Szerintem a rendes bíróságoknak most meg kell fontolniuk, hogy adóügyekben nem gyakorolhatnak-e kvázi utólagos normakontrollt. Az Alkotmány ugyanis hatályos jog, az Alkotmánnyal ellentétes jogszabály így nem szabad, hogy alkalmazható legyen. Eddig az AB hatásköre az Alkotmány értelmezésével kapcsolatban teljeskörű volt, és az AB határozatai mindenkire nézve kötelezőek, így az Abtv. szerinti eljáráshoz volt kötve a rendes bíróság. Most az AB hatásköre esik ki bizonyos kérdésekben, és ezzel együtt az Abtv. szerinti eljárás, de ettől még az Alkotmány, mint hatályos jog elsőbbsége a törvénnyel szemben fennáll. Ha pedig erre az AB-nek nincs már hatásköre, akkor nem áll fenn olyan kizárólagos hatáskör, amely akadályozná a bármely ügyben eljáró jogalkalmazót, hogy maga tegye félre az Alkotmányt sértő törvényt. Szerintem.
Alkotmányellenes a 98% - os különadó
Alapvetően két dologról van szó.
A bíróságok jogalkalmazása és az Alkotmánybíróság "negatív jogalkotása" között, olyan összefüggés nincsen, amiről te beszélsz.
Mindenképpen érdekes a kérdés. Véleményem szerint eddig nem is volt erre szükség, hiszen az Alkotmánybíróság hatásköre minden jogszabály utólagos normakontrolljára kiterjedt (ezért értelmetlen is lett volna, ha a bíróságok az Alkotmányt alkalmazzák). Talán néhány olyan szorványos eset lehet pl. emeberi jogok témakörében, amikor nem volt speciálisabb jogszabály, ami a jogviszonyt szabályozta volna.
Ha viszont kivesznek egy nagyobb "halmazt" az Alkotmánybíróság hatásköréből akkor véleményem szerint semmi akadálya nincs annak, hogy rendes bíróságok is alkalmazzák az Alkotmány rendelkezéseit (amíg megtehetik).
A bíróság jogalkalmazó szerv, hatályos jogszabályt olyan alapon nem derogálhat, hogy annak alkotmányellenességét sejti. Erre van az utólagos normakontroll.
Öt évre visszamenőleg lépne életbe a 98 százalékos különadó
http://hvg.hu/…zar_kulonado
Változhatna, meglátjuk. Mindenki pereljen, akit érint, és vigye el az Emberi Jogok Európai Bíróságáig a dolgot végső soron. Ha esetleg máshol nem, szerintem ott biztosan nyerhető a dolog. De azért remélem, hogy a rendes bíróságokon már előbb bukik a törvény.
Viktorred: helyesen látod a dolgokat. Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlatban a bíróságok nagyon ritkán szokták az Alkotmányt alkalmazni (hiszen ott van/volt az Alkotmánybíróság erre a funkcióra). Lehet hogy most meg fog változni ez a gyakorlat.
Valamit nem értek!
Sajnos nem vagyok jogász, ezért csak a jogérzetem súgja, hogy attól még hogy egy törvényről nem mondja ki (mert nem engedik neki)az AB hogy alkotmányellenes, attól még az! Ráadásul, ha a törvényt 2x is változatlan formában, vagy lényegi változtatás nélkül fogadja el a parlament, akkor már ki is mondta.
Szóval akivel kifizettetik a 98% adót, az beperli az Államot és nyer! Hiszen egy"mezei" bíróságnak is az alkotmány szerint kell eljárnia. Ha ellentmondás van egy alacsonyabb és egy magasabb rendű jogi norma között, akkor a magasabb rendű érvényes!? Nem?!
A középárfolyam alkalmazásánál is van ám kiskapu!
A hitelintézet választhat, hogy
- a saját maga által meghirdetett középárfolyamon, vagy
- az MNB által közzétett árfolyamon
számol.
Mint tudjuk, itt is szokott lenni egy-két forint eltérés.
egy újabb parasztvakítás...
http://jobbik.hu/…hiteleseknek
kicsit off de nem akartam külön topikot nyitni neki
Lehullt a lepel...
Nem visszatartják a pénztártagok pénzét, hanem elveszik! Talán örökre...
Már a bevallásokat, befizetéseket is úgy kell teljesíteni, hogy mindenkinél a 9,5% megy az állami nyugdíjalapba, és 0% a pénztárba. Benne van a Tbj. módosításában is! Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%, mnypt-i tagdíj 0%. Ezt már nem lehet félreérteni.
http://www.apeh.hu/…gd_nov1.html
http://www.apeh.hu/…_101105.html
... de 2-3 év múlva viszont már nem lesz extra fedezet (mnypt.) az alacsony adókulcs fenntartására...
Ahogy Rexor mondja, az adócsökkentés önmagában kevés. Kiszámítható, stabil adórendszer kell, és mellé a kiadásokat is alaposan meg kellene nyirbálni.
Hidd el, sok befektetőt elbizonytalaníthat az, hogy egy hosszútávra tervezett nyugdíjrendszert ennyire hirtelen, meggondolatlanul és radikális módon átalakítanak, mert csak... Évekig tartott, mire kidolgozták a jelenlegi rendszert, most mindezt öt perc alatt szétverik.
Ezektől a befektetők sem várhatnak mást, hisz bármikor velük is megtehetik.
Ez a legnagyobb probléma, bár te nagyon nem akarod felfogni!
„Nandy, egyesek szerint elbizonytalanítja a befektetőket, mások szerint meg nem bizonytalanítja el. Olyan megoldás nincsen, amely egyaránt jó mindenkinek, és nincsenek vesztesei. Ha a hiánycélt teljesíteni kell, akkor azt a pénzt valakitől be kell szedni. Ezt azért a befektetők is látják, belátják.”
Gondolod, hogy a külföldi befektető ide merészeli hozni csak úgy blindre a sokmillió euro-ját? Nem hinném, legfejlebb ha egyedi megállapodást tud kötni az önkormányzattal, állammal... ennek eddig sem volt akadálya! Ld. kistérségi, helyi adó kedvezmény...
A jelenlegi helyzetben még egy évre sem lehet tervezni, nemhogy hosszabb időre!
Majd ha azt látják, hogy 2-3 éve stabilan alacsony marad az adókulcs, és végre lesz benne valami kiszámíthatóság, akkor esetleg.
Vázold fel a te verziódat, ha ez kolosszális hülyeség. Hogy kell növelni a versenyképességet adócsökkentés nélkül. Csak arra kérlek, hogy törekedjél rá, hogy világos értelmes és következetes magyarázat legyen, ne olyan, mint a korábbi példád.
Kissé elfáradtam, de ha óhajtod folytatom a gondolatot és én is megismétlem harmadszor. Belepupálod a rendszerbe a nyugdíjjárulékot, de ettől még nem teremted meg a tartós adócsökkenés feltételét. És ha 1 évig tart a 10%-os adókulcs (amit a nyugdíjjárulékból finanszíroznak), ugyan mennyit számít ez a versenyképesség szempontjából? Vagy utána növeljük meg 30%-ra? Ettől biztos özönleni fognak a befektetők...
Erre mondtam, hogy kolosszális hülyeség (amit továbbra is fenntartok).
„ Attól, hogy egyszeri alkalommal belepumpálunk a rendszerbe x milliárd forintot még nem fog helyreállni a versenyképességünk, ehhez elég sok tényező szükségeltetik.”
Most írom le harmadjára, hogy a versenyképességünk az adócsökkentéstől fog javulni. Az lehet, hogy ettől önmagában még nem mi leszünk a legáhítottabb befektetési célország, de azt gondolom, hogy arról nem is érdemes vitatkoznod, hogy szívesebben megy a tőke olyan helyre ahol alacsonyabbak az adók, mert jobb a megtérülés.
A példád, nem tudom mire példa, de ezzel biztos nem analóg. (Jól emlékszem, hogy adótanácsadással foglalkozol?)
Igazad van Guba, én sem fárasztom magam veled. Nem azért tettem fel a kérdéseket, mert nem tudom rájuk a választ, hanem azért mert félek, Te nem vagy tisztában alapfogalmakkal. Egy mondat erejéig visszatérek a nyugdíjjárulékra, és akkor zárom a témát. Attól, hogy egyszeri alkalommal belepumpálunk a rendszerbe x milliárd forintot még nem fog helyreállni a versenyképességünk, ehhez elég sok tényező szükségeltetik. Egy példával alátámasztva. Van egy gazdasági társaságod, ami veszteséges. Belepumpálsz a pénzedből százmillió forintot. Ettől még ez a vállalkozás nem lesz sem profitabilis sem versenyképes, mert továbbra sem fog termelni semmit.
„Guba, olvasd el ezt a rövid cikket, akkor talán majd nem állítasz olyanokat, hogy gazdasági növekedés várható…”
Hogy mikor lesz tényleges gazdasági növekedés, azt én nem tudom, de a cél nyilvánvalóan az, hogy meginduljon. De, ha szerinted nem ez a cél, akkor mire lett volna jó az adócsökkentés? A legkönnyebb az lett volna, hogy jövőre is beszedjék az adókat, aztán eltapsolják, ahogy írtad.
Nandy, egyesek szerint elbizonytalanítja a befektetőket, mások szerint meg nem bizonytalanítja el. Olyan megoldás nincsen, amely egyaránt jó mindenkinek, és nincsenek vesztesei. Ha a hiánycélt teljesíteni kell, akkor azt a pénzt valakitől be kell szedni. Ezt azért a befektetők is látják, belátják.
Rexor, el szoktad olvasni amihez hozzászólsz? Kicsit fáraszt, hogy rendszeresen megtalálsz a butuska kérdéseiddel. Fizessél egy tanárnak, ha korrepetálást szeretnél.
„
Kezdjük azzal, hogy mi köze van egymáshoz a bankadónak és a nyugdíjjáruléknak? Az egyik egy adónem a másik egy járulék, homolokegyenest más céllal fizetjük.”
Nandy hozzászólásait sem olvasod!:
„A nyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszatérőktől remélt 2500 milliárdból 530-at jövőre elkölt a kormány a költségvetési törvényjavaslat szerint.
http://index.hu/…oltsegvetes/”
Nem az a lényeg, hogy te milyen céllal szeretnéd befizetni, ha a kormány ebből fogja fedezni az adócsökkentést. (szja, tánya)
„Az alacsonyabb társasági adó kulcs csakugyan növeli a versenyképességet, de nyugdíjjárulékról beszéltünk és még mindig nem árultad el, hogy mi köze a nyugdíjjárulék átirányításának a versenyképesség megteremtéséhez?”
Elárultam, legfeljebb nem értetted. Itt van a legutóbbi hozzászólásomban, újra beidézve. Ádámtól, Évától kezdve: A versenyképességünket úgy tudjuk növelni, ha az állami elvonásokat csökkenti a kormány. Ezzel kettős célt ér el. Egyrészt a magyar vállalkozások nem mennek át a szomszédos országokba, másrészt a külföldi tőke is ide jön a szomszédok helyett. De, ha csökkennek az adók, akkor rövid távon megnő az államháztartás hiánya, amit viszont nem engedhet meg a kormány, mert seggünkbe rúg az unió, meg a világbank. Ezért kedves Rexor, a te nyugdíjjárulékodból fogja fedezni a kormány a hiányt. :-)
Guba, olvasd el ezt a rövid cikket, akkor talán majd nem állítasz olyanokat, hogy gazdasági növekedés várható....
A befektetőket szerinte elbizonytalanítja, hogy a kormány egyedi adókkal szabályozza a gazdaságot és hosszú távú rendszereket – mint például nyugdíjrendszer – ver szét.
Guba, talán személyeskedés nélkül is megbeszélhetjük ezt, mivel megint totál másról beszélsz, mint amit írtam.
Kezdjük azzal, hogy mi köze van egymáshoz a bankadónak és a nyugdíjjáruléknak? Az egyik egy adónem a másik egy járulék, homolokegyenest más céllal fizetjük.
Az alacsonyabb társasági adó kulcs csakugyan növeli a versenyképességet, de nyugdíjjárulékról beszéltünk és még mindig nem árultad el, hogy mi köze a nyugdíjjárulék átirányításának a versenyképesség megteremtéséhez?
„A bankadóra és a nyugdíjjárulékok visszairányítására azért van szükség, hogy ezzel megteremtődjön az szja, és a társasági adó csökkentésének a lehetősége. Erre a versenyképességünk megteremtése szempontjából szükség van.”
Én ezt írtam. Amit te írtál, az a kolosszális hülyeség. Csak, hogy tudjad miről beszélsz, egy ország versenyképessége, más országokkal való összehasonlításban értelmezhető fogalom. Tőkevonzó képesség, vállalkozásbarát gazdaságpolitika és adórendszer kialakítása, stb. Ilyesmikkel lehet növelni.
Nem akarlak megsérteni, de szerintem te éppen csak a lényeget nem vagy képes látni.
Guba, nálad aki nem ért egyet a jelenlegi kormány intézkedéseivel az mind szocialista? Szerintem ez független a politikai hovatartozástól.
Az a szomorú az egészben, hogy az összes nyilatkozat, amit eddig hallottam a témában rövidlátó sületlenség. Azt tényleg mindenki elfelejeti, hogy a nyugdíjjárulékok 75%-ka jelenleg is az államhoz megy, csak a 25%-al van némi mozgástere az embereknek. Ezt elvenni tényleg példátlan, magam sem gondoltam volna, hogy ezt meg meri lépni bármelyik kormány. Az meg megiont kolosszális hülyeség, hogy egy egyyzeri "privatizáció" majd helyrerakja a versenyképességet.
A nyugdíjrendszert meg kell reformálni, ezzel mindenki egyetért. De nem így. És nem is azzal van probléma, hogy 25% felett mindeki rendelkezhet. Hanem az a fő probléma, hogy kissé sok a nyugdíjas, példátlanul sok a rokkantnyugdíjas, és nem szóltam a 35 évesen nyugdíjba menő katonákról, stb. Ezen kellene változtatni, de nem egyszerre, hanem lassan, hatástanulmányokkal, és nem ajtóstul rontani a házba.
