Ferenc pápa húsvét hétfőn reggel 7 óra 35 perckor visszaadta lelkét a Teremtőnek. Halála egyben kezdetét jelentette egy szigorúan szabályozott eseménysornak, mely végül Szent Péter 267. utódjának megválasztásához vezet majd. De pontosan milyen folyamatok és jogi aktusok zajlanak a Vatikánban a Sede Vacante, avagy az ‘Üres Szék’ idején?
Egy pápa halála szokásjogon alapuló valamint jogilag szabályozott események sorát indítja el, a Szentatya halálának hivatalos bejelentésével, majd a gyász időszakkal és temetéssel kezdődően, egészen az új egyházfő megválasztásáig tartó konklávéig. A Sede Vacante, vagyis ‘Megüresedett Szék‘ kifejezés a pápa egyházkormányzásának vége és utódjának megválasztása közötti időszakot öleli fel. Ezt az időszakot az Universi Dominici Gregis apostoli alkotmány szabályozza, amelyet II. Szent János Pál pápa adott ki 1996. február 22-én.
2025. április 21-én, vagyis húsvét hétfőn megtartották a szertartást, amely jogi aktus keretében a Vatikán hivatalosan is megállapította a Szentatya halálát. – Ferenc pápa lakosztályát Kevin Farrell bíboros, Pietro Parolin bíboros és Edgar Pena Parra érsek zárta és pecsételte le (Vatican News):
Universi Dominici Gregis – új szabályozás 1996-tól
II. János Pál pápa 1996. február 22-én, Péter apostol székfoglalásának ünnepén hirdette ki a Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciót (UDG). Ez a dokumentum korszerűsítette a Péteri Szék apostoli utódlására, vagyis a pápaválasztásra vonatkozó normákat, melyek addig VI. Pál pápa 1975-ös Romano Pontifici Eligendo dokumentuma alapján működtek. Az UDG célja az volt, hogy a II. vatikáni zsinat szellemében, a kor kihívásaihoz igazodva, de a hagyományt megtartva frissítse az egyházi jogot.
A normák felülvizsgálatát „az Egyház megváltozott helyzetének tudatosítása és a kánonjog általános felülvizsgálatának szükségessége […], amelyet a II. vatikáni zsinat inspirált, motiválta.” (UDG 4-5. o. )
A konstitúció két fő részre oszlik: az első a szék megüresedésének idejét (a pápa egyházkormányzásának megszűnése és utódjának megválasztása közötti időszak), a második a pápaválasztás előkészítésének és lebonyolításának eljárásait szabályozza.
A UDG részben megerősíti az új pápa megválasztására vonatkozó, már meglévő eljárásrendet.
A pápaválasztás fő szabályai
„A pápa hatalma közvetlenül Krisztustól ered, akinek ő a helytartója a földön, … az Egyházban ezt a legfelsőbb hatalmat az általa elfogadott törvényes választás és a püspöki felszentelés révén tulajdonítják neki.” ( UDG 5. o . )
Az egyházjog szerint tehát a pápa hatalma közvetlenül Krisztustól származik, de annak földi elfogadása érvényes és törvényes választáson keresztül történik.
A pápaválasztásért felelős szerv a Bíborosi Kollégium, követve a kanonikus normákban rögzített évezredes hagyományt.
Jelenleg a testületnek 252 tagja van – 135 választásra jogosult bíboros (akik közül 108-at Ferenc pápa nevezett ki) és további 117 választásra nem jogosult tag. Azok a bíborosok ugyanis, akik a széküresedés napján betöltötték a 80. életévüket, részt vehetnek ugyan az előkészítő üléseken, de a szavazáson már nem.
A Universi Dominici Gregis 120-ban maximalizálja a választásra jogosult bíborosok számát, de a gyakorlatban ettől el lehet térni.
A Bíborosi Kollégium “láthatóan képviseli a láthatatlan Pásztort, aki az egész nyájat az örök élet legelőire vezeti. Az Egyház egyetemessége jól tükröződik a Bíborosi Kollégiumban, melynek tagjai a világ minden kontinenséről egyesülnek a testületben.” (UDG 6. o.)
