatkozva, hogy a munkavállaló nem képes ellátni a feladatát az iskolai kötelezettségei miatt? Értem ez alatt, hogy heti egy alkalom, 4 nap vizsgánként, +10 nap évfolyam dolgozat vagy diploma dolgozat, azért baromira bekorlátozza a munkáltatót, hogy milyen feladatokat bízhat rá a munkavállalójára, aki egyszercsak úgy döntött, hogy képzi magát.

Hát ez egy nagyon jó kérdés.

Nos ha objektíve bizonyítható, hogy a munkakört képtelenség ellátni ilyen módon, akkro elképzelhető, hogy egy iylen felmondás jogszerű, de ehhez véleményem szerint a munkálttaónak azt is bizonyítania kell, hogy nem tudja más módodn megoldani a pótlást.

Ugyanis a törvénynek ez a szabálya implicite a kár tűrésére kötelezi a munkáltatót. Tehát ha pl. valaki 3 műszakos munakrendben dolgozik, és még 100 csinálják kb ugyanazt, mondjuk operátorok a soron, akkro egy iylen felmondási indok biztosan jogelelenes, hiszen a munkáltató napi problémája, hogy a a különböző okból hiányzókat helyettesítse, ez csak egy újjabb jogszerű okkal hiányzó.

Ugyaníg biztosan jogellenes lenne a felmondás oylan munakválló esetén akinek kötetlen a munkaidőbeosztása.

Úgy vélem, hogy csak igen speciális körülmények között lehet egy ilyen felmondási indok jogszerű.

Szia Big Cat!

Mi a helyzet akkor, ha az illető elhallgatta, hogy iskolába jár? Aztán rájön, hogy mégiscsak igénybe szeretné venni ezeket a fizetetlen szabikat (amivel gyakorlatilag a saját szabadságával együtt kb. 4 hónapot nem dolgozik) ezt is köteles "elviselni" a munkáltató vagy hivatkozhat a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására?

Ugyanis, ha tudnám, hogy valaki heti másfél napot (kb.40 nap) hiányozni fog +52 napot azzal tölt, hogy vizsgázik és még 22 nap rendes szabadságot is biztosítanom kell, akkor fel sem veszem. Tudom, hogy ez nem túl munkavállalóbarát hozzáállás, de egyelőre a feladat ellátását kell biztosítanom egy emberrel, ami lehetséges is, ha nem az év felét nem az iskolában tölti.

Érdekes ez a kártűrés dolog. A kötetlen munkaidő beosztásról nem is beszélve, mert az egyenesen fikció. Hogyis hangzik jogilag a kötetlen? Mert a munka során mindenkit kötnek a körülmények, elsősorban az ügyfelek, akik nem szeretik azt hallani csütörtök délután, hogy majd hétfőn térjünk vissza a problémáikra...

Ha elhallgatta, akkor nyilván nem is kérte a tanulmányi szabadságot, így nem látok problémát.

Ha aztán mégis igénybe szeretné venni, akkor joga van hozzá. Az, hogy esetleg ezt atényt a munkára való jelentekzéskor hallgatta el, esetleg indok lehet rendes felmondásra, hiszen ez amunakviszony létesítése szempontjából lényeges körülmény, de ha már munkaviszonya volt, és az alatt valamikor kezdett el iskolába járni, és egy ideig nem kérte a tanulmányi szabadságot, aztán kéri, nem ad okot semmiféle felmondásra.

Tekintve, hogy a munkáltató számára a tanulmányi szabadság nem jár költséggel, ezért a helyettesítésre elvileg rendelkezésre áll a pénz, tehát a munkáltató kára itt minimális, vagy nincs is, kivéve persze a speciális eseteket, de én magam is válalltvezető vagyok, egy olyan cégnél, ami csúcsidőszakban 900 főt is foglalkoztat, és nehezen tudok elképzelni oylan helyzetet, amikör szinte plusz költség nélkül nem hidalható át egy munkavállaló fizetetlen tanulmányi szabadsága. Ismét felhívnám a figyelmet a kártűrési kötelezettségre, ami létezik. Ez jogszerűen okozott kár, amit azért köteles tűrni a munkálttaó mert a jogalakotó méltányolhatóbb jogérdeknek véli a továbbképzés lehetőségét, mint a munkáltatók ebből eredő egyébként valóban minimális kárát.

Nincs az a bíróság az országban, amely elfogadná érvelésként, hogy a költségeim x ft-tal alacsonyabbak lennének, ha nem kellene tűrnöm a tanulmányi szabadságot, mert a munkálttó nem hasonlíthatja költségeit egy ideális helyezthez. Ilyen alapon a táppénzt sem kelelne tűrnie, vagy a rendes szabadságot, amik ráadásul a tanulmányi szabadságnál nagyságrendekkel nagyobb kárt okoznak. És uygan pontosan tudom, hogy mennyire számít, a létszám a vállati jelentésekben, de a bíróság érvként ez sem fogadná el, mert azt mondja, hogy a helyettesítés megoldására ott a felszabaduló bér. Ami persze kis létszámnál és speciális munkakörnél nem igaz, de ez a munakörök kis hányada.

A kötetelen munakidőbeosztás nem fikció, és nem javaslom, hogy valaki munkáltatóként ezzel kapcsolatban felmondással éljen, mert veszíteni fog. A kötetlen munkaidőben dolgozó a munkaidejét maga osztja be, a munkáltató más dolgozók számára előírt munakrendjét nem köteles betartani, és a szabadságát is maga osztja be.

A munkát kell elvégezni, tehát ha az ügyféllel csütörtökre állapodik meg a felelős személy akkor azt csütörtökön kell elvégezni. Az ügyfél megszabhatja a munakidőt, a munkáltató nem.

Ok. Egész jól körbejártuk ezt a kérdést. Azért még lenne egy-két pont, ami szóba jöhet, de elég szélsőséges esetben, úgyhogy ha tényleg szükség lesz rá, akkor majd előhozakodok vele.

Nálunk egyébként nagyon speciális a munka, hiszen kötve vagyunk egy piachoz, tehát piac nyitás előtt és után nem igazán értelmezhető a munkavégzés az esetek többségében (előkészületi és zárási munkálatok kivételével, ami néhány perces, mivel számítógépen folyik a kereskedelem). Vagyis az embereink nem dönthetnek úgy, hogy teszem azt 6-ra jönnek és hamarabb elmennek. Másrészt az egyik kereskedőt nem tudja a másik helyettesíteni.

Ezért kérdezősködtem annyira részletekbe menően.

Köszi a válaszokat! :)

the big cat!

Nagyon koszonom a valaszodat! A baratnom szempontjabol szinte mindegy, ezek szerint, hiszen mivel tobb a tanulasi nap, mint a szabadnapja, elobb-utobb ugyis a fizetetlenre kerul sor, azaz egy ido utan szabadsagilag es penzugyileg is ugyanott all, mintha szabalyos lenne a munkahelye.

Amugy lanyom ovonenije (mindketto) volt olyan, amit Bogie irt, hogy egy evben tobb mint 150 napot nem volt bent, mert az ovoneniknek nem 22 nap a rendes szabadsaguk. :(
En kozben ket fosulira jartam egyszerre, es valahogy nem ereztem szuksegesnek, hogy minden vizsga elott kivegyem a 3 nap szabadsagot, plane, ha az pl. hetfore esett.

Amennyiben a munak iylen módon időkötött, úgy jogellenes a kötetlen munkaidő meghatározása.

Sziasztok!
Elkeseredettségemben kérek tőletek segítséget, remélem mihamarabb válaszoltok!
2000-ben kezdtem tanulmányaimat a Gyöngyösi főiskola távoktatási karán. Még ebben az évben új munkahelyem lett, amely jónak tűnt ahhoz, hogy finanszírozzák tanulmányaimat. Szabályos tanulmányi szerződést kötöttünk, minden kellékkel rendelkezik. Ez egy központi költségvetési szerv. Időközben változott a helyzet, eleinte elengedtek tan. szabira később halasztgatnom kellett a vizsgáimat - erre lehetőség volt a cikluson belül, mert más csoport vizsgájára elmehettem. Az első évet 1,5 év alatt sikerült befejeznem, követve a kiírt tanmenetet.
Második évben majd duplaannyi tantárgy, a felét szintén 1,5 év alatt letudtam, de innentől kezdve a munkahelyi kötelezettségeim nem tették lehetővé nem csak a tan.szabi, de a rendes szabi kivételét sem. Több mint másfél évig nem volt lehetőségem tanulni menni.
Azóta több főnök váltotta egymást, mindegyikkel vívni kell a tanulmányi szerződésem érvényesítéséért. Persze írásban nem kértem a szabadságot. 1 éve módosításra került sor, most a végső időpont 2006 dec 31. Eddig diplomát kell bemutatnom. Idén egy vizsgára engedtek el, igaz, hogy 3 hétre, de sajnos ezek olyan tárgyak, hogy kell is rá az idő.
Azóta ismét nem engednek tanulmányi szabadságra, ma a legújabb főnök kijelentette, hogy nem is fog elengedni, mert első a munka, mert ez egy olyan munkahely ahol a napi 8 órán túl is természetes dolgozni. 3 éve ez az általános, volt, hogy hajnalban jártam haza.
A túlórát csak a jutalmakkal kompenzálják, lecsúsztatni sem nagyon volt lehetőség.
28 éves vagyok, mégis idei évi szabadságom 85 nap, úgy hogy már három hetet tanultam.

Kérdéseim, szerződés szegésnek minősül-e a munkáltatóm részéről, ha nem enged tanulmányi szabadságra? Kérhetem-e jogosan, hogy a 4 nap tan.szabadságot saját szabadságomból pótoljuk ki a tantárgy nehézségének megfelelően?
Milyen jogaim vannak, ha ennek ellenére mégsem engednek el? Felbontathatom-e a szerződésemet vagy kártérítést követelhetek?
Milyen módon kell bizonyítanom, hogy nem saját szántamból nem haladtam a tanulmányaimmal? A túlmunkáról csak egy kockás lapon vezetett iromány van, de vezető aláírása is szerepel rajta.

Célom mindenképpen megszabadulni ettől a cégtől és a tanulmányi szerződésem által engem érintő minden kötelezettségtől, annál is inkább, mert ha valóban elengednének tanulni, ahogy arra szóban mindig ígéretet kaptam - akkor sem látok reális esélyt a vizsgáim 2006-os befejezésére, mert időközben az én tancsoportom már régen megszűnt a vizsgaidőpontok pedig nem olyan rugalmasak, hogy elegendő legyen ennyi idő beosztani mindet. Hiába akartam már 2 hónapja folytatni a tanulmányaimat, csak június közepén lesz legközelebb kiírva vizsga.

Mit javasoltok, mit tegyek?
Meddig lehet a rendes szabadságot felhalmozni és a több évről áthúzódó szabadságnál mi a szabály, hányad részével rendelkezik a munkáltatóm? Elévülhet és eltörölhetik a beleegyezésünk nélkül a ki nem vett szabit?

Előre is köszönöm a választ és bocsi, hogy ilyen nagyon túlterjedelmes voltam!

1. A tanulmányis zabadságra nem kell engedélyt kérni, így főnöködnek el sem kell engednie. Bejelented, nem kérsz engedélyt, elmégy, és hozod az igazolást. Az, hogy jogelenesen nem enged el, súlyos munkajogi jogsértés, és mivel ilyen kiterjedt rendkívüli felmondás jogszerű indoka lehet.
2. Mivel tanulmányi szerződésed is van, és abban ez szerepel, ezért a munkáltatód a tanulmányi szerződést is megszegi, ami ok lehet részedről a tanulmányi szersződés rendkívüli felmondására.
3. Mivel egyértelmű, hogy a tanulmányi szerződésből származó kötelezettséged meghiusulása a munkáltatónak róható fel, az a szerződés, és jogszegése direkt következménye, ezért nemcsak, hogy nem vagy köteles telejsíteni az ott írtakat, de még ő tartozik neked kártérítéssel.

Fordulj ügyvédhez, fogalmazzon meg egy jól megalapozott rendkívüli felmondást mindkét szerződésre, és kérj kártérítést, ami a szabadságaid elmaradása miatt ért, valamint azért, mert a szerződéssel lefedett tanulmányaidat ezután neked kell finanszíroznod.

The big cat!

Nagyon szépen köszönöm a gyors segítségedet, megerősítetted az én elképzeléseimet!
Lenne még kérdésem:
Hogyan kell bizonyítanom, kell-e egyáltalán bizonyítanom, hogy munkahelyi kötelezettségeim miatt nem tudtam tanulmányi szabadságomat és rendes szabadságomat kivenni?

A rendes szabadság ki nem adása is jogsértésnek minősül?

Köszönettel!

Biztosan van nálatok valamilyen szabályozott formája a szabadságok kiírásának, szabis tömb vagy valami hasonló, amiben írásban jelzed az igényedet, aztán azt vagy elfogadják vagy elutasítják. Ebből eléggé egyértelműen látszana, hogy mikor kértél és kaptál szabadságot.

Szia!)

Kérdés: Ha nem kötöttem tanulmányi szerződést a céggel /nincs írott formában rögzítve/ követelheti-e a cég az adott összeg visszafizetését? (bármire hivatkozva!)

Bogie!
Nálunk a szabi egyetlen szabályozása, hogy egy évben egyszer adnak egy táblázatot, amiben fel kell tüntetni mikor akarsz szabira menni. Idénre minden hónap két hetét beírtam, mert van már annyi szabim!
Szabi előtt viszont szóban kell elkéredzkedned és persze nem engednek el, a munkára hivatkozva.
Most már olyan komoly az ügy, hogy egy kolléganőt 1 napra (péntek-csak kettőig van munkaidő) sem engedtek el, pedig előtte is számtalan hétvégét bent töltött!
Most jutottam odáig, kicsit megismerve az idevonatkozó jogaimat, hogy írásban kérjem a szabimat, mert eddig, mint a birkák mindent elfogadtunk...

De akkor most, hogy van 80 napom, ami ugye azt feltételezi, hogy nem voltam utóbbi két-három évben nagyon szabin, akkor most kell-e ezt nekem bizonyítanom valamivel, ha munkaügyi bíróságra kerül a sor!

Választ vááááárva!!!

Nem neked kell bizonyítanod. Egyébként 85 nap szabadságot nem fogsz tudni kivenni. A szabadságodat nem veszíted el, csak elévülhet, ami azt jelenti, hogy ki nem veheted, viszont el nem veszik az értéke, azt távozáskor számfejteniük kell.

Nagyon remélem, hogy a bérjegyzéket, amit minden hónapban meg kell kapnod fizetéskor, az szépen össze van gyűjtve, ha esetleg szükséged lenne rá...
Ugye nem írtak ki benneteket papíron, amikor dolgoztatok? (Ilyet is hallottam már sajnos.)

Szerintem egy dolog a jogaid érvényesítése és másik dolog, hogy egyáltalán meddig akarsz ott maradni. Nem hinném ugyanis, hogy ha előállsz a farbával, akkor azt éred el, hogy ezek után vigyázba vágják magukat és minden szabályt akkurátusan betartva működtök majd tovább. Inkább azt tudom elképzelni, hogy inkább téged raknak onnan ki valahogy és ezzel megoldottnak látják a kérdést. Ami egyáltalán nem biztos, hogy megoldódik, de a te szempontodból már mindegy lesz.

Nem mondom, hogy tűrj szónélkül mindent, csak készülj fel minden eshetőségre és járj utána, hogy milyen lehetőségeid vannak!