Október 4-én, az Állatok világnapján, a hazai állatvédelem történetében először, állami és kormányzati szereplők, hatóságok, szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői közös nyilatkozatot írtak alá az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére. Az állatszerető közösség tagjai a Kódex aláírásával önkéntes elkötelezettséget vállalnak az állatvédelem mellett.
Az Állatvédelmi Kódex egy olyan etikai szándéknyilatkozat, amelyhez „minden állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezet csatlakozhat, amennyiben szívén viseli az állatok jóllétét, és érdekükben tenni is kész” – fogalmazta meg Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora.
Mely szabályok tartoznak az állatvédelmi szabályozás körébe?
Az állatvédelem – az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat miniszteri indokolás szerint – az állatvilágot a külső veszélyforrásoktól, a különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szemben óvó tevékenységek foglalata.
“A fogalom lényegét az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmódnak a megakadályozása, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondolkodás jelenti”
– Zoltán Ödön, a téma elismert szakértője szerint. Az állatvédelem egy gyűjtőfogalom, tágabb értelemben beletartozik az állatvilág teljességének, fajtagazdagságának megőrzésére kialakult természetvédelem; az állategészségügy; a vad- és halgazdálkodási állományvédelem, valamint az egyedvédelem. Ez utóbbit, az egyedkímélő állatvédelmet tekintjük a szűkebb értelemben állatvédelemnek.
Az ember és az állatvilág közötti kapcsolat formái az évezredek alatt sokat változtak.
A természeti népek szemében az állatok nem tárgyak, hanem létező, lélegző, mágikus lények voltak, akik tiszteletet érdemeltek.
Gondoljunk csak az ősi Egyiptomra, ahol az állatokban isteni tulajdonságokat tiszteltek, az istenek földi megtestesüléseként tekintettek rájuk – az isteni erőket állatábrázolásokon keresztül jelenítették meg. A rómaiak már a res humani iuris, azaz emberi jog alá tartozó dolognak tekintették az állatokat.
Az állatvédelem egyidős a háziasítással, az embereknek gondoskodniuk kellett az állataikról, ellátták, megvédték őket. Ugyanakkor ez a gondoskodás az ember érdekében történt, kezdetben nem fogadták el az állatokat érző lényként, csupán gazdasági értéknek tekintették őket.
A jogban az állatok általánosságban véve a tulajdonjog szabályozási körébe estek, mint „dolgok” kerültek meghatározásra. Ugyanakkor több állam deklarálta, mint Ausztria is az Osztrák Polgári Törvénykönyvben, hogy „az állatok, nem dolgok”, a dologra érvényes rendelkezéseket csak annyiban lehet az állatokra alkalmazni, amennyiben nincsenek eltérő rendelkezések. A Francia Code Civil az állatot – főszabályként – ingó dolognak tekinti az állatot, azonban a földműves birtokában lévő igavonó állatot már ingatlannak minősíti.
A magyar Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni az állatokra, a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével.
A tudatos állatvédelem – azaz az állatvédelem érzelmi alapú megközelítése, mely magában foglalja az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozását, minimumra csökkentését, továbbá az állatfajok fennmaradásának, valamint az életfeltételeinek biztosítását – Angliában és Németországban alakult ki. A 19. században Angliában szerveződött az első állatvédelmi egyesület, ekkoriban születtek meg az első állatvédelemmel kapcsolatos törvények, így pl. az 1886. évi holland büntető törvénykönyvben már helyet kapott az állatkínzás szabályozása.
A 20. századra nyert felismerést, hogy a nemzeti szabályozás mellett nemzetközi szabályozásra is szükség van az állatvédelem területén, hiszen a környezetszennyezéshez hasonlóan
„az állatokkal való rossz bánásmód, a fajok kihalása sem áll meg az államhatáron”
– ahogyan Embersics Judit a témában írott monográfiájában fogalmaz. Számos nemzetközi egyezmény született, mint a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen a vízimadarak élőhelyeiről szóló Ramsari Egyezmény, valamint az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény.
Magyarországon az állatvédelmi törvény egy hosszú folyamat eredményeként született meg, így bár már az 1980-as években felmerült egy átfogó állatvédelmi törvény megalkotásának a gondolata, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény (Ávtv.) azonban csak 1998-ban született meg. Az Ávtv. célja az állatvédelem, az emberi felelősségtudat fokozása, valamint az állatvédelem alapvető szabályainak meghatározása. Keretjellegű szabályozás, mely meghatározza azon minimum követelményeket, melyeket minden állat esetében figyelembe kell venni. A további részletszabályok pedig kormányrendeletekben, miniszteri rendeletekben, valamint az állattartás tekintetében önkormányzati rendeletekben találhatóak.
A törvény az állategyedeket jól elkülöníthető csoportokra osztja, a hatálya többek között kiterjed a gazdasági, a kutatási kísérleti állatokra, a sportban és versenyben használt egyedekre, a pásztor, őrző, mentő kutyákra, valamint a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra.
Az Ávtv. meghatározza az állattartás, az állatokon való beavatkozás, az állatotthonok, az ebnyilvántartás és az állati élet kioltásának szabályai.
Ez utóbbi keretében az állat élet kioltására csak elfogadható okból vagy körülmény miatt és főszabály szerint kábítás útján kerülhet sor. Az okokat az Ávtv. példálózó jelleggel sorolja fel, ilyen pl. vágóállat esetében az élelmezési cél vagy egyébként a gyógyíthatatlan betegség.
A törvény alapján állatvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget. A bírság alapösszege tizenötezer forint, ha pedig az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat (pl. kutya), a bírság alapösszege hetvenötezer forint. Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.
Az Ávtv. hatályba lépésétől kezdve megfigyelhető az állatvédelemmel kapcsolatos szabályozás egyre részletesebbé, korszerűbbé válása, amely szabályozás az Európai Uniós követelményeknek is hellyel-közzel megfelel.
A szabályozást tekintve mérföldkőnek tekinthető a 2004-es év, amikor is büntetőjogi tényállássá vált az állatkínzás, amely addig pusztán a közrend elleni szabálysértések között kapott helyet.
Ugyanakkor a megfelelő szabályozási környezet kialakítása mellett kiemelt jelentősége van az állatvédelem területén (is) az oktatásnak, az Ávtv. értelmében az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni. Hiszen
az állatokkal szembeni szükséges ismeretek széles körű terjesztése hozzájárulhat az állatok jólétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához, amely állattartók esetében a jó gazda gondosságában nyilvánul meg.
Ugyanis a jó gazda az állat számára olyan életkörülményeket biztosít, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (Ávtv. 3. § 8. pont).
Példátlan összefogás – Megszületett Magyarország Állatvédelmi Kódexe az Állatorvostudományi Egyetemen
Először a hazai állatvédelem történetében állami és kormányzati szereplők, hatóságok és szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői 2021. október 4-dikén, az Állatok Világnapján közös nyilatkozatot írtak alá az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki a Kódex első aláíróinak, és hozzátette:
“Egy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködésen nyugvó állatvédelem mellett.”
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az Állatvédelmi Kódex is “egy tökéletes példa arra, hogy a civil szervezetek és az állatvédelem területén dolgozó szakemberek összefogása nagy változásokat eredményezhet az állatvédelem területén”.
Töreki Sándor r. vezérőrnagy bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyzta:
“Az állatvédelem egy nagyon fontos része korunk egyik legfontosabb kérdésének, a biológiai sokféleség védelmének és a természet fenntarthatóságának.”
A Rendőrség örömmel vállalt szerepet a Kódex megalkotásában. Kiemelten kezelik az állat- és természetvédelemmel összefüggő bűncselekmények nyomozását, az ilyen jellegű cselekmények megelőzését. Az elmúlt évben a Rendőrség több eljárást is folytatott tiltott állatviadal szervezése bűntett megalapozott gyanúja miatt. Ezen ügyekben több mint 30 fő gyanúsítotti kihallgatására került sor és 100-nál több viadal céljából tenyésztett kutya menekült meg. “A Kódexben megfogalmazott vezérelveket, erkölcsi normákat a Rendőrség sajátjának tekinti és mindent megtesz azok érvényre juttatására” – hangsúlyozta
„A haszonállattartás terén az európai állatjólléti jogrendszer a legszigorúbb, de a magyar gazdálkodókra további többletelvárások is vonatkoznak. Mégis, a társadalom egy részében torz kép él az állattenyésztésről, alaptalanul”
– hangsúlyozza Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. „Közös feladatunk a félretájékoztatás megakadályozása, hogy felhívjuk a figyelmet több tízezer magyar gazdálkodó munkájának, állatjóllét terén végzett tevékenységének elismerésére. Fontos továbbá, hogy az EU ezen szabályokat a külső országokból érkező importra is érvényesítse” – hívja fel a figyelmet a kamara elnöke.
A Kódex közösségéhez csatlakozhat minden állatokkal foglalkozó, illetve állatokról kommunikáló magyarországi szervezet, amely magáénak érzi és elfogadja a Kódexben foglaltakat.
A dokumentum szövegét elolvasni és csatlakozni ITT lehet.