A konklávé
A konklávé a római katolikus egyház által 1274-ben létrehozott intézmény, melynek feladata a mindenkori új pápa megválasztása. A szó a latin cum (’-val, -vel’) és clavis (’kulcs’) szavakból ered, jelentése arra utal, hogy a pápaválasztás kulcsra zárt ajtók mögött zajlik. A helyiséget, mely a pápaválasztó bíborosok testületét befogadta, egy időben be is falazták, a választók csak élelmet kaphattak a külvilágból, hogy a döntés ne húzódjon el, és azt mások ne befolyásolják.
A konklávé intézménye és a pápaválasztás szigorú szabályai X. Gergely pápának köszönhetőek, miután IV. Kelemen pápa halálát követően 1268-tól a bíborosok három éven át nem tudtak döntésre jutni az új pápa személyét illetően.
A 19. század vége óta a válaszátás helyszíne a vatikáni Apostoli Palotában található Sixtus-kápolna, az akkori pápaválasztó bíboros testület kamarásának (Gioacchino Pecci bíboros, a későbbi XIII. Leó pápa) javaslatára.
„Tekintettel a cselekmény szakrális jellegére, azt ehhez méltó helyen kell lebonyolítani, ahol a liturgikus cselekmények és a jogi formalitások összhangja megterem, és ahol a választók meg tuják nyitni lelküket a Szentlélek sugallatának befogadására, ezért elrendelem, hogy a választás továbbra is a Sixtus-kápolnában zajlik, mely helyszín hozzájárul Isten jelenlétének tudatosításához” – erősítette meg Universi Dominici Gregis apostoli konstitúcióban II. János Pál (UDG 9. o.).
A választás tisztaságának és függetlenségének védelme érdekében az események mind a mai napig zárt aljtók mögött zajlanak, a pápaválasztó bíborosokat szigorú titoktartási kötelezettség terheli, a külvilággal való kommunikáció a konklávé alatt tilos.
Az 1996-os Universi Dominici Gregis konstitúció három fő újítása:
- A bíborosok a választás ideje alatt a Szent Márta-házban (Casa Santa Marta) tartózkodnak (UDG 42. o.), nem kizárólag a kápolnában. Korábban nem hagyhatták el a Sixtus-kápolnát, amíg meg nem választották az új egyházfőt.
- A pápaválasztó bíborosok kizárólag titkos szavazással adhatják le voksukat (UDG 9. o.). A szavazás korábban elfogadott módjai, így az akklamáció (quasi ex inspiratione) vagy a kompromisszumos döntés (per compromissum), már nem alkalmazhatóak.
- Az UDG 75. szakasza megállapította, hogy amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, a 33. vagy 34. szavazást követően a megválasztáshoz elegendő a szavazatok abszolút többsége. Ezt a szabályt azonban XVI. Benedek pápa 2007. június 11-én kelt és ugyanazon év június 26-án törvénybe iktatott rendelkezése (Motu Proprio Aliquibus mutationibus in normis de choicee Romani Pontificis) módosította, visszaállítva a hagyományos szabályt, mely szerint az új pápa érvényes megválasztásához mindig a jelenlévő pápaválasztó bíborosok szavazatainak minősített (kétharmados) többsége szükséges.
Mi történik a Sede Vacante idején?
A pápa halála után, az Apostoli Szentszék megüresedésével az Egyház irányítását ideiglenesen a bíborosi testület veszi át. Hatáskörük azonban korlátozott: csak a legszükségesebb és sürgős ügyek intézésére valamint az új pápa megválasztásának előkészítésére jogosultak.
A Bíborosi Kollégium átveszi az egyházfő Vatikánvárosi Állam kormányzásával kapcsolatos valamennyi polgári jogkörét, nem jogosultak azonban azokban az ügyekben eljárni, amelyek élete során kizárólag a pápa joghatósága alá tartoztak.
A pápa halálát követően a Római Kúria dikasztériumainak vezetői lemondanak, kivéve azokat, akik biztosítják Vatikán Állam zökkenőmentes működését – így a kamarás bíboros, a penitenciárius, a liturgikus szertartások mestere és a dikasztériumok tisztviselői.
