Alkotmányellenes a 98% - os különadó

„Önöktől többet vártam! (Milyen hálátlan vagyok!:-)) A személyeskedő szurkálódások meg .....”

Én részemről a személyeskedésért elnézést kérek, próbáltam rá törekedni(amennyire tudtam), hogy az irónia a szalonképesség határain belül maradjon. Belátom ez nem sikerült. :-)
A jogi felvetést illetően én is többet vártam. Azt gondoltam, hogy világos amit írok, és vártam, hogy ebben a három napban, amíg nem voltam itthon, még esetleg más jogászok is nyilvánítanak véleményt a kérdésben. Akár pro, akár kontra.

„Nem szeretnék senkit sem megbántani, de a szerény jogérzékem hasonló vitákban győzte meg saját magát a fenti kérdésemben megfogalmazottakra, pedig mint írtam nincs jogi diplomám.”

3:1 arányban megerősítést nyertél, ez eddig az arány.

Tisztelt Fórumozók!

Három hete, hogy a következő hozzászólást tettem:

"Valamit nem értek!
Sajnos nem vagyok jogász, ezért csak a jogérzetem súgja, hogy attól még hogy egy törvényről nem mondja ki (mert nem engedik neki)az AB hogy alkotmányellenes, attól még az! Ráadásul, ha a törvényt 2× is változatlan formában, vagy lényegi változtatás nélkül fogadja el a parlament, akkor már ki is mondta.
Szóval akivel kifizettetik a 98% adót, az beperli az Államot és nyer! Hiszen egy"mezei" bíróságnak is az alkotmány szerint kell eljárnia. Ha ellentmondás van egy alacsonyabb és egy magasabb rendű jogi norma között, akkor a magasabb rendű érvényes!? Nem?!"

Az azóta született hozzászólásokat köszönöm, azokat nagy érdeklődéssel olvastam. Kár, hogy nem kaptam mindenki által elfogadott választ. Nem szeretnék senkit sem megbántani, de a szerény jogérzékem hasonló vitákban győzte meg saját magát a fenti kérdésemben megfogalmazottakra, pedig mint írtam nincs jogi diplomám. Önöktől többet vártam! (Milyen hálátlan vagyok!:-)) A személyeskedő szurkálódások meg .....
Azért köszönöm!!

„Erre a BH is világosan rámutat. ”

A BH a következőből indul ki: "Ezzel az érveléssel kapcsolatban rámutat az Elnökségi Tanács, hogy az Alkotmány 32/A. §-ának (1) bekezdése az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a jogszabályok alkotmányosságának a felülvizsgálatát." Hát, pontosan ez változott.

„A Fidesz, mint kormányzó párt, illetve a parlamenti többség, mögötte a kormány szempontjából mi lett volna a ráció ebben a változtatásban. Nem arról van szó, hogy a bíróságnak miből kellene kiindulnia, hanem, hogy a törvényhozó miből indult ki, illetve hogy milyen módon szolgálja a céljait az Alkotmánymódosítás. Semmi értelme nem lett volna feleslegesen felszítani a jogásztársadalom és a politika iránt érdeklődők indulatait, ha a bíróságok minden további nélkül derogálhatnának pl. adótörvényeket, Alkotmányba ütközésre hivatkozva.”

Erre a feltételezett szándékra az Alkotmány szövegével szemben mégsem lehet bírósági indokolást felépíteni egy jogállamban. Hogy nálunk lehet-e, az majd kiderül.

„indulatvezérelt vagy, trágár és primitív”

mi van gubalínó? tükörbe néztél?:)))

ebből a trágárt szó nélkül felvállalom.
az indulatvezéreltet azért nem, mert nekem van rendes munkám, ahol kiélhetem jogászi ösztöneimet, ide csak szórakozni járok...veled ellentétben. szóval annyira nem bír érdekelni, hogy indulatok ébredjenek bennem.
a primitiven még gondolkodom...attól függ, hogy mit értesz alatta...:)))

Kedves guba,

1)
mint azt már jeleztem, ha nem akarsz velem beszélgetni, akkor minek szólítasz meg?
ez így eléggé óvodás...:)

2)
miért nem ObudaFannak írod, hogy ne helyezkedjen az álláspontomra?:) csak mert véletlenül épp egyetértünk? húzd ki egy pillanatra a fejed a seggedből, vegyél pár mély levegőt és lapozgass már kicsit vissza...:)

3)
baromi kiváncsivá tettél, hogy szerinted mi történik akkor, ha bíró észleli tagállami és uniós norma összeütközését! gondolom a Pp. valamelyik szakaszát akarod majd citálni...:)

én csak hirtelen ötlettől vezérelve leírtam egy másik útját annak, miképpen tehetnék félre a bíróságok ezt a remekbe szabott és igazságosra sikeredett jogszabályt...ha látsz kivetnivalót a gondolatmenetemben (erre igen sok esély van, mivel - mint írtam - hirtelen ötlet volt), akkor kritizáld, ne csak utalgass.
de előtte azért gondold meg kétszer, mert aranysárgarépa díjra érdemes zöldségnek látszik, amit mondani szeretnél.:)

Kedves ObudaFan,

kitartást és sok türelmet kívánok neked!:)

"„A lényeg: Az Egyezmény az Emberi Jogi Bíróság több évtizedes joggyakorlata által nyerte el értelmét, márpedig az Egyezmény 6. cikke tiltja a visszaható hatályú jogalkalmazást.”

Akkor mégsem a Dávodi ügy a nyerő ellenérved?"

(A Kacsának írottakat nem kommentálnám, ahogy őt ismerem, nem szorul a védelmemre.)

Attól tartok, kezdünk eljutni egy olyan szellemi szintre, ahol már nem szívesen folytatom a polemizálást. Nem szívesen mennék pl. bele annak elmagyarázásába Guba számára, hogy mondjuk attól, hogy a kereset elbírálására a magyar bíróságnak nincs joghatósága, és a felperesnek nincs perbeli jogképessége sem, a kettő nem fogja mintegy "kioltani" egymást, hanem együttesen eredményezik a keresetlevél elutasítását. Én pedig ezt a színvonalat utasítom el, hasonlóképpen több okból. Részemről ennyi volt, ha Ti akarjátok, vitázzatok vele, de ahogy én látom, sok értelme nincsen.

Az idő úgyis meg fogja mutatni, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét éppúgy nem volt érdemes csorbítani, mint 12 éve kitalálni, hogy a Parlamentben a hetenkénti ülésezés az tulajdonképpen háromhetenkéntit jelent (Ti erre korotoknál fogva nemigen emlékezhettek), az antidemokratikus ötletek előbb-utóbb mindig elnyerik méltó büntetésüket. Többnyire 4 éven belül... :-)

Kacsa, te olyan vagy mint egy vakarcs, ami elkapta a nadrágszáramat és azt rángatja.
Régi tapasztalatom, hogy teljesen felesleges veled vitatkozni, mert indulatvezérelt vagy, trágár és primitív, és vagy nem is érted amit írok, vagy nem látod be a tévedésed. Elveben persze nem zárom ki, hogy igazad is lehetne. Ezért próbáltam először finoman, később kevésbé finoman jelezni neked, hogy ne csaholjál állandóan közbe. Értem én, hogy szívesen ütnél rajtam, főleg mikor azt gondolod, hogy ha Obudafan álláspontjára helyezkedsz, akkor okosabbank látszol, mint amilyen vagy. De, hidd el nincsen rá szükség, hogy valami szajkó madárként ismételgess.
(nézz már utána, hogy mi történik akkor, ha a bíróság azt észleli, hogy a tagállami és az uniós norma összeütközésben van)
Nem mellesleg jegyzem meg, hogy ez az egész vita azon kijelentésed alapján indult, mely szerint semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy Mo-n a bíróságok bármilyen alkotmányellenesnek ítélt jogszabályt félretegyenek. Úgyhogy ne gyere már nekem a bölcselkedéseddel. Ez volt itt az utolsó hozzád intézett írásom. Nem érdekel a véleményed, próbáld ezt megérteni és kímélj is meg tőle.

