Magam nevében:
Legyünk feleségek, anyák, dolgozó nők.
Aztán lettünk elhagyott anyák...munkahelyüket vesztett nők. 40 év? Ugyan, hiszen gyerekeket neveltem. Az én munkám egy férfinak is sok lenne. 7 gyerek. meló a földeken...aztán 14 órás munkaidő.
Mivel úgy gondolják, hogy rokkantként nincs rám szükség...betegségem kezeletlen, felülvizsgálatkor csaló vagyok.
Nekem kellene szégyellni magamat, mert nem vigyáztam az egészségemre? Azért is, mert nincs 40 évem?
Azért is, mert kövér vagyok? A zsíros kenyér már az adóztatott kategória.
Ezen, már csak nevetni tudok...mi lesz velünk? Ilyet kérdezni...likviditási célpont vagyunk.
Vegyük tudomásul.
Mielőtt bárki megkérdezné...még nem adtam meg magamat....harcolok.