A sajtóban az „évtized korrupciós pere”-ként emlegetett büntetőeljárás harmadik előkészítő ülésén, február 23-án csütörtökön Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke (I. rendű vádlott) és Völner Pál korábbi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, miniszteri biztos (II. rendű vádlott), továbbá R. Róbert és A. Tamás ügyvéd vallhatott a vád tárgyává tett bűncselekmények vonatkozásában. A négy vádlott egyike sem ismerte be bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról.
A hallgatóság soraiban foglalt helyet a csütörtöki tárgyaláson Schadl György édesapja is, aki szintén jelen ügy vádlottja.
Elsőkéntaz ún. „kecskeméti szálban” érintett ügyvéd, A. Tamás V. rendű vádlott szólalhatott fel a csütörtöki előkészítő ülésen, akit az ügyészség befolyással üzérkedés bűntettével vádol, azzal továbbá, hogy az akkor még ügyvédjelöltként dolgozó férfi ügyésznek „adta ki magát”. Esetében letöltendő börtönbüntetést is indítványozott a vádhatóság. A. Tamás tagadta bűnösségét és ezzel nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról.
R. Róbert III. rendű vádlott, akit csak Schadl „gazdájaként” emlegetnek, szintén tagadott, a 3 vádpontból egy vádpontban sem ismerte be a terhére rótt bűncselekmények elkövetését és kérte a róla készült hanganyag, mint bűnjel teljeskörű megismerhetőségét. R. Róbert védője indítványozta továbbá, hogy a jelenleg fogva lévő terheltet enyhébb kényszerintézkedés, tehát bűnügyi felügyelet alá helyezzék, azonban a bíróság ezt elutasította, mivel a letartóztatás fenntartása óta annak okaiban változás nem történt. A vádlottal szemben továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítésének, illetve a bűnismétlés veszélye. A bíróság e döntése végleges.
Harmadikként Völner Pál II. rendű vádlott szólhatott, aki szintén teljes körben tagadta bűnösségét. Azt állította, hogy bűncselekményt nem követett el és “a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan” – jogtalan előnyért cserébe nem élt vissza államtitkári pozíciójából eredő befolyásával, ahogyan korrupciós kapcsolatot sem alakított ki Schadl Györggyel. Véleménye szerint a nyomozati anyagokból olyan kulcsfontosságú hanganyagok hiányoznak, amelyek igazolják ártatlanságát. Védője, Papp Gábor Völner Pál megfigyelését „törvénytelennek” titulálta, arra hivatkozással, hogy “akkor még mentelmi joga volt a korábbi országgyűlési képviselőként”, továbbá kifogásolta, hogy a nyomozati anyagok kiszivárogtak a sajtó irányába. Az ügyvéd korábbi igazságügyi államtitkárok és miniszter, többek között Trócsányi László Európai Parlamenti képviselő, illetve volt igazságügyi miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter tanúkénti beidézését is indítványozta.
Végül Schadl György I. rendű vádlott is tagadta bűnösségét a Fővárosi Törvényszéken, hangsúlyozva: “azért nem volt tettenérés a pénzátadás – pénzátvétel tárgyában, mivel ilyen soha nem is történt”. Schadl „értelmetlennek” nevezte a vád azon részét, hogy Völner Pállal korrupciós kapcsolatot épített volna ki, hiszen elmondása szerint “a korábbi államtitkárnak nem volt ráhatása a végrehajtói kinevezések eldöntésére”.
Na de mi történt a korábbi előkészítő üléseken?
A 22 vádlottnak volt mit mérlegre tennie, hiszen jelentős részük jogvégzett, jól szituált, családos ember.
Az ügy első két előkészítő ülésén – február 17-én és 21-én – a meghallgatottak több, mint a fele – 18-ból 10 vádlott – beismerte bűnösségét.
A hivatali vesztegetéssel vádolt 7 végrehajtóból 6 ismerte el vétkességét, vagyis hogy Schadl György a Völner Pállal kialakított korrupciós kapcsolatára építve, önálló bírósági végrehajtói állásokhoz juttatta őket, ők pedig ezért súlyos százmilliókat fizettek az MBVK elnökének. Többen közülük a beismerés mellett szégyenkezve kértek elnézést a bíróságon cselekményeikért. Érezhető volt a vallomásokból, hogy a végrehajtók a bűncselekmények elkövetésekor kifejezetten védve érezték magukat a Schadl-Völner féle együttműködés ernyője alatt.
Az egyetlen vádakat tagadó végrehajtó indítványozta Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár tanúkénti meghallgatását.
A vádhatóság a végrehajtók esetében mértékes indítványában felfüggesztett börtönbüntetés indítványozott.
Az ügy „kecskeméti szálaként” emlegetett részében – amelyben 3 ügyvéd is érintett – az érintett vádlottak mind tagadtak.
Nem ismerte be bűnösségét továbbá Schadl felesége, aki gödöllői végrehajtó és Schadl apja sem, akiket társtettesként különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádol az ügyészség. Nem ismerte be bűnösségét M. Viktor sem, Schadl bizalmasa és gépkocsivezetője, aki az ominózus 2021. novemberi reptéri rajtaütés során a Dubajba készülő Schadl-házaspárral tartózkodott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – Schadl és felesége végrehajtói körökben terjedő hírek szerint a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése végett kívánták elhagyni Magyarországot.
Schadl másik bizalmasa, F. Vivien azonban a nyomozati szakban egyezséget (vádalkut) kötött az ügyészséggel, így őt tanúként fogják meghallgatni a tárgyalássorozatban.
További részletek az ügyről és az első előkészítő ülésről ITT olvashatók.
Mivel a 4 vádlott (I., II., III. és V. rendű) egyike sem ismerte be bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, így esetükben a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet. A tárgyalások időpontjai: 2023. május 16., 18., 23., 25., 30., 2023. június 1., 5., 6., 13., 15., 20. és 22.
A 2023. február 27-re kitűzött előkészítő ülést – amelyen a tervek szerint döntés született volna a bűnösségüket beismerő vádlottak nyilatkozatainak elfogadásáról – a bíróság 2023. május 4-re halasztotta, ugyanis a tegnapi előkészítő ülésen számos olyan észrevétel hangzott el, amely alapján a döntés elhalasztása indokolt.
