Alkotmányellenes a 98% - os különadó

Nandy, egyesek szerint elbizonytalanítja a befektetőket, mások szerint meg nem bizonytalanítja el. Olyan megoldás nincsen, amely egyaránt jó mindenkinek, és nincsenek vesztesei. Ha a hiánycélt teljesíteni kell, akkor azt a pénzt valakitől be kell szedni. Ezt azért a befektetők is látják, belátják.

„Guba, olvasd el ezt a rövid cikket, akkor talán majd nem állítasz olyanokat, hogy gazdasági növekedés várható…”

Hogy mikor lesz tényleges gazdasági növekedés, azt én nem tudom, de a cél nyilvánvalóan az, hogy meginduljon. De, ha szerinted nem ez a cél, akkor mire lett volna jó az adócsökkentés? A legkönnyebb az lett volna, hogy jövőre is beszedjék az adókat, aztán eltapsolják, ahogy írtad.

Igazad van Guba, én sem fárasztom magam veled. Nem azért tettem fel a kérdéseket, mert nem tudom rájuk a választ, hanem azért mert félek, Te nem vagy tisztában alapfogalmakkal. Egy mondat erejéig visszatérek a nyugdíjjárulékra, és akkor zárom a témát. Attól, hogy egyszeri alkalommal belepumpálunk a rendszerbe x milliárd forintot még nem fog helyreállni a versenyképességünk, ehhez elég sok tényező szükségeltetik. Egy példával alátámasztva. Van egy gazdasági társaságod, ami veszteséges. Belepumpálsz a pénzedből százmillió forintot. Ettől még ez a vállalkozás nem lesz sem profitabilis sem versenyképes, mert továbbra sem fog termelni semmit.

„ Attól, hogy egyszeri alkalommal belepumpálunk a rendszerbe x milliárd forintot még nem fog helyreállni a versenyképességünk, ehhez elég sok tényező szükségeltetik.”

Most írom le harmadjára, hogy a versenyképességünk az adócsökkentéstől fog javulni. Az lehet, hogy ettől önmagában még nem mi leszünk a legáhítottabb befektetési célország, de azt gondolom, hogy arról nem is érdemes vitatkoznod, hogy szívesebben megy a tőke olyan helyre ahol alacsonyabbak az adók, mert jobb a megtérülés.
A példád, nem tudom mire példa, de ezzel biztos nem analóg. (Jól emlékszem, hogy adótanácsadással foglalkozol?)

Kissé elfáradtam, de ha óhajtod folytatom a gondolatot és én is megismétlem harmadszor. Belepupálod a rendszerbe a nyugdíjjárulékot, de ettől még nem teremted meg a tartós adócsökkenés feltételét. És ha 1 évig tart a 10%-os adókulcs (amit a nyugdíjjárulékból finanszíroznak), ugyan mennyit számít ez a versenyképesség szempontjából? Vagy utána növeljük meg 30%-ra? Ettől biztos özönleni fognak a befektetők...

Erre mondtam, hogy kolosszális hülyeség (amit továbbra is fenntartok).

Vázold fel a te verziódat, ha ez kolosszális hülyeség. Hogy kell növelni a versenyképességet adócsökkentés nélkül. Csak arra kérlek, hogy törekedjél rá, hogy világos értelmes és következetes magyarázat legyen, ne olyan, mint a korábbi példád.

„Nandy, egyesek szerint elbizonytalanítja a befektetőket, mások szerint meg nem bizonytalanítja el. Olyan megoldás nincsen, amely egyaránt jó mindenkinek, és nincsenek vesztesei. Ha a hiánycélt teljesíteni kell, akkor azt a pénzt valakitől be kell szedni. Ezt azért a befektetők is látják, belátják.”

Gondolod, hogy a külföldi befektető ide merészeli hozni csak úgy blindre a sokmillió euro-ját? Nem hinném, legfejlebb ha egyedi megállapodást tud kötni az önkormányzattal, állammal... ennek eddig sem volt akadálya! Ld. kistérségi, helyi adó kedvezmény...
A jelenlegi helyzetben még egy évre sem lehet tervezni, nemhogy hosszabb időre!

Majd ha azt látják, hogy 2-3 éve stabilan alacsony marad az adókulcs, és végre lesz benne valami kiszámíthatóság, akkor esetleg.

... de 2-3 év múlva viszont már nem lesz extra fedezet (mnypt.) az alacsony adókulcs fenntartására...

Ahogy Rexor mondja, az adócsökkentés önmagában kevés. Kiszámítható, stabil adórendszer kell, és mellé a kiadásokat is alaposan meg kellene nyirbálni.

Hidd el, sok befektetőt elbizonytalaníthat az, hogy egy hosszútávra tervezett nyugdíjrendszert ennyire hirtelen, meggondolatlanul és radikális módon átalakítanak, mert csak... Évekig tartott, mire kidolgozták a jelenlegi rendszert, most mindezt öt perc alatt szétverik.
Ezektől a befektetők sem várhatnak mást, hisz bármikor velük is megtehetik.

Ez a legnagyobb probléma, bár te nagyon nem akarod felfogni!

Lehullt a lepel...
Nem visszatartják a pénztártagok pénzét, hanem elveszik! Talán örökre...
Már a bevallásokat, befizetéseket is úgy kell teljesíteni, hogy mindenkinél a 9,5% megy az állami nyugdíjalapba, és 0% a pénztárba. Benne van a Tbj. módosításában is! Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%, mnypt-i tagdíj 0%. Ezt már nem lehet félreérteni.
http://www.apeh.hu/…gd_nov1.html
http://www.apeh.hu/…_101105.html

http://www.parlament.hu/…378-0002.pdf
http://www.parlament.hu/…378-0003.pdf

egy újabb parasztvakítás...

http://jobbik.hu/…hiteleseknek

kicsit off de nem akartam külön topikot nyitni neki

A középárfolyam alkalmazásánál is van ám kiskapu!
A hitelintézet választhat, hogy

1. a saját maga által meghirdetett középárfolyamon, vagy
2. az MNB által közzétett árfolyamon

számol.
Mint tudjuk, itt is szokott lenni egy-két forint eltérés.

Valamit nem értek!
Sajnos nem vagyok jogász, ezért csak a jogérzetem súgja, hogy attól még hogy egy törvényről nem mondja ki (mert nem engedik neki)az AB hogy alkotmányellenes, attól még az! Ráadásul, ha a törvényt 2x is változatlan formában, vagy lényegi változtatás nélkül fogadja el a parlament, akkor már ki is mondta.
Szóval akivel kifizettetik a 98% adót, az beperli az Államot és nyer! Hiszen egy"mezei" bíróságnak is az alkotmány szerint kell eljárnia. Ha ellentmondás van egy alacsonyabb és egy magasabb rendű jogi norma között, akkor a magasabb rendű érvényes!? Nem?!

Viktorred: helyesen látod a dolgokat. Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlatban a bíróságok nagyon ritkán szokták az Alkotmányt alkalmazni (hiszen ott van/volt az Alkotmánybíróság erre a funkcióra). Lehet hogy most meg fog változni ez a gyakorlat.

Változhatna, meglátjuk. Mindenki pereljen, akit érint, és vigye el az Emberi Jogok Európai Bíróságáig a dolgot végső soron. Ha esetleg máshol nem, szerintem ott biztosan nyerhető a dolog. De azért remélem, hogy a rendes bíróságokon már előbb bukik a törvény.

Öt évre visszamenőleg lépne életbe a 98 százalékos különadó
http://hvg.hu/…zar_kulonado

A bíróság jogalkalmazó szerv, hatályos jogszabályt olyan alapon nem derogálhat, hogy annak alkotmányellenességét sejti. Erre van az utólagos normakontroll.

Mindenképpen érdekes a kérdés. Véleményem szerint eddig nem is volt erre szükség, hiszen az Alkotmánybíróság hatásköre minden jogszabály utólagos normakontrolljára kiterjedt (ezért értelmetlen is lett volna, ha a bíróságok az Alkotmányt alkalmazzák). Talán néhány olyan szorványos eset lehet pl. emeberi jogok témakörében, amikor nem volt speciálisabb jogszabály, ami a jogviszonyt szabályozta volna.

Ha viszont kivesznek egy nagyobb "halmazt" az Alkotmánybíróság hatásköréből akkor véleményem szerint semmi akadálya nincs annak, hogy rendes bíróságok is alkalmazzák az Alkotmány rendelkezéseit (amíg megtehetik).

Alapvetően két dologról van szó.
A bíróságok jogalkalmazása és az Alkotmánybíróság "negatív jogalkotása" között, olyan összefüggés nincsen, amiről te beszélsz.

Szerintem a rendes bíróságoknak most meg kell fontolniuk, hogy adóügyekben nem gyakorolhatnak-e kvázi utólagos normakontrollt. Az Alkotmány ugyanis hatályos jog, az Alkotmánnyal ellentétes jogszabály így nem szabad, hogy alkalmazható legyen. Eddig az AB hatásköre az Alkotmány értelmezésével kapcsolatban teljeskörű volt, és az AB határozatai mindenkire nézve kötelezőek, így az Abtv. szerinti eljáráshoz volt kötve a rendes bíróság. Most az AB hatásköre esik ki bizonyos kérdésekben, és ezzel együtt az Abtv. szerinti eljárás, de ettől még az Alkotmány, mint hatályos jog elsőbbsége a törvénnyel szemben fennáll. Ha pedig erre az AB-nek nincs már hatásköre, akkor nem áll fenn olyan kizárólagos hatáskör, amely akadályozná a bármely ügyben eljáró jogalkalmazót, hogy maga tegye félre az Alkotmányt sértő törvényt. Szerintem.

„Ha pedig erre az AB-nek nincs már hatásköre, akkor nem áll fenn olyan kizárólagos hatáskör, amely akadályozná a bármely ügyben eljáró jogalkalmazót, hogy maga tegye félre az Alkotmányt sértő törvényt.”

Eljött az elégtétel ideje a 42/2005. (XI. 14.) ABH miatt és végre a rendes bíróságok AB cipőben járhatnak?
Nem hinném. A rendes bíróság jsz-t "megsemmisítő" határozatának meghozatalakor milyen jszhelyre hivatkozna, mivel indokolja majd pl a Vásárosnaményi Városi Bíróság az "xz adóról szóló tv" megsemmisítését, miközben a Lenti Városi Bíróság ugyanezen törvény egyes rendelkezéseit nem találta alkotmányellenesnek.

Valóban érdekes, ebből még bármi lehet. Egyelőre úgy néz ki, /E/ kategória lesz ebből is, mint az önkormányzatok törvényességi felügyelete esetében. Vagy inkább mégis...bármi.

Kedves lawcitrom,

a rendes bíróság nem semmisítené meg az alkotmánysértő jogszabályt, mivel erre egyáltalán nincs hatásköre.
csupán annyit tenne, hogy nem alkalmazza az alkotmánnyal szembenálló, alacsonyabb rendű jogszabályt...mint ahogy azt eddig is megtette, ha pl. önkorm. rend. ütközött törvénybe.

egyet kell értsek ObudaFan érvelésével...ugyanakkor gyanús, hogy ez egy újabb alkotmánymódosítást generálna...:)

Kedves Kacsa1111,

Ez eddig maximálisan rendben, az utólagos normakontroll (és következményei) rendes bíróságok általi alkalmahatóság kérdésére reagáltam. Bár lehet, én értettem félre.

Kedves lawcitrom,

pont ez az, hogy ez nem utólagos normakontroll...

Hogy, egy törvény Alkotmányba ütközik-e vagy sem, az azért nem egy olyan kaliberű kérdés, amit egy bíróság, eljárása közben úgy mellékesen megállapíthat. Ha ez így lenne, akkor tényleg nyugodtan rájuk lehetne bízni, hogy egy törvényt alkalmazzanak-e, vagy sem. Éppen ez az, ami teljesen szembe menne a jogbiztonsággal, az egységes jogygakorlat igényével. Ha egy törvény hatályos, akkor azt egy bíróságnak mindaddig alkalmaznia kell, amíg az Alkbíróság erre hivatott eljárásában meg nem semmisítette. Én a bíróságok által végzett, amolyan "kvázi" normakontrollt sem tudok elképzelni, éppen ezek miatt.