Kedves guba,

„az általad vázolt megoldásra nincsen jogi lehetőség”

szerinted nincs jogi lehetőség, mert te így szeretnéd...nem érvelsz, hanem szurkolsz.

egy BH sem köti a bíróságokat. az általad hivatkozott BH-ban a jogszabályhelyet értelmezték valamiféleképpen. semmmi nem tiltja, hogy a bíróságok változtassanak ezen az értelmezésen.
gondolom te is láttál már olyat, hogy változott a joggyakorlat...

az egyes "jogszabályok derogációjára" - ahogy te nevezted - pedig azért is hibás hivatkozni, mert nemhogy lehetőség van rá, de bizonyos esetekben egyenesen kötelező. igaz, EDDIG nem az alkotmánnyal való ellentét esetén nyúltak ehhez, de pl. amikor eu joggal ütközik a tagállami norma, akkor kötelezően félre kell tenni a tagállamit...pedig a jat. ilyenkor is azt mondja, hogy hatályos, és alkalmazandó a tagállami norma...aztán ott van a Grád András által is említett kollízió...

számodra tényleg olyan elképzelhetetlen, hogy az eddigi értelmezések változtatásával (ezért súlytalan a BH-kra hivatkozni - ha fentebb ez nem lett volna világos, meg az eddig mintegy 200 ilyen tartalmú hozzászólásból) akként lehessen kihozni a kormány eddigi fércműiből, hogy a jogállamiság - mégha kicsit megerőszakolva is - megmaradjon?
vagy tényleg csak szurkolsz, és azért nem vagy hajlandó tudomásul venni mások érvelését, mert nem tetszik?

Összefoglalva: az Alk. változása nem változtatott azon a tényen, hogy az utólagos normakontrollra továbbra is csak az Alkotmánybíróság jogosult, tehát hiába értelmezik az Alkotmányt a rendes bíróságok is, ha nincsen jogkörük az esetleg Alkotmányba ütköző jogszabályok mellőzésére. A lex superior elve ehhez kevés volt eddig is és ez után is. Erre a BH is világosan rámutat. Azzal egyet tudok érteni, hogy a kialakult helyzet nem kívánatos, de az általad vázolt megoldásra nincsen jogi lehetőség.

„Ezekre az érvekre túl sokmindent nem írtál.”

Azért nem, mert nem érzem relevánsnak az arra való hivatkozásodat, hogy változott az Alkotmány. A 32/A. szakasz a jelenleg hatályos szövegben ugyanúgy szerepel. Az pedig, hogy egyes esetekben hiábavaló lenne kezdeményezni az utólagos normakontrollt - igaz ugyan - de nem jelent felhatalmazást a rendes bíróságok számára egyes jogszabályok derogációjára. Pontosan azért nem erre sem az Alkotmány, sem azzal összhangban a Jtv alapján nincsen lehetőség. Eddig sem volt, ezután sincsen. Ha ezt nem látod be, akkor meddőnek érzem a további vitát, azokat az érveidet, hogy változott a szabályozás, a BH-k pedig meghaladottak lennének, pedig súlytalannak.

„Kérdés, hogy a jogalkotó vélt szándékából kell-e kiindulnia a bíróságnak, amit ráadásul a jogalkotó sem mert megfogalmazni, mert a jogszabály indokolása gyakorlatilag értelmezhetetlen, vagy a jogszabály szövegéből. Nyilván esetről esetre kell dönteni, de ebben az esetben az indoklás zavarosságára is tekintettel szerintem a jogszabály szövegéből kell kiindulni. Az meg nem szól arról, hogy a továbbiakban a bíróság ne vizsgálhatná a jogszabály alkotmányelle­nességét.”

Félreértetted a kérdést. A Fidesz, mint kormányzó párt, illetve a parlamenti többség, mögötte a kormány szempontjából mi lett volna a ráció ebben a változtatásban. Nem arról van szó, hogy a bíróságnak miből kellene kiindulnia, hanem, hogy a törvényhozó miből indult ki, illetve hogy milyen módon szolgálja a céljait az Alkotmánymódosítás. Semmi értelme nem lett volna feleslegesen felszítani a jogásztársadalom és a politika iránt érdeklődők indulatait, ha a bíróságok minden további nélkül derogálhatnának pl. adótörvényeket, Alkotmányba ütközésre hivatkozva.

Az előbbit Sherlocknak címeztem, de tudjuk az igazság már odaát van a diplomákon túl! A nagy klasszikusok egy része már kijárta...

Kérdezd meg néhány tanártól pont ott! Talán néhány egyedi módon levelező hírességre még emlékeznek, aki beírathatta azt is egy adott időben megérkezve az indexébe, amit más csak vizsgán kapott megfelelő tudás után, néha jól megszívatva, akár irreálisan értékelve!

„Nem változott. Alkalmazható.”

Hogy változott a szabályozás, az tény, hogy alkalmazható-e, az egyelőre kérdés, de részletesen kifejtettem, hogy szerintem miért nem. Ezekre az érvekre túl sokmindent nem írtál.

„1. Az alkotmányellenesség joghatályos kijelentéséről beszélek, nem tartalmi alkotmányelle­nességről.”

Akkor azt kellett volna kérdezni.

„2.Arra csak az Alkotmánybíróság jogosult.”

Állítod te.

„Ha figyelted a BH nem is az Abtv-re hivatkozott, hanem magából az Alkotmány 32/A. §-ból vezette le, hogy csakis az Alkotmánybíróság jogosult jogszabályokat megsemmisíteni. Vagyis, eleve alkotmányellenes lenne, egy rendes bíróságnak már az eljárása is, mert eleve ütközne a 32/A.§-al.”

A korábbi alkotmányszöveg alapján jutott erre az LB. A probléma épp az, hogy változott az alkotmányszöveg.

„Csak mellesleg kérdezem, mi lett volna a ráció a parlament alkotmánybírósági hatásköröket korlátozó döntésében, ha egyébként lenne rá jogi lehetőség, hogy rendes bíróságok hatályos törvényekkel ellentétes döntéseket hozzanak? Semmi.”

Kérdés, hogy a jogalkotó vélt szándékából kell-e kiindulnia a bíróságnak, amit ráadásul a jogalkotó sem mert megfogalmazni, mert a jogszabály indokolása gyakorlatilag értelmezhetetlen, vagy a jogszabály szövegéből. Nyilván esetről esetre kell dönteni, de ebben az esetben az indoklás zavarosságára is tekintettel szerintem a jogszabály szövegéből kell kiindulni. Az meg nem szól arról, hogy a továbbiakban a bíróság ne vizsgálhatná a jogszabály alkotmányellenességét.

„Csak mellesleg kérdezem, mi lett volna a ráció a parlament alkotmánybírósági hatásköröket korlátozó döntésében, ha egyébként lenne rá jogi lehetőség, hogy rendes bíróságok hatályos törvényekkel ellentétes döntéseket hozzanak?
”

Abban mi a ráció, hogy amint megkapják a képviselők a mandátumot, elfelejtik annak 90%-át, amit a jogi egyetemen tanultak(már aki tanult)? Abban mi volt a ráció, mikor egy ideig magasabb volt a büntetési tétele annak, ha valaki 14 év alattiról tiltott pornográf felvételt megszerez, vagy tart; mintha közösül vele? Vagy annak, hogy ha az emberölést 14 év alatti személy ellen követik el, akkor az minősített eset? - egy 13 éves "értékesebb", mint egy Nobel díjas, vagy egy 15 éves?

„A lényeg: Az Egyezmény az Emberi Jogi Bíróság több évtizedes joggyakorlata által nyerte el értelmét, márpedig az Egyezmény 6. cikke tiltja a visszaható hatályú jogalkalmazást.”

Akkor mégsem a Dávodi ügy a nyerő ellenérved?

„Pont ez változott, így ezért nem alkalmazható már a BH.”

Nem változott. Alkalmazható.

1. Az alkotmányellenesség joghatályos kijelentéséről beszélek, nem tartalmi alkotmányellenességről.
2.Arra csak az Alkotmánybíróság jogosult.

Ha figyelted a BH nem is az Abtv-re hivatkozott, hanem magából az Alkotmány 32/A. §-ból vezette le, hogy csakis az Alkotmánybíróság jogosult jogszabályokat megsemmisíteni. Vagyis, eleve alkotmányellenes lenne, egy rendes bíróságnak már az eljárása is, mert eleve ütközne a 32/A.§-al.

Csak mellesleg kérdezem, mi lett volna a ráció a parlament alkotmánybírósági hatásköröket korlátozó döntésében, ha egyébként lenne rá jogi lehetőség, hogy rendes bíróságok hatályos törvényekkel ellentétes döntéseket hozzanak? Semmi.

„Ezzel az érveléssel kapcsolatban rámutat az Elnökségi Tanács, hogy az Alkotmány 32/A. §-ának (1) bekezdése az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a jogszabályok alkotmányosságának a felülvizsgálatát.”

Pont ez változott, így ezért nem alkalmazható már a BH.

„1.Mikor alkotmányellenes egy jogszabály?”

Ha az Alkotmány bármely rendelkezésével úgy ellentétes, hogy ez az ellentét nem szükséges azért, hogy az Alkotmány más rendelkezésének megfeleljen, vagy nem arányos az eltérés ahhoz képest, ami a másik szabálynak való megfeleléshez szükséges.

„2.Ki jogosult ezt megállapítani?”

Bármely jogalkalmazó szerv eddig is jogosult volt megállapítani, hiszen maga a rendes bíróság, amikor a 38. § (1) bekezdését alkalmazta, megállapította, hogy alkotmányellenesnek találja a szabályt. Csakhogy az AB állásfoglalását kell kérnie minden esetben, ha az AB-nek van hatásköre, hiszen az AB alkotmányértelmezése mindenkire kötelező. Ha az AB-nek nincs hatásköre, természetesen nem áll fenn ez a helyzet.

Ami a BH azon érvelését illeti, hogy a jogbiztonság elvét sértené, ha a rendes bíróság állapítaná meg a törvény alkotmányellenességét, teljesen helytálló volt az AB csorbítatlan hatásköre mellett. Most azonban a jogbizonytalanságot maga az alkotmánymódosítás okozza. Ha az AB megállapítja hatásköre hiányát, semmivel nem lesz nagyobb veszély a jogbiztonságra az, ha a rendes bíróság gyakorol utólagos normakontrollt ezekben az ügyekben, mint eddig az AB normakontrollja, arra is tekintettel, hogy a világban jól működnek kifejezetten ilyen modellek. Amelyek klasszikusa, az USA Supreme Courtja maga állapította meg a hatáskörét erre külön alkotmányi felhatalmazás nélkül.

Kedves guba,

erre már írtam kb. kéthete, amikor beleszóltál lawcitrommal folytatott vitámba (akkor persze beszélgethetnéked volt:))
hogy akár meghaladottnak is tekintheted a BH-t, mert az szólt egy adott helyzetre, ami most megváltozott.

vagy másképp megfogalmazva: vajon ugyanezt a döntést hozták volna, akkor ha a jelenlegi szabályok között kellett volna mozogniuk?

ez a te általad említett, ha akarom vemhes, ha nem akarom nem vemhes tipikus esete...

Sokban egyetértve Obudafan és Kacsa korábbi hozzászólásaival hogy - némi képzavarral - kihúzzam a szőnyeget Guba alábbi hivatkozása alól, emlékeztetnék mindenkit, hogy Magyarország 1992 november 5-én ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Miként úgy rémlik, korábban már utaltam rá, ez közvetlen hatályt jelent, vagyis direkt módon lehet rá hivatkozni a hazai bíróságok előtt. (Csak hogy Gubát további életrajzi adatokkal bosszanthassam, 1992 és 1994 között magam is Strasbourgban dolgoztam, sőt a szakkönyvet is én írtam a témában: A strasbourgi emberi jogi bíráskodás kézikönyve, most fog megjelenni a 4. kiadás. Bocs Guba, ha tudnék buszt vezetni, hidd el, én is azt csinálnám inkább a szabadidőmben, garantáltan jobban fizet, mint a szakkönyvírás, és a jelek szerint némileg kevésbé cizellált gondolkodást előfeltételez! De nézd el nekem, nem tehetek róla, nekem csak ilyen életrajz jutott.) :-)

A lényeg: Az Egyezmény az Emberi Jogi Bíróság több évtizedes joggyakorlata által nyerte el értelmét, márpedig az Egyezmény 6. cikke tiltja a visszaható hatályú jogalkalmazást. Ott kicsit más a rendszer, a jogszabályok egyezménykonformitásával alapvetően nem foglalkoznak, azzal viszont annál inkább, hogy az adott tagállam megsértette-e a jogalkalmazás során valakinek az emberi jogát. Márpedig ha a derék magyar bíró egy ilyen konkrét helyzetben nem alkalmazza az Egyezményt (amelyik nem mellékesen fölérendelt a hazai joghoz képest!), ezzel manifeszt egyezménysértést idéz elő. Leegyszerűsítve: kénytelen félretenni az amúgy nem vitásan hatályos, csak éppen egyezményellenes hazai jogszabályt. És miként korábban valahol már utaltam rá, az Emberi Jogi Bíróság hatáskörét bajos lesz egy hazai alkotmánymódosítással csorbítani! :-)

Hogy értelme legyen a további vitának két alapkérdést kellene tisztáznunk. Ezekről várom a véleményedet:
1.Mikor alkotmányellenes egy jogszabály?
2.Ki jogosult ezt megállapítani?

1. Ha az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzétett hatállyal megsemmisítette.
2. Csak az Alkotmánybíróság.

BH1994.1.
A törvény szövegéből következően valamennyi hatályos jogszabályt figyelembe kell vennie a Legfelsőbb Bíróságnak, így az Alkotmányt is. Ezzel az érveléssel kapcsolatban rámutat az Elnökségi Tanács, hogy az Alkotmány 32/A. §-ának (1) bekezdése az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a jogszabályok alkotmányosságának a felülvizsgálatát. Mivel erre az Alkotmány egyetlen más szervet sem jogosít fel, kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult annak megállapítására, hogy egy adott, hatályban levő anyagi jogi vagy eljárásjogi rendelkezés ellentétes-e az Alkotmánnyal. Ez a tevékenység a jogalkalmazás során, a jogalkalmazás folyamatának jogértelmezése körében nem végezhető el, mivel erről az Alkotmány másként - a fentiek szerint - rendelkezett és rendelkezik. Az ezzel ellentétes álláspont nemcsak az Alkotmányban foglalt rendelkezést sértené, hanem nagyfokú jogbizonytalanságot is eredményezne, ha minden bíróság a jogalkalmazói jogértelmezés során eldönthetné, hogy az adott konkrét rendelkezés ellentétes-e az Alkotmánnyal, és ennek a jogalkalmazás körében levonhatná a következtetéseit, azaz félretehetné a konkrét, speciális szabályozást. Ebben az esetben egységes jogról aligha beszélhetnénk, és a jogbiztonság - a törvényesség alappillére - és a jogi szabályozás kiszámíthatósága szenvedne csorbát.

Becsület szavamra nem ebből ollóztam a 12.45-ös hozzászólásomat. Bár az érvelés kísértetiesen hasonló.:-)))

gubalínó, gubalínó...bárcsak jobb jutott volna, mint te.:)

csak azt nem értem, hogy mire fel véded ily szilajan a minden szempontból (jogi, erkölcsi) védhetetlen álláspontodat...?

az egész érvelésed mintha arra épülne, hogy az alkotmány nem hatályos/alkalmazandó/alkalmazható jogszabály a bíróságok számára...

„A jogszabályok alkalmazásának kötelezettségét és annak körét, a jogalkotásról szóló törvény kimondja.”

Az Alkotmány is hatályos jogszabály, sőt, ahogy éppen a Jatv-ot megsemmisítő AB határozat kimondja, 89. óta minden más jogszabály felett álló hatályos jogszabály.

„ A rendes bíróság jogalkalmazó szerv, csak a hatályos jogszabályok szerint és a hatályos jogszabályok alapján járhat el.”

Így elsősorban a hatályos Alkotmány, másodsorban minden más jogszabály alapján.

„ Ha tehát mellőzni akar egy jogszabályt, arra konkrét törvényi felhatalmazás kell.”

Vagy jogszabályok közötti nyilvánvaló, másképpen fel nem oldható ellentmondás. Ha ugyanis az alkotmányellenes törvényt alkalmazza a bíróság, akkor pedig az Alkotmányt, mint hatályos jogszabályt teszi félre, pedig arra aztán tényleg nincs felhatalmazása. Tehát a bíró döntéshelyzetbe kerül: valamelyik jogszabály alkalmazását mellőznie kell. Vagy az Alkotmányt, vagy a különadótörvényt. Az AB többször kimondta, hogy a jogszabályhelyek között fennálló ellentmondás feloldása jogalkalmazói kompetencia. Ebben az esetben is erről van szó, csak itt az egyik hatályos jogszabály az Alkotmány.

„ Erre nem elég az jogalkotókra vonatkozó előírás, hogy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb rendűvel, mert az nem erre vonatkozik. Ez elvi síkon, nem is vitás, de mint korábban utaltam rá, az hogy két jogszabály ütközik-e, illetve mennyiben alkotmányos, vagy mennyiben nem az, az már nem jogalkalmazói kompetencia.”

A fentiek miatt a bíróságnak döntenie kell, hogy a hatályos Alkotmányt, mint jogszabályt, vagy a hatályos különadótörvényt, mint hatályos jogszabályt alkalmazza. Erre más válasz nem lehet, mint a három, a hasonló ellentmondásokat feloldó klasszikus jogalkalmazási alapelv felhívása, amelyek közül azonban a lex superior megelőzi a másik kettőt, tehát azt kell alkalmazni.

„ Ha a bíróságok szabadon dönthetnének egy-egy jogszabály alkalmazhatóságának kérdésében, akkor összecsúsznának jogalkotói és jogalkalmazói kompetenciák. Ez nem kívánatos.”

Nem dönthetnek szabadon. Az ellentmondó jogszabályok közül a lex superior alapján kényszerűen az Alkotmányt kell alkalmazni.

„ És ez nem mond ellent a „bírói jog“ szükségességének, vagy a jogegységik szükségességének, de hatályos jogszabály szövegével nyilvánvaló jelentésével ellentétes értelmezésre nem lehet jutni.”

A jogegységire tulajdonképpen csak akkor lenne szükség, ha a fenti értelmezésre nem egyöntetűen jutnak a bíróságok. Ugyanakkor ilyen egység esetén is - a jogfejlesztésre hivatkozva - kívánatosnak tartanék egy jogegységit. De nem a jogegységi az az eszköz, ami megteremti a bíróságok kötelezettségét arra, hogy az Alkotmányt minden más norma fölött állónak tekintsék, hanem maga az Alkotmány. A jogegységi pusztán annak az eszköze, hogy a jogkereső állampolgárok mihamarabb egy kötelezően alkalmazandó, közlönyben kihirdetett normával találkozzanak a kérdésben.

„ Jogegységiben alkotmányelle­nességet nem lehet kimondani, tehát az nem helyettesítheti az Alk.bíróság kompetenciáit.”

Amíg az Alkotmánybíróságnak van kompetenciája. Ahogy nincs, onnantól a fentiek szerint a jogszabályok összeütközése folytán nem az Alkotmány, hanem az alacsonyabb jogforrás mellőzésére köteles a bíróság.

„Most maszatolsz. :-) Mutasd ki, mennyiben és miért lehet hatással.”

Már leírtam, de szívesen megteszem ismét. Az ABtv. 38. § (1) egy eljárást ír le, aminek csak olyan esetekben van értelme, amikor az AB-nek van hatásköre. A rendes bíróság az ABtv. 38. § (1)-et nyilván nem alkalmazhatja, ha az AB esetleg az ellentmondásosan megfogalmazott alkotmánymódosítás alapján megállapítja, hogy nincs hatásköre valamely kérdésben, akkor a bíró nem folytathatja le az ABtv. 38. § (1) szerinti eljárást. Mert ugyan jellemző a marhára átgondolt jogalkotásra, hogy az továbbra is kötelező lenne, csak éppen a perelhúzáson kívül semmilyen más célt nem szolgálna. De akkor mit kezdjen a bíró, aki ezt nem folytatja le, de lefolytatja, csak az AB-től azt a választ kapja, hogy nincs hatásköre az AB-nek. Akkor a bíró nem tehet mást, mint a fentiek szerint a két hatályos alkalmazandó, ám ellentétes jogszabály közül a superiort alkalmazza. Az Alkotmányt ugyanis eddig is minden jogalkalmazó értelmezhette, azzal, hogy az AB értelmezése mindenkire kötelező volt. Most bizonyos kérdésekben lehet, hogy az AB-nek nem lesz hatásköre - bár az önellentmondó alkotmánymódosítás szövege alapján ez nem biztos - ebben az esetben kötelező alkotmányértelmezés nincs, marad a bíróság saját alkotmányértelmezése - amit aztán az LB egy jogegységivel legalábbis a bíróságok részére kötelezővé is tehet.

Ha van, akkor azzal beszélgess.

Kedves guba,

szerintem nem te döntöd el, hogy van-e beszélgetőpartnerem vagy sincs...:)
(egyelőre - az imént leírt elméleteid alapján - ceruzámat nem bíznám rád, hogy utánam hordozzad...:))

te komolyan gondolod, hogy rendben van az, ha a jogalkotóval szemben semmilyen ellensúly nincsen? úgy kb. 70-80 évvel ezelőtt voltak, akik így gondolták...van is nekik nevük.

másfelől, felmerülhet a közösségi (illetve most már EU) joggal való szemben állás is...
bár - tudtommal - a Bíróság még nem foglalt állást atekintetben, hogy az alapjogi charta csupán az eu intézményrendszerén belül értelmezendő-e, vagy esetleg közvetlen hatállyal is megvan-e áldva, az a tény, hogy a lisszaboni szerződés kötelező erővel ruházta fel, ez utóbbira enged következtetni.
akkor viszont megvan a jogszabályi felhatalmazás arra, hogy a rendes bíróságok hatályos jogszabályokat dobáljanak félre...

„Csakhogy az ABtv. 38. § (1) nem ragadható ki az Alkotmány és az ABtv. rendszeréből, és az előbbiek totális átrendezése hatással lehet a 38. § értelmezésére is.”

Most maszatolsz. :-) Mutasd ki, mennyiben és miért lehet hatással.