Fenti szabálynak megfelelően Ferenc pápa halálát követően is tisztségükben maradtak: Kevin Farrell bíboros kamarás, aki kezeli és felügyeli az Apostoli Szentszék javait és jogosultságait annak betöltetlenségének idején; Angelo De Donatis bíboros, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője; Baldassare Reina bíboros, a Római Egyházmegye bíboros fővikáriusa; Mauro Gambetti bíboros, a Vatikáni Bazilika bíboros főpapja és Vatikánváros fővikáriusa; Konrad Krajewski bíboros, Őszentsége alamizsnása, aki a szegényeknek szóló adományok szétosztásáért felelős; Edgar Peña Parra érsek, az Államtitkárság általános ügyekért felelős helyettese; Paul Richard Gallagher érsek, a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár; és Diego Giovanni Ravelli érsek, a pápai liturgikus ünnepségek mestere.
A választás előkészítése
A Sede Vacante alatt a bíborosi kollégium kétféle bíborosi kongregációban ül össze:
- Általános kongregáció: minden bíboros részt vesz rajta – azok is, akik nem jogosultak választani. Az általános kongregáció az Apostoli Palotában ülésezik a Kollégium dékánjának (jelenleg Giovanni Battista Re bíboros) elnökletével. Az általános kongregáció többek között előkészíti a Domus Sanctae Marthae-t és a Sixtus-kápolnát a választási eljárás megkezdésére, kijelöli a bíborosok számára lelki elmélkedéseket vezető egyházi személyeket, azzal a feladattal, hogy az Egyház jelenlegi kihívásairól és az új pápával kapcsolatos elvárásokról tartsanak elmélkedéseket, kitűzi ezen elmélkedések időpontját, megsemmisíti a pápai halászgyűrűt és pecsétet, kijelöli a konklávé kezdetének időpontját.
- Egyedi kongregáció: három sorsolt bíboros (mindegyik rendből egy-egy – püspök, pap és diakónus) és a bíboros kamarás vesz részt benne. Háromnaponta újra sorsolják a tagokat – a választás alatt is. Az egyedi kongregációk intézik a napi rendes ügyeket.
A választási eljárás
A választást ünnepélyes eucharisztikus ünnepség előzi meg Pro Eligendo Papa fogadalmi szentmisével , amelyen a választó bíborosok is részt vesznek. Délután a bíborosok ünnepélyesen vonulnak a Sixtus-kápolnához, ahol a Konklávé megkezdi az új pápa megválasztását.
A Sixtus-kápolnán belüli körmenet végén minden bíborosi választó esküt tesz az Universi Dominici Gregis 53. bekezdésében leírtak szerint – az esküvel kötelezettséget vállal arra, hogy megválasztása esetén, az Egyetemes Egyház lelkipásztoraként hűségesen viseli és teljesíti a Munus Petrinum-ot ‘(Péteri Hivatalt’), ígéretet tesz továbbá, hogy a pápaválasztás minden momentumára vonatkozóan teljes titoktartásra kötelezi magát és tartózkodik a választásokba való bárminemű külső beavatkozási kísérletek támogatásától.
Az esküt követően a pápai liturgikus ünnepek mestere „extra omnes” felkiáltással felhív mindenkit, aki nem tagja a konklávénak, hogy hagyja el a Sixtus-kápolnát, majd elmélkedést vezet a választás felelősségéről, hangsúlyozva, hogy “a választóknak tiszta szándékkal kell cselekedniük, kizárólag Isten szavát és az Egyetemes Egyház javát szem előtt tartva” (UDG 52. bekezdés).
Az elmélkedés befejeztével az egyházi és a pápai liturgikus ünnepek mestere is távozik, majd a bíborosok elmondják az Ordo Sacrorum Rituum Conclavis (A Szent Rítusok Rendjének Konklávéja) szerinti imákat. A kollégium dékánja megkérdezi, hogy készen állnak-e a szavazásra, vagy szükség van-e az Universi Dominici Gregisben felvázolt szabályok és eljárások pontosítására – amennyiben szükséges, pontosítanak.
Ezután kezdődik meg a szavazás.
Intézkedések a titkosság biztosítása és a külső befolyásolás megelőzésére érdekében
A választási eljárás kizárólag a Sixtus-kápolnában zajlik, melynek kapuja a választások lezárásáig kulcsra van zárva.
II. Szent János Pál pápa apostoli konstitúciója hangsúlyozza a teljes titoktartás szükségességét mindazzal kapcsolatban, ami a konklávé alatt történik, ami közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a pápaválasztáshoz. A dokumentum részletezi az összes óvintézkedést a titoktartás garantálása és a külső beavatkozások elkerülése érdekében (UDG 51–61. bekezdés).
A választási folyamat során a bíborosi választók – a rendkívül sürgős vagy halaszthatatlan eseteket kivéve – nem telefonálhatnak, nem írhatnak levelet, nem küldhetnek vagy fogadhatnak semmilyen üzenetet, nem olvashatnak sem papír alapú sajtót, sem online médiát, illetve nem nézhetnek rádió- vagy televízióadásokat.
A szavazás
A szavazás első napjának délutánján csak egy szavazólapot töltenek ki a választók. A következő napokon két szavazást tartanak délelőtt és kettőt délután.
Az Universi Dominici Gregis arra az esetre is ad iránymutatást, amennyiben egy bíborosi elektor a választás idején gyengélkedik – ilyenkor a szobájából adja le szavazatát.
A szavazatok összeszámlálása után minden alkalommal minden szavazólapot elégetnek.
Az új pápa érvényes megválasztásához a szavazatok kétharmados többsége szükséges (UDG 62. bekezdés).
Mi történik, ha nem sikerül elérni a szükséges többséget?
Ha a választók háromnapi eredménytelen szavazás után nem tudnak megegyezni egy jelöltről sem, legfeljebb egy nap szünetet tarthatnak imára, szabad beszélgetésekre, megbeszélésekre, valamint a protodiakónus bíboros (jelenleg Dominique Mamberti bíboros) rövid lelki buzdítására. Ezt követően folytatódik a szavazás, és további hét eredménytelen szavazást követően újabb szünetet tartanak.
Ez a folyamat további hét sikertelen szavazás után megismétlődik. Ezen a ponton a bíboros kamarás konzultál a bíborosokkal, hogy hogyan tovább.
Az új pápa érvényes megválasztásához – a XVI. Benedek pápa által 2007. június 26-án kiadott Motu Proprio által módosított szabályok alapján – mindig a jelenlévő pápaválasztó bíborosok szavazatainak minősített (kétharmados) többsége szükséges.
Mi történik az új pápa megválasztását követően?
Az eredményes szavazást követően az utolsó bíborosi diakónus behívja a Bíborosi Kollégium titkárát és a pápai liturgikus ünnepek Mesterét a Sixtus-kápolnába. A kollégium dékánja az összes elektor nevében megkérdezi a megválasztottól, hogy elfogadja-e egyházfői tisztet, majd azt, hogy milyen nevet kíván felvenni. (Róma frissen választott püspökei szabadon választhatnak akármilyen nevet, de akár megtarthatják saját keresztnevüket is. Az elmúlt évszázadban több pápa az elődei iránti tiszteletből választotta nevüket. Úgy tartják, a Szentlélek segíti az egyházfőt a név kiválasztásában, mivel neve meghatározza majd habitusát, egész pápasága hangsúlyait, hangnemét és jellegét.)
A közjegyzői feladatokat, tanúként két ceremoniális tiszttel, a pápai liturgikus ünnepek mestere látja el, aki elkészíti az elfogadó okiratot és rögzíti az új egyházfő által választott nevet. Ettől a pillanattól kezdve a megválasztott jelölt teljes és legfelsőbb hatalommal rendelkezik az Egyetemes Egyház felett. A konklávé ezzel véget ér, a bíborosi választók tisztelegnek, engedelmességet ígérnek az újonnan megválasztott pápának és hálát adnak Istennek.
A protodiakónus bíboros ezt követően kilép a Szent Péter-bazilika loggiájára és bejelenti a híveknek: „Annuntio vobis gaudium magnum; Habemus Papam”. – vagyis „Nagy örömet hirdetek nektek: van pápánk!”
Az új pápa közvetlenül ezután Urbi et Orbi apostoli áldását adja a hívekre. (UDG 87-91 . o.)
Utolsó lépésként a Szentatya a beiktatási szertartása után ünnepélyes szertartás keretében hivatalosan birtokba veszi a Lateráni Kersztelő Szent János-főszékesegyházat, amely a római püspök, vagyis a pápa hivatalos székesegyháza.
Hogyan választják az új pápát? – A CBC News gyönyörű kisfilmje:
