Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

skorpió13
Hát erről van szó.Ha két ember összedugja a fejét, és egy kicsit konyítanak a dolgokhoz valami jót csak kihozunk.

a pofátlanság a válaszadórészéről , nem a kérdésre adott válasz ,tényleg az összes politikusnak eltörném a lábat idegileg ez a nagy mellébeszélés a leggaládabb árulas azemberek felé

skorpió13

Beszámolnál miről volt szó. Mert a végére kapcsolta rá.

Én is meghallgattam:Visszavezetés a munka világába,átalakítás,de még nincs kidolgozva, nem vesznek el semmit,csak segítenek...a mukaszimulátoros részt nem hallottam,csak a viszonválaszt.

Akkor megint nesze semmi fogd meg jól

Szia Mindenki!
kázmér58 én is valódi vagyok!

ókút
Téged nem is lehetne klónozni.

mari55: lehet hogy elmúltál már 21 éves ??

Ja igen ez is volt,az igazságosabb rendszer kidolgozása a cél...

Peti!!!!!!!!!!

Az origón olvastam, hogy 144 év kell ahhoz, hogy felülvizsgálják a rokkantakat a csoda masinával, ezt egy MSZP-s mondta. Akkor megnyugodhatunk, mert mi már akkor a fasorban sem leszünk.

A tranzit foglalkoztatás célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése, a későbbi munkavállalásuk elősegítése érdekében ... a GOOGLE keresőből másoltam át. Nem megyünk a túlvilágra csak azért se /én legalább 100 évig akarok élni és elakarom fújni azt a sok gyertyát!

Meg a visszamutogatás: hogy Gyurcsányék kezdték:hogy botrányos:hogy minden 3. nyugdíjjas rokkantnydjas.és hogy ezek közül minden 2.mukaképes.Mintha most nem ugyanez a szöveg lett volna ,legalábbis eddig.

Na látjátok tudunk mi értelmesen is beszélni

Icike, ez általánosítás, ez csak egyetlen konkrét álláshirdetés volt, és még az is lehet, hogy valakinek jól jött. Vannak határozatlan idejűek, nem közalkalmazottiak, részidősek, de persze azok sem lehetnek mindenkinek megfelelőek, betegségtől függő, kinek mi ül leginkább.

Jövő januárban, a rendszeres emeléskor pedig a novemberiből valójában csak egyszer 0,5 százalékot kapnak emelésként, és erre kapják pluszban a nyugdíjasok a 2012. évi, rendszeres emelést. Lehet, hogy a jövőben még ennyit sem bajlódik a kabinet az ellátásokkal, elképzelhető ugyanis, hogy teljesen megszűnik a visszamenőleges nyugdíjkorrekció. Abból lehet erre következtetni, hogy kormány eltörli a nyugdíjas fogyasztói árindex fogalmát. Márpedig ez volt az alapja az őszi emelésnek, az idősek ugyanis többet fogyasztanak az árérzékeny termékekből, mint az aktív korúak, pénzük 80-90 százalékát gyógyszerre, élelmiszerre és lakásfenntartásra költik. Így a rájuk vonatkozó infláció mindig magasabb az átlagosnál. A kormány viszont úgy döntött: a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Emiatt elveszítik a korrekciót, és amennyiben a gazdaság jól működik és növekszik, a nyugdíjasok még arányosan sem részesülnek a javakból, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken. A kormány szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszerről beszél, pedig éppen ők szüntetik meg az "együtt sírunk, együtt nevetünk elvet" - mondta egy szakértő. Az idősek hiába kérték, hogy az átlagkereset mértékének megfelelően növekedjen az ellátásuk. Ennek ellenkezője történik, az aktívak és az inaktívak közötti ellátás összege és vásárlóértéke tovább nő.

Tavaly is heves vita kísérte a nyugdíjkorrekciót, a korább gyakorlat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján nem 0,6, hanem 1,1 százalékos nyugdíjkorrekciós emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A kormány magyarázkodott, miért tett így, pedig a Horn-kormány idején, amikor a számítások alapján korrekten 0,5 százalékkal korrigálták a nyugdíjat, a Fidesz mélyen fölháborodott és az idősek lenézéséről beszélt.

Közben egy másik téma is újra felmerült. Matolcsy György néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott: a nyugdíjrendszernek nem feladata a szegénységi kockázat kezelése, azt a szociális ellátórendszerben kell megoldani. Ehhez kapcsolható Rogán Antal fideszes képviselő egyik módosító indítványa, amelyet az októberben benyújtott adótörvény tervezethez terjesztett be. Aszerint több, a munkáltató által fizetett "járulékot", vagyis a 2 százalékos egészségbiztosítási-, az 1 százalékos munkaerőpiaci-járulékot és a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást összevonná, és átnevezné szociális hozzájárulási adóvá. Ezzel önmagában nem lenne probléma. Csakhogy az adókat a járulékoktól és az illetékektől az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben bármilyen célra is elköltheti a kormány az átnevezett befizetéseket. Az szinte biztos, hogy ezzel a lépéssel az, aki magán-nyugdíjpénztártag maradt, valószínűleg végleg elbúcsúzhat attól, hogy a munkáltató által befizetett 24 százalékos adóból idős korában bármilyen ellátásra jogosult legyen. A többi csak találgatás, évtizedek óta a nyugdíjszakmában dolgozó szakértők is csak sejtik, hogy esetleg az alapnyugdíj bevezetésének előkészületeiről lehet szó.

Sokan kiszorulhatnak

Most is sokan vannak, a következő években viszont még többen lesznek, akik kiszorulnak a nyugdíjrendszerből, mert nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt (a teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati idő szükséges). Alapnyugdíj mindenkinek járna, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy mennyi évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be. A KDNP által kidolgozott korábbi terv szerint csak 70 éves kor fölött járna az alapnyugdíj. Eddig nem volt válasz arra, hogy ezt miből finanszíroznák, a Rogán-féle indítvány erre adhat magyarázatot. Egy másik elképzelés szerint az alapnyugdíj 20 év munkaviszony után járna úgy, hogy a kormány egységesen 20 százalékkal csökkenti a jelenlegi ellátást, amit a 20 ezer forint összegű alapnyugdíjjal egészít majd ki.

Jövő januárban, a rendszeres emeléskor pedig a novemberiből valójában csak egyszer 0,5 százalékot kapnak emelésként, és erre kapják pluszban a nyugdíjasok a 2012. évi, rendszeres emelést. Lehet, hogy a jövőben még ennyit sem bajlódik a kabinet az ellátásokkal, elképzelhető ugyanis, hogy teljesen megszűnik a visszamenőleges nyugdíjkorrekció. Abból lehet erre következtetni, hogy kormány eltörli a nyugdíjas fogyasztói árindex fogalmát. Márpedig ez volt az alapja az őszi emelésnek, az idősek ugyanis többet fogyasztanak az árérzékeny termékekből, mint az aktív korúak, pénzük 80-90 százalékát gyógyszerre, élelmiszerre és lakásfenntartásra költik. Így a rájuk vonatkozó infláció mindig magasabb az átlagosnál. A kormány viszont úgy döntött: a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Emiatt elveszítik a korrekciót, és amennyiben a gazdaság jól működik és növekszik, a nyugdíjasok még arányosan sem részesülnek a javakból, a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken. A kormány szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszerről beszél, pedig éppen ők szüntetik meg az "együtt sírunk, együtt nevetünk elvet" - mondta egy szakértő. Az idősek hiába kérték, hogy az átlagkereset mértékének megfelelően növekedjen az ellátásuk. Ennek ellenkezője történik, az aktívak és az inaktívak közötti ellátás összege és vásárlóértéke tovább nő.

Tavaly is heves vita kísérte a nyugdíjkorrekciót, a korább gyakorlat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján nem 0,6, hanem 1,1 százalékos nyugdíjkorrekciós emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A kormány magyarázkodott, miért tett így, pedig a Horn-kormány idején, amikor a számítások alapján korrekten 0,5 százalékkal korrigálták a nyugdíjat, a Fidesz mélyen fölháborodott és az idősek lenézéséről beszélt.

Közben egy másik téma is újra felmerült. Matolcsy György néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott: a nyugdíjrendszernek nem feladata a szegénységi kockázat kezelése, azt a szociális ellátórendszerben kell megoldani. Ehhez kapcsolható Rogán Antal fideszes képviselő egyik módosító indítványa, amelyet az októberben benyújtott adótörvény tervezethez terjesztett be. Aszerint több, a munkáltató által fizetett "járulékot", vagyis a 2 százalékos egészségbiztosítási-, az 1 százalékos munkaerőpiaci-járulékot és a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást összevonná, és átnevezné szociális hozzájárulási adóvá. Ezzel önmagában nem lenne probléma. Csakhogy az adókat a járulékoktól és az illetékektől az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben bármilyen célra is elköltheti a kormány az átnevezett befizetéseket. Az szinte biztos, hogy ezzel a lépéssel az, aki magán-nyugdíjpénztártag maradt, valószínűleg végleg elbúcsúzhat attól, hogy a munkáltató által befizetett 24 százalékos adóból idős korában bármilyen ellátásra jogosult legyen. A többi csak találgatás, évtizedek óta a nyugdíjszakmában dolgozó szakértők is csak sejtik, hogy esetleg az alapnyugdíj bevezetésének előkészületeiről lehet szó.

Sokan kiszorulhatnak

Most is sokan vannak, a következő években viszont még többen lesznek, akik kiszorulnak a nyugdíjrendszerből, mert nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt (a teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz pedig 15 év szolgálati idő szükséges). Alapnyugdíj mindenkinek járna, ha eléri a nyugdíjkorhatárt, függetlenül attól, hogy mennyi évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be. A KDNP által kidolgozott korábbi terv szerint csak 70 éves kor fölött járna az alapnyugdíj. Eddig nem volt válasz arra, hogy ezt miből finanszíroznák, a Rogán-féle indítvány erre adhat magyarázatot. Egy másik elképzelés szerint az alapnyugdíj 20 év munkaviszony után járna úgy, hogy a kormány egységesen 20 százalékkal csökkenti a jelenlegi ellátást, amit a 20 ezer forint összegű alapnyugdíjjal egészít majd ki.

Kedves Icike, pont ezért írtam, hogy általánosítva értékelted azt az egy biz. állást, de nem mindegyik ilyen.
A csalózást meg nem kell magadra venned! Hogy Hofit idézzem: "..akinek nem inge, ne vegye magára, akinek meg inge, az öltözködjön már fel...!":)
Részemről senkit nem tekintek csalónak, a rokkantság állapotát nem lehet megjátszani, és az orvosok sem igazolnak betegséget ex-has. Bízom benne, hogy a munkalehetőségek propagálásának sincs ilyen mellék- vagy utóíze - mindezt kiegészítő jövedelemforrásként, és a plusz pozitív mentális hozadékaiért gondolom hasznosnak. De persze ezt mindenki saját maga tudja, mi az, amire szüksége van. Mindannyian mások vagyunk. (Ez megint egy idézet:)).
És az is igaz, hogy nehezen tudom elképzelni a helyzetet, amíg nem élem át, és okoskodásnak tűnhet, ha más akar az én problémámra megoldást találni. De a megoldást mindenkinek magának kell saját helyzetére nézve megtalálni - ezért nem lehet általánosítani - mások esetleg csak segíthetnek néhány gondolattal, vagy akár konkrét tevékenységgel, de azt persze azt sem lehet erőltetni. :)

Mentesíteni az állami autókat a kgfb.díjfizetése alól Ágh Péter fideszes képviselő!
Indok:ha balesetet okoz az állam majd kifizeti,ja vatikáni valutával,isten fizesse meg!úgyhogy akiknek közülünk van autója hát fohászkodjon,ha már ütköznek
vele,legalább ne állami autó legyen.

Szanka !

Egyedileg kell mérlegelni, hogy mi a jobb és lehet-e eltitkolni a betegséget fogyatékosságot. Akiről én beszéltem, ő egy félig ügyfél félig ismerős úr. Akadozik a beszéde, ez jól érzékelhető, vagy születési komplikáció vagy gyermekkori trauma, vagy ki tudja. Eltitkolni ő tehát nem tudja, de érdemben beszélni sem lehet, róla és meg sem akarja méretni az alapbetegségét. biztos hogy nem lenne nyugdíjas sem, de néha jól jöhet egy ilyen biztos lelet. De ismerek olyanokat is akik, egyértelműen rokkantnyugdíjasok lehetnének, de nem kérik.

Icike
Nem tudom. Ez szerintem is hülyeség. Spicivas lehet, hogy tudja erre a választ.

Kedves Icike!
Természetes, hogy ez nem ilyen egyszerű, hiszen ez a "csalózás" felülvizsgálatokkal is jár, ami nektek meg rendkívül stresszelő, ezt látom én is. Ezt csak a kifejezésre értettem, hogy ne vedd magadra, hiszen tudod, hogy nem vagy az.

Sok esetben nem kérik az emberek a nekik járó ilyen olyan juttatásokat. Szemérmes szegényeknek hivjuk azt a kategóriát akik jogosultak valamire, de pl szégyenérzetből nem teszik. Tehát nem biztos, hogy csak a jól szituáltak esetében nem jelentkeznek pl. rokkantosításra. Olyat is persze többet ismerek aki egyéb lehetőség hiányában próbálkozik, de nem jön neki össze.

Kedves Spicivas !
És mennyivel szimpatikusabbak is a szemérmes szegények ?! nem is szégyenérzetből , többnyire büszkeségből nem kuncsorognak, használnak ki minden összecsipegethető támogatást , mint sokan teszik !

„"Halász János államtitkár szerint "még folyamatban" van az új minősítési rendszer kialakítása”"

Én most ezt nem értem. Akkor mégis miért végzik ilyen hatalmas lendülettel a felülvizsgálatokat?
Meg egyáltalán van ebben valami rendszer? pl meddig kell mindenkit felülvizsgálni, ha egyszer jan 1-től megváltozik az egész rendszer meg már nem is nyugdíj lesz hanem alami szoc. ellátás?

érti valaki ezt?