Még egy dolog jutott eszembe, ha nem tudjuk, hogy az AB döntés és a kormány szóvivői tájékoztatás után mitévők legyünk: kérjünk tájékoztatást a NAV-tól az adózás rendjéről szóló törvény 1. § (5) bekezdése alapján, mely szerint „Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti.”
Valamit válaszolnak 30 napon belül és azt nem tudják szankcionálni.
Azt azért le lehet írni, hogy önellenőriznénk mi úgy, ahogy a kormányszóvivő tájékoztatója szerint a kormányunk döntésének megfelel, csak nem találjuk a vonatkozó jogszabályhelyeket, meg az önellenőrzési nyomtatványon is hiába keressük a vonatkozó sorokat: hogyan lehet a különadó alapra 98 %-os különadó helyett a kifizetéskor hatályos mértékű szja-t meg járulékokat rakni.
Alkotmányellenes a 98% - os különadó
Kedves Majd és Fórumozok!
Ez a kormányszóvivői tájékoztatás pontos szövege : http://www.kormany.hu/…kos-kulonado
Érzéseim szerint előbb-utóbb jogszabállyal kell rendezni a kérdést az alábbiak miatt.
Az AB határozat a különadó törvénynek kizárólag azon szakaszára mondta ki a nemzetközi jogba ütközést, amely a különadó mértékét 98 %-ban határozza meg, maga a különadó törvény valamennyi rendelkezése továbbra is érvényben és visszamenőleg is hatályban maradt. Így van egy törvény, amely a munkaviszony megszüntetésekkel kapcsolatos jövedelmeket, mint adóalapokat kiveszi az általános közteherviselési szabályok (szja és különböző járulékok) alól, míg a különadó alapba tartozó jövedelmek esetében nem határoz meg semmilyen adókulcsot.
Az AB döntés és a vonatkozó 5057/2014/ELN (forrás:index)rendelkezésre álló egyetlen jogorvoslati lehetőség az önellenőrzés. Ugyanakkor – a fent ismertetett helyzetre tekintettel - egyszerűen nem tesznek lehetővé az önellenőrzésre kialakított NAV nyomtatványok semmilyen más lehetőséget, mint a teljes különadó összegének önellenőrzés keretében történő visszaigénylését. Ha az adózó az AB határozatra hivatkozva önellenőriz , erre mondja ki a NAV körlevél „Az NGM álláspontja szerint a különadó visszatérítésére az adóhatóság eljárásában nincs lehetőség és a NAV-nak valamennyi különadót érintő önellenőrzést le kell ellenőriznie és az adózók terhére meg kell állapítania …a jogosulatlan visszaigénylést és annak jogkövetkezményeit.”
A jogosulatlan visszaigénylés jogkövetkezményéről az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 170.§ (1) bekezdése ekként rendelkezik:
„Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.”
A NAV elnöki körlevél ekként folytatódik:” A szankcionálás során kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékelhető az, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ad egyértelmű útmutatást arra, hogy azt milyen körben kell alkalmazni.”
Így jutunk el az Art.171. § (1)-hez: „ Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.”
A körlevél arról nem rendelkezik, hogy a bírság mérsékléséről vagy a kiszabás mellőzéséről van szó vagy egyáltalán mely esetekben értékelhető, mely esetekben nem, ez a tegnapi újságcikkekből ki is derül, hogy a bírság különböző mértékben kivetésre is kerül.
De menjünk tovább, vélhetőleg el lehet érni, hogy miután az adózó első fokon, majd másodfokon megfellebbezi az adóhatározatot, majd bírósági felülvizsgálatot kér, hogy eljuthasson az AB határozat szerinti „bíróságok előtt nem alkalmazható” állapotba egyúttal megfellebbezi a bírságot is. Ezen közben természetesen további jelentős fizetési kötelezettségek (illetékek, ügyvédi költségek)keletkeznek. Nem tudni, hogy ezen eljárás mennyi ideig húzódik, de ha végül sikeresen zárul, akkor a költségek az állam által megtérítésre kerülnek és lényegében a jogszabályi előírások alapján a bíróság nem tud más visszajáró összeget megállapítani mint a teljes különadó összeget. Azaz a jövedelmek után még az általános közterhek sem kerülnének felszámításra és voltaképpen az állam fizetné meg az eljárások során felmerült költségeket is. (kérdéses egyébként, hogy maguk a bírók hogyan döntenek, hogyan értelmezik azon AB határozat kitételt, hogy „bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.” Olyat is hallottam már, hogy úgy is lehet értelmezni, hogy csak az a folyamatban levő, ami már az AB határozat előtt folyamatban volt)
Valaki talán utánaszámolt a kormány részéről és rájött, hogyha nem csinálnak semmit, akkor pénzügyileg sokkal rosszabban jöhetnek ki, erre tekintettel tudósít a kormány szóvivő a kormány döntésről. Maga a tájékoztatás azonban semmit nem rendezett, hiszen ahhoz, hogy érdemben történjen valami, jogszabályi rendezés szükséges, majd arra építve kell közzétenni valamiféle kapcsolódó NAV iránymutatást.
Ami arra utal. hogy készülődik a jogszabály a tegnapi Népszava „Újfent fenyeget a NAV” cikkének ezen mondata is ekként értelmezhető: „Lapunknak pedig egy héttel a kormányszóvivői közlést követően is csak annyit reagáltak: "a NAV - mint jogalkalmazó szerv - a jogszabály hatálybalépését követően tud választ adni kérdéseire, addig türelmét kérjük".
Kedves Majd, valahogy úgy vezetődik le az önellenőrzés indoka, hogyha egy jogszabályhely nemzetközi jogba ütközés miatt nem alkalmazható, akkor az olyan mintha nem is lenne és nem is lett volna, kvázi mintha visszamenőleg hatályon kívül helyezték volna, de csak a bíróságok előtt. Én nem tudom ép ésszel felfogni, hogyha a bíróságok előtt nem alkalmazható, akkor egyébként hogyan, számomra ez egy ilyen tudathasadásos állapot.
Kedves Aromo,
a levezetésed elég érdekes. Mindamellett semmiképp nem önellenőriznék. Ahogy írtam: NAV-útmutató mondja ki, mikor van helye önellenőrzésnek, és ebben az esetben nincs (se jogszabály-ellenesen vallott adóról, se számítási vagy egyéb hibáról nincs szó).
Továbbá minden kétség nélkül elhiszem a Vida által kiadott belső körlevél valódiságát, és azokat az eseteket is, amelytől visszhangzik a sajtó: büntetnek.
Szerintem (bár nem vagyok adószakértő vagy jogász sem), ahogy Karsai Dániel szt is, adóvisszatérítésről lehet esetleg szó.
Szívesen elküldöm neked az egész levelet, amit a NAV-tól kaptam, ha kapok egy e-mailcímet.
A szóvivői nyilatkozatot láttad bárhol is? Mert én csak azt találom, hogy nyilatkozott a szóvivő, és azt mondta, hogy...... Szeretném olvasni az eredeti szöveget.
Még vmi: a 180 napos cirkuszt árnyalja, hogy állítólag majd jön a jogszabály, hogy hogyan is adják vissza, hogy kell kérni. De mikor? A 180 nap után? (Már ha vonatkozik ide a 180.)
Kedves Fórumozók!
A megoldás ott van a sorok között!
Ha az AB határozat a NAVra nem kötelező, de bíróságokra igen, akkor nem a közvetlenül a NAVtól kell kérni a pénzt, hanem a bíróságot kell megkérni, hogy kötelezze a NAVot a visszafizetésre! :-)
Egy jó fizetési meghagyásnak a NAV biztos örül! :-)
Esetleg lehet pertársaságot alapítani.
Az un. 180 napos jogvesztő határidejű visszatérítési szabályt az adózás rendjéről szóló törvény 124/C. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
„(1) Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e § rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított 180 napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő, a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.”
A problémát azonban az okozza, hogy a vonatkozó AB határozat 2. pontja kifejezetten kimondja az alábbiakat:
„2. Az Alkotmánybíróság az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény törvénynek a 2010. évi CXXIV. törvény 1. §-ával kiegészített, 2013. december 30-ig hatályban volt 10. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.”
Tehát hiába mondja ki az Ab határozat 1. pontja:”Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek a 2010. évi CXXIV. törvény 1. §-ával kiegészített, 2013. december 30-ig hatályban volt 10. §-a nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért az a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a 8.K.27147/2013. szám alatt folyamatban lévő eljárásban, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben nem alkalmazható.”, mivel magát azt a kitételt, hogy alaptörvény-ellenes a 98%-os különadót előíró jogszabályhely kifejezetten elutasítja.
A 124/C. paragrafus, azaz a visszaigénylés (180 napon belül) azonban csak akkor lenne alkalmazható, ha az Ab határozat egyértelműen tartalmazná az alaptörvény-ellenességet, viszont az AB kifejezetten elutasította az ezt kérő bírói indítványt.
Közvetetten persze az Alaptörvény rendelkezéseiből levezethető, hogy ha egy jogszabályhely nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor nyilván az alaptörvénybe is, de ha maga az AB ezt nem mondta ki (nem érezte magát erre jogosultnak), akkor ki lenne erre jogosult?
Így csak az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai (49. par.) szerinti önellenőrzés marad, maga után vonva a bírság kockázatát és a hosszadalmas jogi hercehurcát.
Ez esetben viszont nem értem honnan jön a 180 napos riogatás, hiszen az általános szabályok szerinti önellenőrzésre az elévülési időn belül – 5 év – bármikor lehetőség van. (többször is!)Kedves Majd, engem nagyon érdekelne hogy vezette le neked a NAV önellenőrzést, mert ha jól értem, te visszatérítést kértél, amire kaptad válaszként, hogy önellenőrizz és az adózás rendjéről szóló törvény mely paragrafusaira hivatkoztak?
Üdv a sorstársaknak!
Én levelet írtam a NAV-nak, h tán adják vissza a pénzem meg a kamatokat, mivel hosszas nyomozás ellenére nem találom nyomát semmilyen végrehajtási rendelkezésnek.
Több körösen levelezünk, most jutottunk el odáig, hogy felszólítottak az önellenőrzésre, de (a körlevelük ellenére) nem tájékoztattak, hogy ez vizsgálattal és feltehetően büntivel is jár.
Nyomára jutottam viszont a 3002/2014. sz. NAV-útmutatónak, amely az adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítéséről szóló 3006/2013. számú útmutató módosítása. Ebből idézek:
„Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevallás-korrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás.”
Tehát a NAV mondja ki, hogy nem önellenőrzéssel kell visszaigényelni a 98 %-ot. Ezt most megírom nekik. Ha érdekel vkit, szívesen tudatok majd a fejleményekről. És erre kérem azokat is, akik bármilyen módon elindultak ezen az úton - segíthet mindenkinek az infó.
Továbbá nagyon hálás lennék, ha valaki el tudná küldeni, hol találom meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - AB határozathoz kapcsolódó - vonatkozó döntését. Az AB határozatot megtaláltam, de abban nem látom se a 180 napos határidőt, se azt a kitételt, hogy nem jár automatikusan, hanem vissza kell igényelni. Pedig a NAV-val való csörtéimben is szükségem lenne ezek szó szerinti ismeretére.
Előre köszönöm, ha vkinek megvan a forrás vagy a szöveg.
Kedves Fórumozók!
Megjelent egy közlemény a szóvivő részéről, hogy a kormány döntött a 98%-os különadóval kapcsolatban. E szerint szja-t és eü. hozzájárulást kell levonni a kifizetéskori szabályok szerint a visszaigénylés esetén. EGy mondat hangzott el, hogy nem automatikus a visszatérítés azt kérni kell.
Milyen szabályok szerint? Önellenőrzés vagy az Art. 124/C. § alapján, azaz kérelem keretében? Itt van még a 180 nap jogvesztő határidő is, ez alól van-e valamilyen kivétel? Valamint a kiszivárogtatott NAV körlevél, hogy mire számíthatnak azok, akik megpróbálkoznak a visszaigényléssel.
Van valakinek információja a kormánydöntésről Nav eljárásról, vagy ez is veszett fejsze.....
Jó tudni. :)
Figyelemmel az Adózás rendjéről szóló – többször módosított – 2003. évi XCII. törvény (Art.) 124/C. § (2) bekezdésére, valamint a Magyar Közlöny 29. számában kihirdetett, az Alkotmánybíróság által hozott, 6/2014. (II. 26.) AB határozatra, a jelenleg hatályos jogi környezet értelmében a 98%-os különadóra benyújtott visszatérítés kérelem beadási határidő – jogvesztés terhe mellett – jelenleg hatályos állapot szerint 2014. augusztus 25-e!
Tisztelt Jogi Fórum!
Csatlakozom a 98%os különadó visszaigénylése témához. 180 nap áll rendelkezésre, mely aug.31-én lejár a különadó visszaigényléséhez. A Kormány hozott erre vonatkozóan állítólag rendeletet, mely nem található sehol. Hogy lehet visszaigényelni, mit kell belőle levonni, önellenőrzés formájában stb.? Kérem, aki tud megoldást szíveskedjen válaszát megosztani, sokan 25-30 év tisztességesen elvégzett munka után kerültek ki munkahelyeikről.
Szep napot kívánok,
Az alábbi hagyatéki ügyben kérnék segitséget.
Férjem tragikus körülmények között elhunyt. 26 éves házasok voltunk. Közös
98 %-os különadó
Tisztelt Fórumozók!
Tudja valaki, hogy mi a helyzet a 98 %-os különadó visszaigénylésével kapcsolatban? Úgy tűnik, hogy a Kormány nem adott ki rendeletet az eljárás, visszaigénylés menetére, a NAV pedig büntető adóval fenyeget. Mi a teendő?
Szep napot kívánok,
Az alábbi hagyatéki ügyben kérnék segitséget.
Férjem tragikus körülmények között elhunyt. 26 éves házasok voltunk. Közös
Azoknak a volt állami alkalmazottak, akiktől az állam bevasalta a lelépési pénz majdnem teljes összegét, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz kell fordulniuk, hogy visszaigényeljék a pénzüket, automatikusan senki nem kapja vissza az adózott összeget. Az AB határozatának kihirdetésétől számított 180 napon belül kell az igényeket benyújtani; kamat nem kérhető, habár külön eljárásban azt is lehet kérni.A felperes ügyvéd megjegyezte azt is, hogy a pénteki ítélet jogerős, de elvileg elképzelhető, hogy a NAV rendkívüli perorvoslatot kezdeményez a Kúriánál.Jelenleg tizenöt olyan per van folyamatban a bíróságon, amely a végkielégítés-adót illeti.
Az AB elegánsan megvárta, amíg hatályon kívül helyezik (tavaly év vége), aztán most már mert állást is foglalni.
Ráadásul valamiről, amiről 5 perc alatt is eldönthető volt (lett volna), hogy nem okés.
(Meg hát ugye el kellett törölni, mert majd a saját kölkeinket a jövőben nehogy már ennyire lehúzzák, ha véletlenül kormányváltás lesz és kirúgnak ezt-azt)
Tisztelt Jogászok,
Engem annak idején a 98%-os különadó sajnos érintett.
30 év után kirugtak, és alkalmazták is nálam.
Most a kérdésem, hogy alkotmányellenes lett, tehet még bármit így az évek elmultával?
Én annak idején fordultam az alkotmánybírósághoz,apeh-hez, mindenhova de nem értem el vele semmit sem.
Köszönöm ha valaki erre még válaszol.
Érdemes elolvasni:
Végkielégítés: saját farkába harapott a hivatali kígyó
http://hvg.hu/…kulonado_ado#…
Üdvözlettel Veci
A napokban elindult egy civil kezdeményezés a facebook-on, mely a 98%-os különadóban érintettek érdekeit szeretné képviselni, és minél pontosabb tájékoztatást nyújtani a jogorvoslati lehetőségeket illetően. A csoport, a közvélemény hangulata miatt egyelőre zárt facebook csoport, de ez természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármi emberileg vagy morálisan nem vállalható dolog történne itt. Természetesen bárki csatlakozhat a csoportunkhoz melynek neve: 98 százalékos különadó és jogbiztonság, jogorvoslás. Csatlakozni a Külön Adó nevű felhasználó ismerősként való bejelölése után lehet. Kicsit kacifántos az út, de csak így tudjuk formázott keretek között tartani a fórumot.
Nyugdíj mellett eleve nem szabadna megengedni, hogy valaki dolgozzon (mint pl GYED). Vagy ez, vagy az.
Tele vannak a cégek jó ismerős nyugdíjas tanácsadókkal, szagértőkkel, miközben mások ezerszámra keresik a munkát.
Kedves Érintettek!
Bár nem örömhír, de azért idemásolom a linkjét a 98 %-os különadó befizetéséről-levonásáról és annak eljárási rendjéről szóló APEH (NAV) tájékoztató linkjét.
http://www.apeh.hu/…zabalyok.pdf
Aki úgy gondolta, hogy ez már nem tud meglepetést okozni,az csalódott lesz, mivel a nyugdíjasok mentességére vonatkozóan kiderült, hogy az sem egészen úgy van.
Itt a vonatkozó cikk linkje is:
bajussz
Köszi, hogy megosztottad velünk a linket. Ez "forróvíz a kopaszra" effektus.
Üdvözlettel Veci
Ez meg még érdekesebb:
http://michaelknight.blog.hu/…_nyilatkozat?…
Nekünk előbb kell tudnunk, mint a jogtudoroknak, hogy rendben van-e ez így.
Találtam egy érdekes cikket arról, hogy a 98%-os különadót hogyan, kinek és meddig kell kifizetnie:
