Családi alkotmány, bizalmi vagyonkezelés és átörökíthető digitális javak – Harminc éve nyerte vissza önállóságát a közjegyzői hivatás! – 22 nemperes eljárás, permegelőzés mint főfunkció és amit még tudni érdemes!
Jogi Fórum / MOKK
2022.11.18.2022.11.18.
Egyértelműen javultak az állampolgárok jogi ismeretei és tudatosabban is járnak el jogi ügyeikben, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is sok a jogi tévhit. Lényegesen többen készítenek végintézkedést, többszörösére emelkedett a különféle vagyonjogi szerződések száma, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz vagy ügyvédhez például lakásbérlet vagy magánkölcsönök kapcsán. Noha a digitalizáció tovább egyszerűsíthetné a jogi szolgáltatások igénybevételét, az állampolgárok elenyésző része rendelkezik elektronikus aláírással, és akkor is kevesen élnek az elektronikus ügyintézéssel, ha van rá lehetőség. Mindeközben a digitális javak, átruházásuk és öröklésük kérdésköre, egyre több kihívást jelent a közjegyzőknek. – A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) háttérbeszélgetést tartott a polgári közjegyzőség visszaállításának harmincadik évfordulójához és a 33. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumhoz kapcsolódva.
Növekvő jogi tudatosság: egyre több ügyben fordulnak közjegyzőhöz
Az elmúlt évtizedekben nemcsak a közjegyzők hatásköre bővült a társadalom jogi igényeinek megfelelően, hanem a vagyonosodás, illetve a digitalizáció hatására az emberek jogi tudatossága is fejlődött. A társadalmi-gazdasági viszonyok komplexebbé váltak, több lett az információ, bonyolultabb jogviszonyok jönnek létre. Ezért az állampolgároknak, gazdasági szereplőknek nagyobb szükségük van jogi tanácsra, nőtt a jogászokba, közjegyzőkbe vetett bizalom. A tudatosság erősödését jelzi a jogi szolgáltatások igénybevételének növekedése, és az emberek nyitottabbak lettek az olyan összetett jogi rendszerek iránt is, mint például a családi alkotmány vagy a bizalmi vagyonkezelés.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a közjegyzők által készített okiratok száma.
Abérleti szerződések esetében több mint háromszoros, a végintézkedések, az ajándékozás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések és az úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetében több mint kétszeres a növekedés 2010-hez képest. Fontosabbá vált az egyén jogainak biztosítása is: nőtt az olyan, az önálló érdekérvényest szolgáló okiratok száma, mint például egy későbbi egészségügyi ellátás visszautasításáról szóló jognyilatkozat, az úgynevezett élő végrendelet.
Miközben lassan, de egyértelműen nő a tudatosság a jogi ügyekben, csak az állampolgárok kis része él a digitalizáció lehetőségeivel. Valódi áttörést a világjárvány sem hozott, pedig egyre több ügyet lehet teljesen elektronikusan intézni – például a hagyatéki eljárásban is.
A magyar állampolgárok mindössze 25-30 százaléka igényel elektronikus aláírást. Ügyfélkapu-regisztrációval lényegesen többen rendelkeznek, de azt sem használják.
A világjárvány egy másik szempontra is felhívta a figyelmet:
minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, köztük az ügyvéd vagy a közjegyző által készített okiratokat személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jelenleg ennek azonban se a jogi, se a technológiai feltételei nincsenek meg,
és ez nemcsak nálunk van így, hanem szerte a világon. Egy okirat biztonságos távoli aláírásához ugyanis nem elegendő az, ha valakinek van elektronikus aláírása, hanem szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír, és mindezt szabad akaratából, befolyásmentesen teszi.
Fotó: Kaszás Gergely / MOKK
Sokkal többen végrendelkeznek, mint korábban
A végintézkedések számának növekedése immár több éves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének – hiszen az egy autón, egy lakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan megtervezi vagyona átörökítését. Noha nincs egészen pontos statisztika arról, hogy Magyarországon az emberek hány százalékának van végrendelete, az elmúlt időszakban több felmérés is megerősítette a végrendelkezés növekvő tendenciáját.
Egy több mint ötezer fő megkérdezésével készült friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék készül ilyet készíteni. (A MOKK korábban több felmérést is végzett a végrendelkezési szokásokról, legutóbb 2018-ban, amelyből az derült ki, hogy körülbelül a magyar lakosság 10 százalékának lehet végrendelete. Az ennél korábbi felmérések jóval alacsonyabb arányt, 4-5 százalékot mértek.)
A válaszadók 78 százaléka vélte úgy, hogy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz ajánlott fordulni, ha végrendeletet szeretne készíteni. Mindössze az egyötödük írná meg saját maga.
Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés.
Ugyanakkor még mindig
csak a végintézkedések töredéke kerül be a végrendeleti nyilvántartásba, sokezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, a fiókok mélyén, amelyek többsége a közjegyzők hagyatéki eljárás során szerzett tapasztalatai alapján érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig.
Juhász Ivett, Tóth Ádám (Mokk elnök) és Parti Tamás a MOKK háttérbeszélgetésén 2022. november 16-dikán. – Fotó: Kaszás Gergely / MOKK
Egyre többen bebiztosítják magukat a problémás bérlővel szemben
2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést, az elmúlt években pedig egyre több bérbeadó biztosítja be magát akként, hogy a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a bérleti díj fizetésére vagy adott esetben a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre. Ez az egyik fő oka, hogy a MOKK adatai szerint 2021-ben 26 százalékkal több egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek közjegyzőknél, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti időszakhoz, 2019-hez képest is 20 százalékkal nőtt az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok száma.
A közjegyzői okirat segítségével közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.
Míg a korábbi években elsősorban a lakás kiürítése miatt kértek ilyen nyilatkozatot a bérbeadók, ma már egyre gyakoribb, hogy a bérlőnek nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, illetve a rezsiköltségek megfizetését is közjegyzői okiratban kell vállalnia a beköltözés előtt.
A tapasztalatok szerint azonban az elmaradt díjak és költségek behajtására vagy a bérlő kiköltözésének kikényszerítésére ritkán kerül sor,
a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.
Ezt jól mutatja, hogy tavaly az összes közjegyzői okirat – beleértve a nemcsak bérleti jogviszonnyal kapcsolatban készülteket is – mindössze 5 százalékánál indult végrehajtási eljárás, ami a 2019-es több mint 10 százalékos arány fele.
Vagyonjogi szerződés: a házastárs megvédhető a vállalkozás adósságától
Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat. A MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába2021-ben kilenc százalékkal több ilyen megállapodás tényét jegyeztek be, mint egy évvel korábban. Elsősorban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. Egyre többen szerződnek azonban azért is, hogy
elkülönítsék az egyik fél vállalkozását érintő adósságot, és ezzel egy probléma esetén megóvják a közös családi vagyon egy részét.
Ugyanis egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel.
Juhász Ivett a MOKK háttérbeszélgetésén 2022. november 16-dikán. – Fotó: Kaszás Gergely / MOKK
ÚJ JOGI TRENDEK A VAGYON MEGŐRZÉSÉRE
Vállalkozások sorsa múlhat rajta
A társadalmi változások miatt a következő évtized jogi trendje lehet az úgynevezett családi alkotmány készítése, valamint a bizalmi vagyonkezelés intézménye, amit a 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. vezetett be a magyar jogrendbe. Az 1990-es évek elején alakult vállalkozások vezetői, tulajdonosai ugyanis egyre idősebbek, így az utódlás sok vállalkozásnál alapkérdés. Ha egy családi vállalkozás tulajdonosa vagy egyedüli ügyvezetője úgy hal meg, hogy nem rendezi el előre az átmenetet, akkor veszélybe kerül a cég működése, így a családi vagyon sorsa is.
A legnagyobb gondot az okozza, ha az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a vállalkozást, így sok esetben ilyenkor az elvész: eladják vagy egyszerűen bezárják az örökhagyó halála után. A PwC nemzetközi tanácsadó idén áprilisban publikált felmérése szerint a családi vállalkozások negyven százaléka nem rendelkezik utódlási tervvel. Pedig számos olyan megoldás létezik, amely révén a családi vállalkozás akkor is tovább élhet, ha annak közvetlen irányítására az utódok egyike sem kész.
Az ilyen helyzetek elkerülésére az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmánymegalkotása.
Ez egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével kapcsolatosan.
A megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezni tud arról, milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.
A bizalmi vagyonkezelésaz angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy
a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról.
Ha van egy jómódban élő család, és a családfő aggódik amiatt, hogy az örökösei a birtokokat vagy a vállalkozást nem tudják továbbvinni, mert nem értenek hozzá, akkor a családfő mint vagyonrendelő ezt a vagyontömeget egy bizalmi személyre, egy vagyonkezelőre bízza, aki gondoskodik a vagyon kezeléséről a vagyonrendelő halála után is.
Parti Tamás a MOKK háttérbeszélgetésén 2022. november 16-dikán. – Fotó: Kaszás Gergely / MOKK
Hozzáférhetnek örököseink a digitális vagyonunkhoz?
Szintén egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. Ez jelenleg bonyolult és részleteiben még nem szabályozott, pedig a digitális javak rohamos terjedése miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok, és egyre többen fordulnak közjegyzőhöz adatalapú javak vonatkozásában. Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára, mivel tulajdontárgyként jelen állapotukban nehezen megragadhatók. Márpedig az öröklés a tulajdonhoz való jogból vezethető le. Vagyis
mindaddig, amíg a jogi szabályozás digitális javainkat a tulajdonunk tárgyaiként vagy vagyontárgyként nem definiálja, addig azok öröklésére sem lehet olyan egyértelműen számítani, mint a hagyományos vagyontárgyaink esetében.
Ráadásul, mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük. Ezért nincs egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségi médiaprofilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. Így
a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, amit tipikusan szerződések révén tesznek meg, az öröklés esetében pedig végrendeletekkel.
Számos súlyos tévhit tartja magát a magyarok körében
Annak ellenére, hogy nőtt az állampolgárok jogi tudatossága, számos hosszú idő óta megfigyelhető jogi tévhit él az emberek körében. A Kantar-Hoffman idén készített országos reprezentatív kutatása is rámutatott az ismerethiányra.
Az élettársak végrendelet hiányában nem örökölnek egymás után
Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak.
Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.
Az embereknek csak körülbelül fele tudja, hogy
a vagyonjogi szabályok is a házastársaktól eltérően vonatkoznak az élettársakra. Vagyonjogi szerződés hiányában jogilag, a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk a kapcsolatuknál fogva.
Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.
A megkérdezettek harmada pedig abban a tévhitben él, hogy az élettársak pont ugyanazokra a családi kedvezményekre és támogatásokra jogosultak, mint a házaspárok.
Elkülöníthető a házastársak adóssága is
Általánosan elterjedt tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak a párjukban, vagy már előre a válásra készülnek. Csak a válaszadók harmada tudta, hogy ha az egyik házasfél vállalkozása csődbe megy, és nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a hitelező a másik fél vagyonát is végrehajtás alá tudja vonni.
A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak nemcsak a vagyont, hanem a tartozásokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett hitel terhétől vagy az egyikük vállalkozásának csődjétől.
Ugyanis, ha a szerződésben világosan el van különítve a felek vagyona, a házastárs különvagyonából már nem hajtható be az adósság.
Jelzáloghitelnél is a teljes vagyonával felel az adós
A hitelt felvevők gyakran csak több hónap ügyintézés után, a közjegyző előtt döbbennek rá, milyen kötelezettségekkel jár a kölcsön felvétele és milyen jogaik vannak.
A MOKK idén végzett online felmérése szerint a válaszadók kevesebb mint egyharmada volt tisztában azzal, hogy
egy jelzáloghitel-szerződésnél az adós a teljes vagyonával, minden ingatlanával és egyéb vagyontárgyaival is felel a tartozás visszafizetéséért.
Kétharmaduk ezzel szemben tévesen azt gondolta, hogy egy ilyen szerződésnél a törlesztés elmaradása esetén csak az az ingatlan foroghat kockán, amire a jelzálogot bejegyezték.
A felmérés arra is rámutatott, hogy az adósok egyetemleges felelősségével kapcsolatban is nagy a zavar. Mindössze a kitöltők fele tudta, hogy
a bank az adóstól és az adóstárstól, például a férjtől és a feleségtől is követelheti az egész tartozás megfizetését, nem csak az adósság valamekkora hányadát, még akkor is, ha azóta már elváltak.
Sokan azt gondolják, hogy ha valaki tartozik nekik, az egyetlen megoldás a pereskedés
A MOKK egy másik online felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez.
Sokan még csak nem is hallottak
a fizetési meghagyásos eljárásról, pedig ez a legegyszerűbb és leggyorsabb módja annak, hogy pénzéhez jusson az, akinek tartoznak.
A válaszadók többsége nem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik.
Tóth Ádám Mokk elnök a MOKK háttérbeszélgetésén 2022. november 16-dikán. – Fotó: Kaszás Gergely / MOKK
Harminc éve nyerte vissza önállóságát a közjegyzői hivatás
Idén 30 éve, hogy a magyar közjegyzőség az államszocializmus központosítását követően visszanyerte önkormányzatiságát, és polgári közjegyzőségrőlbeszélhetünk. A rendszerváltást követő évtizedekben érdemben megváltozott a közjegyzők szerepe, akkor mindössze 4, ma már 22 úgynevezett nemperes eljárás tartozik hatáskörükbe, és fő feladatuk a perek megelőzése lett.
A magyar közjegyzők számos olyan tevékenységet végeznek, ami Európában egyedülálló, összesen több mint másfél millió ügyben járnak el évente, és körülbelül 800 ezer ügyben tehermentesítik a bíróságokat.
A közjegyzők évente több tízezer lakásbérleti és több mint ezer házassági és élettársi vagyonjogi szerződés készítésében, illetve a vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzésében működnek közre. Az öröklési ügyek szakértőiként sokezer végrendeletet, tartási, életjáradéki és öröklési szerződést készítenek a hagyatéki eljárások lefolytatása mellett. Évente több mint százezer megállapodásban működnek közre, ezzel biztonságosabbá téve a jogviszonyokat, segítik a jogos követelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítését.
1949-ben állami kötelékbe kényszerítették és szinte jelentéktelenségbe taszították ezt a jogászi hivatást. Hatáskörük ekkor még csak olyan klasszikus nemperes eljárásokra terjedt ki, mint a közokirat készítése, a hagyatéki eljárások lefolytatása, valamint az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása.
A magyar közjegyzőség történetében 1992 hozott gyökeres fordulatot, ekkor visszaállították a latin típusú közjegyzőség intézményét, újra megteremtve a hagyományos kamarai rendszert. Innentől fokozatosan megszilárdult a közjegyzői hivatásrend, és a klasszikus közjegyzői feladatok mellett számos új hatáskör is hozzájuk került, mint a Végrendeletek Országos Nyilvántartásának és a zálogjogi nyilvántartásnak a vezetése.
A közjegyzőség 2009-tőlkezdődően ismét újabb szerepet kapott. Funkciója, a bíróságok tehermentesítése ugyan nem változott, de ma már sokkal inkább kiveszi a részét az igazságszolgáltatási feladatokból is. Ma már egy közjegyző is elrendelhet előzetes bizonyítást, tágabb körben, mint a bíróság, és igazságügyi szakértőt is kirendelhet a közjegyzői eljárásban. A közjegyzők vezetik a Házassági és Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását, és már nem csak a bíróság szüntethet meg bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Jelentős lépés volt továbbá, hogy közjegyzői hatáskörébe került a fizetési meghagyásos eljárások és az európai fizetési meghagyásos eljárások lefolytatása, valamint a letéti eljárás, a közjegyzői okiratok és más határozatok végrehajtásának elrendelése, a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetése és az Európai Öröklési Bizonyítványkiállítása. 2018-tólpedig már egyezséget is lehet kötni közjegyző előtt, amely jogerős bírósági ítélettel egyenlő biztosítékot ad a feleknek.
Mi és cookie-kat és egyéb nyomkövetési technológiákat használunk, hogy javítsuk az Ön élményét weboldalunkon. Személyre szabott hirdetések és tartalom, reklámozás és tartalommérés, közönségkutatás és szolgáltatásfejlesztés céljából tárolhatunk és/vagy hozzáférhetünk információkhoz egy eszközön, és feldolgozhatunk személyes adatokat, például az Ön IP-címét és böngészési adatait. Ezenkívül felhasználhatjuk a pontos földrajzi helymeghatározási adatokat és az eszközök beolvasásával történő azonosítást.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
Customize your consent preferences for Cookie Categories and advertising tracking preferences for Purposes & Features and Vendors below. You can give granular consent for each and . Most vendors require explicit consent for personal data processing, while some rely on legitimate interest. However, you have the right to object to their use of legitimate interest.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit, névtelenül.
Süti
Időtartam
Leírás
COOKIE_SUPPORT
1 year
Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket.
JSESSIONID
JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak.
PHPSESSID
Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik.
SERVERID
Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is.
viewed_cookie_policy
1 year
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
A teljesítménysütiket a weboldal kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak megértésére és elemzésére használják, ami segít a látogatók számára jobb felhasználói élményt nyújtani.
Süti
Időtartam
Leírás
Gdyn
1 year 1 month
Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják.
GUEST_LANGUAGE_ID
1 year
Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál.
Az analitikai sütiket arra használják, hogy megértsék, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a sütik segítenek anonim, statisztikai információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb.
Süti
Időtartam
Leírás
_ga
2 years
Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához.
_gat_UA-112481-1
1 minute
Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken.
_gid
1 day
Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában.
A hirdetési sütiket arra használják, hogy a látogatókat releváns hirdetésekkel és marketingkampányokkal találkozhassanak. Ezek a cookie-k nyomon követik a látogatókat a webhelyeken keresztül és információkat gyűjtenek, hogy személyre szabott hirdetéseket jeleníthessenek meg.
Süti
Időtartam
Leírás
_goa3session
2 days
Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják.
fr
3 months
A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek.
Gtest
1 year 1 month
Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában.
i
1 year
Nincs információ.
IDE
1 year 24 days
A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg.
mc
1 year 1 month
Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal.
test_cookie
15 minutes
Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat.
VISITOR_INFO1_LIVE
5 months 27 days
Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál.
YSC
session
Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál.